Két héttel elhalasztaná a Tisza az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát
Monori Marcell· 4 perc olvasás
Kép: Szakáts Réka/Okoshír
OkosHír: Törvénymódosítással két héttel, 2026. november 4-re halasztaná a kormánypárti Tisza az állambiztonsági iratok első ütemének nyilvánosságra hozatalát. Az eredetileg az 1956-os forradalom évfordulója elé kitűzött közzétételt az iratanyag átvizsgálásának elhúzódásával indokolta a frakció.
Melléthei-Barna Márton országgyűlési képviselő nyújtotta be azt a módosító indítványt, amely az ügynökakták megismerhetőségéről szóló törvény hatálybalépését az eredetileg meghatározott október 20-ról november 4-re módosítaná. A képviselőcsoport közleménye szerint a dokumentumok előzetes áttekintése és a nyilvánosságra hozatal előkészítése a tervezettnél hosszabb időt igényel, ezért vált szükségessé a kéthetes halasztás. Az indoklás rögzíti, hogy az időbeli eltolás révén a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság a hatálybalépés napjától kezdve zavartalan, érdemi felülvizsgálati munkát végezhet.
A kormány még július végén terjesztette a parlament elé az állambiztonsági tevékenység feltárását szabályozó jogszabályt, amelynek részletes előírásai szeptember 18-án jelentek meg a Magyar Közlönyben. A jogszabály értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára egy erre kialakított online felületen teszi majd széles körben hozzáférhetővé a korábban titkosított iratokat, az anyagok kutathatóságát pedig több lépcsőben biztosítják a lakosság számára.
Hirdetés
Az első szakaszban az úgynevezett hatos kartonok és a mágnesszalagok tartalma válik elérhetővé, amelyeket Magyar Péter korábbi ígérete szerint még a forradalom 70. évfordulója előtt hoztak volna nyilvánosságra. A módosítás elfogadása esetén ez a határidő tolódik november 4-re, míg a beszervezett hálózati személyekről, ügynökökről és titkos megbízottakról vezetett B-dossziék és B-mappák nyilvánossá tételére a tervek szerint 2027. február 25-ig kerül sor.
Narratíva és cél A cikk célja a törvénymódosítási javaslat és a közzététel elhalasztásának ismertetése a kormánypárti érvelés mentén. A szöveg úgy keretezi a két hetes csúszást, mint ami nem politikai meghátrálás, hanem az alapos szakmai felkészülés és a személyiségi jogok megóvásának elengedhetetlen feltétele.
Nyelvi eszközök A tudósítás többnyire tárgyilagos hangvételt követ, ugyanakkor a digitális adathordozók leírásakor a dramatizáló „hírhedt mágnesszalagok” fordulatot használja. A jogalkotói szándék bemutatásakor a szerző változtatás nélkül emeli át a politikai közlemény önigazoló retorikáját, miszerint „nem sebeket akarnak feltépni, csak a feldolgozási folyamatot akarják segíteni”, és biztosítani kívánják az „emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartása” elvét.
Forráskezelés A beszámoló kizárólag a kormánypárti frakció közleményére, a miniszterelnök korábbi nyilatkozatára és a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályra hivatkozik. Nem jelennek meg levéltári szakértők vagy történészek álláspontjai a feldolgozás valós technikai akadályairól, és az ellenzéki pártok reakciói sem kapnak helyet.
Hiányzó kontextus A szöveg nem tér ki arra a történelmi és szimbolikus jelentőségre, hogy az ügynöklisták megnyitását éppen november 4-re, az 1956-os forradalom leverésének nemzeti gyásznapjára helyezik át a nemzeti ünnep helyett. Emellett elmarad a korábbi, sikertelennek bélyegzett rendszerváltás utáni nyilvánosságra hozatali kísérletek konkrét jogi gátjainak bemutatása is.
