OkosHír: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium új makrogazdasági számokkal dolgozik a 2025-ös és 2026-os évekre, ami az idei és a következő két évre is 5 százalékos költségvetési hiányt vetít előre.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a közelmúltban új makrogazdasági előrejelzéseket készített a 2025-ös és 2026-os évekre. Ennek értelmében az idei évre, valamint a következő két évre egyaránt 5 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés három egymást követő évben 5 százalékos deficittel működhet.
Az eredeti tervek szerint az idei évre 3,7 százalékos hiányt irányoztak elő, amelyet először 4,3 százalékra, majd nemrégiben 4,5 százalékra emeltek a vártnál alacsonyabb GDP és magasabb infláció miatt. A 2026-os költségvetés tervezésekor szintén 3,7 százalékos hiánnyal kalkuláltak, ezt módosították 5 százalékra.
A miniszter a módosítások hátterében a gazdaság segítésére irányuló politikai intézkedéseket jelölte meg, amelyek a Telex cikke szerint „a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak” megfogalmazással írt le. Hozzátette, hogy ezeket az intézkedéseket finanszírozni kell.
„Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni” – idézte a minisztert a beszélgetésen részt vevő lap.
Nominális adatok és államadósság
Nominális értékben ez azt jelenti, hogy:
- Az idei pénzforgalmi hiány az eddig ismert 4774 milliárd forint helyett 5055 milliárd forint lesz.
- Jövőre pedig 4218 milliárd helyett 5445 milliárd forint.
Az államadósság GDP-arányos szintje a 2024-2026 közötti időszakban várhatóan 73,5 százalék körül alakul, ami a „ne nőjön, ha már csökkenni nem tud” elv érvényesülését jelenti a lap szerint. Az idei évben ennek teljesülését az erősebb forint, jövőre pedig a várható 3,1 százalékos gazdasági növekedés támogathatja. Az idei évre vonatkozó GDP növekedési várakozás 0,5 százalék az eredetileg tervezett 3,4 százalék helyett.
Finanszírozási források és banki adóztatás
A kormány a megnövekedett kiadások finanszírozására több forrást is megjelölt:
- A magyar vállalkozásoktól és a bankoktól szedne be több adót, mintegy 400 milliárd forinttal növelve a bevételt.
- Az általános tartalékok zárolásából 192 milliárd forintot különítenének el.
- A bankadó emeléséből eredően a 2026-ra tervezett 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forint bevételt céloz meg a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Nagy Márton a bankadó emelését a bankok magas jövedelmezőségével indokolta, annak ellenére, hogy a kormány korábban már csökkentette a bankok profitját bankadóval, kamatstoppal, az ingyenes készpénzfelvételi limit megduplázásával és ATM-telepítésekkel. A miniszter elismerte, hogy az adóváltozás tovább ronthatja a bankok és a kormány közötti viszonyt, de a költségvetés stabilitását elsődlegesnek tartja.
Emellett Magyarország devizakötvényt is kibocsátana a jövő év első felében, bár ennek részletei (devizanem, összeg) még nem ismertek.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy tájékoztassa az olvasót a kormányzati makrogazdasági tervek módosításáról és a költségvetési hiány növekedéséről, miközben erősen kritikus hangnemben mutatja be ezeket az intézkedéseket, a „választás előtti osztogatás” következményeként beállítva azokat. A cikk a kormány pénzügyi felelőtlenségét és politikai motivációit sugallja.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora számos alkalommal használ érzelmileg töltött, ítélkező kifejezéseket. Például az „akkora osztogatásba kezd” és a „brutális osztogatása” kifejezések negatív konnotációt hordoznak, és a kormány intézkedéseit pazarlóként vagy felelőtlenként állítják be, anélkül, hogy semlegesen ismertetnék azokat. A „megborult költségvetés” szintén egy szubjektív, dramatizáló megfogalmazás. Az „Orbánék osztogatásával kapcsolatban felmerülő kérdés” kollektívan ítéli meg a kormányt, és a „választás előtti szavazatszerző intézkedések” pejoratív módon utal a politikai motivációkra, anélkül, hogy a cikk részletesen elemezné vagy bizonyítaná ezeket a motivációkat. A „jóléti, szavazatszerző osztogatásba kezd” szintén egy értékítéletet tartalmazó megfogalmazás. Ezek a kifejezések nem szakmai terminológiák, hanem a szerző véleményét tükrözik.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk Nagy Márton miniszter bejelentéseire épül, azonban a bejelentett tényeket azonnal a szerző saját értelmezésével és kritikájával keretezi. Például a hiány növelésének okaként a szerző közvetlenül a „kormányzat választás előtt brutális osztogatását” jelöli meg, anélkül, hogy ezt a miniszter szavaihoz kötné, vagy más forrásból származó elemzéssel támasztaná alá. Bár a miniszter egy idézetét („a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak”) a Telexre hivatkozva említi, a cikk egészének hangvétele és a cselekmények motivációinak leírása a szerző előfeltevéseit tükrözi, nem pedig kiegyensúlyozott forrásokra támaszkodik. A „kőbe vésettek a választás előtti szavazatszerző intézkedések, azokat teljesíteni kell” állítás szintén a szerző interpretációja, nem egy idézett forrás véleménye.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a „brutális osztogatás” vagy a „jóléti, szavazatszerző osztogatás” pontosan milyen intézkedéseket takar, és hogyan számszerűsíthető a hatásuk a költségvetési hiányra. Bár említi, hogy „ebben a cikkünkben levezettük”, a jelen cikkben nem kerül bemutatásra a részletes levezetés. Az ok-okozati összefüggés, miszerint a költségvetés stabilitása azért válik fontossá, „mert a kormány választás előtt nagyjából 2000 milliárd forintos jóléti, szavazatszerző osztogatásba kezd”, a cikk narrátora által bemutatott állítás, amelynek alátámasztására a jelen szövegben nem található részletes bizonyíték vagy alternatív gazdasági magyarázat.
Kép: Nagy Márton/Facebook – Képernyőkép
