OkosHír: A Magyar Tudományos Akadémián tartott fenntarthatósági konferencián kutatók aggodalmukat fejezték ki az emberiség evolúciós felkészületlensége miatt a globális problémák, mint a klímaváltozás és a nukleáris háború kezelésére. Az előadók szerint a jelenlegi tervek a globális felmelegedés mérséklésére nem elégségesek, és a rövid távú érdekek gyakran felülírják a hosszú távú, kollektív túlélés célját, miközben a geopolitikai feszültségek az első világháború előtti helyzethez hasonló aggodalmakat keltenek.

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus előadásában kiemelte, hogy az emberiség évezredeken át kis csoportokban élt, és a döntések következményei helyben és azonnal jelentkeztek. Az evolúció a rövid távú túlélést részesítette előnyben, nem pedig az emberiség hosszú távú érdekeit. Ezért nehéz olyan globális problémákat megoldani, mint a bolygót érintő klímaváltozás. Hozzátette, hogy a modern környezet káros hatásai, mint például a légszennyezés, olyan kihívások elé állítanak bennünket, amelyekre az evolúció nem készített fel.

Evolúciós korlátok és kollektív cselekvés

Az emberi alkalmazkodási mechanizmusok, mint az élettani plaszticitás, az epigenetikai öröklődés és a genetikai adaptáció, léteznek, de a lassúbb válaszreakciójúak, mint a genetikai alkalmazkodás, nem elegendőek a gyorsan változó környezeti kihívásokra. A fajkihalás, amely extrém esetben az emberiséget is fenyegetheti, hosszú folyamat, míg az emberiség jóval rövidebb távon reagál. Szathmáry szerint a politikusok ciklusokban, a vállalkozások nyereségben gondolkodnak, míg a klímaváltozás évtizedes időskálán mutatja hatásait.

A kollektív cselekvés szintén idegen az emberektől. Az evolúció során a „mi” és az „ők” kérdése, azaz a parokiális altruizmus volt jellemző, ahol az egyén önzetlen viselkedése a saját csoportján belül érvényesült, gyakran együtt járva a külső csoportokkal szembeni ellenségeskedéssel. A szakértő rámutatott, hogy bár a csoporton belüli együttműködés magas szintű, az országok, blokkok és vállalatok közötti versengés, valamint a rövid távú érdekek gyakran felülírják a globális, hosszú távú érdekeket. Ezért nehéz betartani a párizsi klímaegyezményt is, amely aránytalan intézkedéseket igényelhet a kollektív jó érdekében. Szathmáry Eörs szerint a politikai rendszer ebben a formában alkalmatlan lehet a probléma megoldására, és globális tudat kialakulására van szükség.

A helyzetet a közlegelők tragédiájához hasonlította, ahol az egyéni rövid távú előnyök hosszú távon mindenki számára hátrányos következményekkel járnak. Az életforma is új az evolúció számára, károsan hat a termékenységre, az immunrendszerre, a fizikai erőnlétre és a kognitív funkciókra, valamint krónikus stresszt okoz. Az emberiség kulturális evolúciója azonban gyorsabb lehet, mint a fizikai, és a technológiai fejlődés is segíthet, de kérdés, hogy ennek melyik vetülete érvényesül. Szathmáry az intézmények szerepét és az átláthatóság, felelősségre vonás fontosságát hangsúlyozta, valamint a többszintű identitás szükségességét a helyi, nemzeti, regionális és globális szinten.

Környezeti stressz és geopolitikai feszültségek

Dúll Andrea környezetpszichológus a HUNOR űrhajós program kutatásaira hivatkozva elmondta, hogy pszichológiai szempontból az emberek elsősorban földlakóként tekintenek magukra. A COVID-19 járvány hatására fokozódott a környezeti tudatosulás, ami az ökoszorongás terjedéséhez vezetett. Az ökoszorongás hasznos érzelem lehet, mivel cselekvésre ösztönözhet a klímaváltozás ellen. A környezeti stressz valós fenyegetésre reagál, míg a szorongás egy meghatározatlan dolog miatti stresszt jelent. A pszichológus szerint nem kell megvárni a kihalást, mert az emberiség képes a változtatásra.

Buda Péter biztonságpolitikai elemző szerint a klímaváltozás mellett válságkumulációval kell szembenéznünk. Az első világháború előtti geopolitikai jelekhez hasonlította a mai helyzetet, ahol a technológiai újdonságok (robbanómotoros járművek, repülőgépek, távközlés) hamis magabiztosságot keltettek, és sokan azt hitték, a háborúk idejétmúltak. A szakértő párhuzamot vont a korabeli és a jelenlegi világrend között, mindkettő idejétmúlttá vált, és globális hatalmi legitimációs válság alakult ki. Az eddigi nemzetállami rendszer nem adekvát a globális kihívások tükrében.

A liberális nemzetközi rend, amelyet az Egyesült Államok vezetett be a második világháború után, válságban van. Egy multipoláris világrend van kialakulóban közös elvek és érdekek nélkül, ahol Kína felemelkedik, Oroszország pedig igyekszik előnyös helyzetbe kerülni. A nukleáris eszkaláció veszélyét is kiemelte Buda Péter, mivel a nukleáris háború kimenetele rendkívül bizonytalan és kiszámíthatatlan. A technológiai változások fokozzák ezt a problémát, és a tripoláris nukleáris rend (USA, Oroszország, Kína) a háromtest-problémához hasonlóan bizonytalanná teszi az előrejelzéseket. Az elemző szerint az az elképzelés, hogy egy ország uralja a világrendet, egy 8,5 milliárdos bolygó esetén megvalósíthatatlan és kudarcra ítélt.

Gazdasági növekedés és megújuló energiaforrások

Szalóczy Zsolt fizikus és Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus is arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, és a klímaváltozás elleni intézkedések nem elegendőek. Pogátsa Zoltán szerint a gazdasági növekedés mellett nem lehet hatékonyan küzdeni a klímaváltozás mérsékléséért. Az energiahatékonyság növekedése korlátozott, és az energiafelhasználás soha nem lesz nulla. Szerinte illúzió, hogy az Európai Unió valós GDP-növekedés mellett át tudott állni a klímabarát útra, mivel a kibocsátásokat az előállítás helyén számolják el. Kiemelte, hogy a növekvő gazdasággal nem lehet megoldani a klímaválságot.

Szalóczy Zsolt rámutatott, hogy a tudomány is ellentmondásokba keveredik, ami miatt sokan az interneten keresnek válaszokat az influenszereknél és az AI által generált tartalmaknál. Bemutatta a „hópium” elméletét, amely olyan megoldást jelent, ami csak a természeti törvények megsértésével valósulhatna meg. Szerinte akkor van esély a klímaváltozás mérséklésére, ha a legrosszabbra készülünk fel. A megújuló energiaforrásokra való átállást „galaktikus illúziónak” nevezte, mivel ezek a technológiák nagy nyersanyag-ráfordítással és kibocsátással járnak, és a globális energiafelhasználást továbbra is fosszilis erőforrások biztosítják. Megjegyezte, hogy a szén-dioxid-kibocsátás évek óta növekszik. A megújulók, mint a szél- és napenergia, alacsony energiahozammal (EROI) rendelkeznek a technológiai civilizáció fenntartásához szükséges szinthez képest. Szalóczy szerint nem elég a növekedést megállítani, azt drasztikusan csökkenteni kellene.

(Forrás: telex.hu)

Kép: pexels