OkosHír: Jelentősen átalakult a közmédia hírműsora az elmúlt egy évben: a politikai témák aránya 88-ról 55 százalékra csökkent, miközben a politikusok szereplési ideje mintegy negyedére esett vissza. A Republikon Intézet friss adáselemzése szerint a megszólalók pártpolitikai megoszlása kiegyensúlyozottabbá vált, a stúdióban pedig a korábbi kormánypárti dominancia helyett többségbe kerültek a független szakértők.

A Republikon Intézet 2026. szeptember 15. és 21. közötti adásokat vizsgáló gyorsjelentése rámutat, hogy az M1 Híradójában érdemben megrövidültek a pártpolitikai blokkok. Míg 2025 azonos időszakában még a teljes műsoridő 88,1 százalékát tették ki a politikai hírek, addig idén már csupán 55 százalékot fedtek le. Ezzel párhuzamosan a külpolitikai témák jelenléte is mérséklődött, amit a kutatók azzal hoznak összefüggésbe, hogy Orbán Viktor korábbi miniszterelnök kampánya korábban kifejezetten a nemzetközi térre fókuszált.

A politikusok képernyőideje még ennél is drasztikusabb mértékben szorult vissza: az egy évvel ezelőtti valamivel több mint egy óráról mindössze 23 percre apadt a vizsgált héten. Míg 2025-ben az akkori kormánypárt, a Fidesz képviselői uralták a képernyőt a politikusoknak szánt idő nyolcvan százalékával, az összes többi pártnak csupán 12 perc jutott. Idén szeptemberben viszont a kormánypárti Tisza politikusai 12 perc 22 másodpercet kaptak, miközben az ellenzékbe került Fidesz képviselői 5 perc 37 másodpercet tölthettek a képernyőn, a fennmaradó valamivel több mint 5 percen pedig egyéb ellenzéki szereplők, köztük a Mi Hazánk képviselői és Karácsony Gergely osztoztak.

Megváltozott tónus és megújult szakértői gárda

A megjelenések hangvétele szintén éles fordulatot vett a tavalyi adatokhoz képest. Egy évvel ezelőtt a Fidesz szerepléseit túlnyomórészt elismerő kontextusban mutatták be negatív ábrázolás nélkül, miközben a Tisza Párt adásidejének háromnegyedét kifejezetten elmarasztaló tálalás kísérte. A felmérés szerint a tavalyi mintában egyetlen olyan mozzanat akadt, amikor a Tisza Párt 24 másodpercnyi pozitív reprezentációt könyvelhetett el, éppen egy olyan beszámolóban, amely arról szólt, hogy Magyar Pétert leöntötték borral. A nevesítések gyakorisága is átrendeződött: Orbán nevét a korábbi 92 helyett 24-szer említették a hírolvasók, míg Magyar neve 44 alkalommal hangzott el a műsorokban.

Hirdetés

Látványos változás ment végbe a megszólaltatott szakértők körében is. Tavaly politikai témában 24 megszólaló elemző közül mindössze egyetlen független nyilatkozót rögzítettek Bod Péter Ákos személyében, idén szeptemberben viszont a 43 megszólaló közül már 39-et független szakértőként sorolt be a kutatóintézet. Noha az intézet rögzíti, hogy egyetlen hét adásaiból nem lehet messzemenő következtetést levonni a teljes műsorfolyam függetlenségére, az eredmények összessége arra enged következtetni, hogy a közmédia számos korábbi gyakorlatával felhagyott, és jóval több szempontnak enged teret, mint a választásokat megelőző időszakban.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A cikk a Republikon Intézet kutatási adatait ismertetve azt a narratívát építi fel, hogy a közmédia híradásaiban a 2026-os választások után látványos demokratizálódás és szakmai fordulat ment végbe. A szöveg célja egyértelműen az új hírszerkesztési gyakorlat pozitív változásként való bemutatása a korábbi, egyoldalú kormánypárti dominanciával szemben.
Nyelvi eszközök A tudósítás stílusa alapvetően tényszerű és adatközlő, ugyanakkor a szerző kritika nélkül vesz át olyan politikai értelmezéseket, amelyek a volt kormányfő pozícióvesztését hangsúlyozzák. A szöveg készpénznek veszi az intézet azon felvetését, miszerint az említések visszaesése „nem a híradó elhallgatásának, hanem Orbán háttérbeszorulásának tudható be”, valamint szó szerint idézi a vizsgálat azon zárómondatát is, amely szerint az „újraindult közmédia híradója számos, korábban jellemző gyakorlatával szakított”.
Forráskezelés A beszámoló kizárólag a Republikon Intézet heti elemzésére támaszkodik, más médiafigyelő műhelyek adatait vagy módszertani ellenpontját nem mutatja be. A cikk nem kért reakciót az MTVA vezetőségétől a műsorstruktúra átalakulásáról, és az érintett politikai pártok véleményét sem kérdezte meg arról, miként értékelik a számukra biztosított képernyőidőt.
Hiányzó kontextus Nem derül ki a beszámolóból, hogy a kutatók milyen szempontrendszer alapján sorolták a megszólalókat a „független szakértő” kategóriába, ahogy az sem, hogy az új kormánykoalíció milyen intézkedéseket hozott a közszolgálati média működésének átalakítására. A szerző emellett nem tesz említést a műsor készítői gárdájában vagy vezetői posztjain történt személyi változásokról sem, holott ezek közvetlenül magyarázhatnák a szerkesztési irányváltást.

(Forrás: telex.hu)