Ugrás a tartalomra

88-ról 55 százalékra csökkentette a politikai témák arányát az M1 Híradója

· 5 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: Jelentősen átalakult a közmédia hírműsora az elmúlt egy évben: a politikai témák aránya 88-ról 55 százalékra csökkent, miközben a politikusok szereplési ideje mintegy negyedére esett vissza. A Republikon Intézet friss adáselemzése szerint a megszólalók pártpolitikai megoszlása kiegyensúlyozottabbá vált, a stúdióban pedig a korábbi kormánypárti dominancia helyett többségbe kerültek a független szakértők.

A Republikon Intézet 2026. szeptember 15. és 21. közötti adásokat vizsgáló gyorsjelentése rámutat, hogy az M1 Híradójában érdemben megrövidültek a pártpolitikai blokkok. Míg 2025 azonos időszakában még a teljes műsoridő 88,1 százalékát tették ki a politikai hírek, addig idén már csupán 55 százalékot fedtek le. Ezzel párhuzamosan a külpolitikai témák jelenléte is mérséklődött, amit a kutatók azzal hoznak összefüggésbe, hogy Orbán Viktor korábbi miniszterelnök kampánya korábban kifejezetten a nemzetközi térre fókuszált.

A politikusok képernyőideje még ennél is drasztikusabb mértékben szorult vissza: az egy évvel ezelőtti valamivel több mint egy óráról mindössze 23 percre apadt a vizsgált héten. Míg 2025-ben az akkori kormánypárt, a Fidesz képviselői uralták a képernyőt a politikusoknak szánt idő nyolcvan százalékával, az összes többi pártnak csupán 12 perc jutott. Idén szeptemberben viszont a kormánypárti Tisza politikusai 12 perc 22 másodpercet kaptak, miközben az ellenzékbe került Fidesz képviselői 5 perc 37 másodpercet tölthettek a képernyőn, a fennmaradó valamivel több mint 5 percen pedig egyéb ellenzéki szereplők, köztük a Mi Hazánk képviselői és Karácsony Gergely osztoztak.

Megváltozott tónus és megújult szakértői gárda

A megjelenések hangvétele szintén éles fordulatot vett a tavalyi adatokhoz képest. Egy évvel ezelőtt a Fidesz szerepléseit túlnyomórészt elismerő kontextusban mutatták be negatív ábrázolás nélkül, miközben a Tisza Párt adásidejének háromnegyedét kifejezetten elmarasztaló tálalás kísérte. A felmérés szerint a tavalyi mintában egyetlen olyan mozzanat akadt, amikor a Tisza Párt 24 másodpercnyi pozitív reprezentációt könyvelhetett el, éppen egy olyan beszámolóban, amely arról szólt, hogy Magyar Pétert leöntötték borral. A nevesítések gyakorisága is átrendeződött: Orbán nevét a korábbi 92 helyett 24-szer említették a hírolvasók, míg Magyar neve 44 alkalommal hangzott el a műsorokban.

Hirdetés

Látványos változás ment végbe a megszólaltatott szakértők körében is. Tavaly politikai témában 24 megszólaló elemző közül mindössze egyetlen független nyilatkozót rögzítettek Bod Péter Ákos személyében, idén szeptemberben viszont a 43 megszólaló közül már 39-et független szakértőként sorolt be a kutatóintézet. Noha az intézet rögzíti, hogy egyetlen hét adásaiból nem lehet messzemenő következtetést levonni a teljes műsorfolyam függetlenségére, az eredmények összessége arra enged következtetni, hogy a közmédia számos korábbi gyakorlatával felhagyott, és jóval több szempontnak enged teret, mint a választásokat megelőző időszakban.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
T Forrás: telex.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

A cikk a Republikon Intézet kutatási adatait ismertetve azt a narratívát építi fel, hogy a közmédia híradásaiban a 2026-os választások után látványos demokratizálódás és szakmai fordulat ment végbe. A szöveg célja egyértelműen az új hírszerkesztési gyakorlat pozitív változásként való bemutatása a korábbi, egyoldalú kormánypárti dominanciával szemben.

Nyelvi eszközök

A tudósítás stílusa alapvetően tényszerű és adatközlő, ugyanakkor a szerző kritika nélkül vesz át olyan politikai értelmezéseket, amelyek a volt kormányfő pozícióvesztését hangsúlyozzák. A szöveg készpénznek veszi az intézet azon felvetését, miszerint az említések visszaesése „nem a híradó elhallgatásának, hanem Orbán háttérbeszorulásának tudható be”, valamint szó szerint idézi a vizsgálat azon zárómondatát is, amely szerint az „újraindult közmédia híradója számos, korábban jellemző gyakorlatával szakított”.

Forráskezelés

A beszámoló kizárólag a Republikon Intézet heti elemzésére támaszkodik, más médiafigyelő műhelyek adatait vagy módszertani ellenpontját nem mutatja be. A cikk nem kért reakciót az MTVA vezetőségétől a műsorstruktúra átalakulásáról, és az érintett politikai pártok véleményét sem kérdezte meg arról, miként értékelik a számukra biztosított képernyőidőt.

Hiányzó kontextus

Nem derül ki a beszámolóból, hogy a kutatók milyen szempontrendszer alapján sorolták a megszólalókat a „független szakértő” kategóriába, ahogy az sem, hogy az új kormánykoalíció milyen intézkedéseket hozott a közszolgálati média működésének átalakítására. A szerző emellett nem tesz említést a műsor készítői gárdájában vagy vezetői posztjain történt személyi változásokról sem, holott ezek közvetlenül magyarázhatnák a szerkesztési irányváltást.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Belföld Lannert Judit minisztériuma tizenöt gyereket választ a kísérleti jellegű tanácsadó testületbe Belföld Az MVM 1,3 millió forint kötbért szabott ki egy mezőkövesdi családra engedély előtt működtetett napelem miatt Belföld Alig öt hónap után távozik posztjáról Ferencz Zoltán erdészeti helyettes államtitkár