Gazdaság
Nagy Márton újratervez: Jelentős költségvetési kiigazítások várhatók 2025-re és 2026-ban
OkosHír: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium új makrogazdasági számokkal dolgozik a 2025-ös és 2026-os évekre, ami az idei és a következő két évre is 5 százalékos költségvetési hiányt vetít előre.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a közelmúltban új makrogazdasági előrejelzéseket készített a 2025-ös és 2026-os évekre. Ennek értelmében az idei évre, valamint a következő két évre egyaránt 5 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés három egymást követő évben 5 százalékos deficittel működhet.
Az eredeti tervek szerint az idei évre 3,7 százalékos hiányt irányoztak elő, amelyet először 4,3 százalékra, majd nemrégiben 4,5 százalékra emeltek a vártnál alacsonyabb GDP és magasabb infláció miatt. A 2026-os költségvetés tervezésekor szintén 3,7 százalékos hiánnyal kalkuláltak, ezt módosították 5 százalékra.
A miniszter a módosítások hátterében a gazdaság segítésére irányuló politikai intézkedéseket jelölte meg, amelyek a Telex cikke szerint „a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak” megfogalmazással írt le. Hozzátette, hogy ezeket az intézkedéseket finanszírozni kell.
„Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni” – idézte a minisztert a beszélgetésen részt vevő lap.
Nominális adatok és államadósság
Nominális értékben ez azt jelenti, hogy:
- Az idei pénzforgalmi hiány az eddig ismert 4774 milliárd forint helyett 5055 milliárd forint lesz.
- Jövőre pedig 4218 milliárd helyett 5445 milliárd forint.
Az államadósság GDP-arányos szintje a 2024-2026 közötti időszakban várhatóan 73,5 százalék körül alakul, ami a „ne nőjön, ha már csökkenni nem tud” elv érvényesülését jelenti a lap szerint. Az idei évben ennek teljesülését az erősebb forint, jövőre pedig a várható 3,1 százalékos gazdasági növekedés támogathatja. Az idei évre vonatkozó GDP növekedési várakozás 0,5 százalék az eredetileg tervezett 3,4 százalék helyett.
Finanszírozási források és banki adóztatás
A kormány a megnövekedett kiadások finanszírozására több forrást is megjelölt:
- A magyar vállalkozásoktól és a bankoktól szedne be több adót, mintegy 400 milliárd forinttal növelve a bevételt.
- Az általános tartalékok zárolásából 192 milliárd forintot különítenének el.
- A bankadó emeléséből eredően a 2026-ra tervezett 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forint bevételt céloz meg a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Nagy Márton a bankadó emelését a bankok magas jövedelmezőségével indokolta, annak ellenére, hogy a kormány korábban már csökkentette a bankok profitját bankadóval, kamatstoppal, az ingyenes készpénzfelvételi limit megduplázásával és ATM-telepítésekkel. A miniszter elismerte, hogy az adóváltozás tovább ronthatja a bankok és a kormány közötti viszonyt, de a költségvetés stabilitását elsődlegesnek tartja.
Emellett Magyarország devizakötvényt is kibocsátana a jövő év első felében, bár ennek részletei (devizanem, összeg) még nem ismertek.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy tájékoztassa az olvasót a kormányzati makrogazdasági tervek módosításáról és a költségvetési hiány növekedéséről, miközben erősen kritikus hangnemben mutatja be ezeket az intézkedéseket, a „választás előtti osztogatás” következményeként beállítva azokat. A cikk a kormány pénzügyi felelőtlenségét és politikai motivációit sugallja.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora számos alkalommal használ érzelmileg töltött, ítélkező kifejezéseket. Például az „akkora osztogatásba kezd” és a „brutális osztogatása” kifejezések negatív konnotációt hordoznak, és a kormány intézkedéseit pazarlóként vagy felelőtlenként állítják be, anélkül, hogy semlegesen ismertetnék azokat. A „megborult költségvetés” szintén egy szubjektív, dramatizáló megfogalmazás. Az „Orbánék osztogatásával kapcsolatban felmerülő kérdés” kollektívan ítéli meg a kormányt, és a „választás előtti szavazatszerző intézkedések” pejoratív módon utal a politikai motivációkra, anélkül, hogy a cikk részletesen elemezné vagy bizonyítaná ezeket a motivációkat. A „jóléti, szavazatszerző osztogatásba kezd” szintén egy értékítéletet tartalmazó megfogalmazás. Ezek a kifejezések nem szakmai terminológiák, hanem a szerző véleményét tükrözik.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk Nagy Márton miniszter bejelentéseire épül, azonban a bejelentett tényeket azonnal a szerző saját értelmezésével és kritikájával keretezi. Például a hiány növelésének okaként a szerző közvetlenül a „kormányzat választás előtt brutális osztogatását” jelöli meg, anélkül, hogy ezt a miniszter szavaihoz kötné, vagy más forrásból származó elemzéssel támasztaná alá. Bár a miniszter egy idézetét („a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak”) a Telexre hivatkozva említi, a cikk egészének hangvétele és a cselekmények motivációinak leírása a szerző előfeltevéseit tükrözi, nem pedig kiegyensúlyozott forrásokra támaszkodik. A „kőbe vésettek a választás előtti szavazatszerző intézkedések, azokat teljesíteni kell” állítás szintén a szerző interpretációja, nem egy idézett forrás véleménye.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a „brutális osztogatás” vagy a „jóléti, szavazatszerző osztogatás” pontosan milyen intézkedéseket takar, és hogyan számszerűsíthető a hatásuk a költségvetési hiányra. Bár említi, hogy „ebben a cikkünkben levezettük”, a jelen cikkben nem kerül bemutatásra a részletes levezetés. Az ok-okozati összefüggés, miszerint a költségvetés stabilitása azért válik fontossá, „mert a kormány választás előtt nagyjából 2000 milliárd forintos jóléti, szavazatszerző osztogatásba kezd”, a cikk narrátora által bemutatott állítás, amelynek alátámasztására a jelen szövegben nem található részletes bizonyíték vagy alternatív gazdasági magyarázat.
Kép: Nagy Márton/Facebook – Képernyőkép
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Fontos változás: 20 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség bevételi határa 2026-tól
OkosHír: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint 2026-tól 20 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség választhatóságának bevételi határa, ami jelentős könnyebbséget hozhat a kisebb forgalmú vállalkozások számára.
A NAV részletezte, hogy az alanyi adómentesség választásával a vállalkozások mentesülnek az általános forgalmi adó (áfa) felszámítása és befizetése alól. Emellett megszűnik az áfa-bevallási kötelezettségük is, ami csökkenti az adminisztrációs terheket.
Az alanyi adómentesség 2026-ra történő választásának feltétele, hogy a vállalkozás 2025-ben és várhatóan 2026-ban sem lépje át a 20 millió forintos bevételi küszöböt. Azok a vállalkozások, amelyek 2026-ban kezdik meg működésüket, időarányosan jogosultak a keretösszegre.
A hivatal arról is tájékoztatott, hogy a kedvezményt azok is igénybe vehetik, akik 2024-ben meghaladták a korábbi 12 millió forintos, vagy 2025-ben a 18 millió forintos értékhatárt, amennyiben 2025-ben nem lépték át az új, 20 millió forintos határt, és várhatóan 2026-ban sem fogják.
A már alanyi adómentes, mintegy 870 ezer kisvállalkozónak nincs további teendője. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek újonnan szeretnének élni az alanyi adómentességgel, december 31-ig kell nyilatkozniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. Ezt legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) segítségével tehetik meg.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja a kisvállalkozások tájékoztatása az alanyi adómentesség 2026-tól érvényesülő új bevételi határáról és a kapcsolódó feltételekről, valamint a teendőkről. A narratíva egyértelműen információs jellegű, a jogszabályi változások ismertetésére fókuszál.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk nyelvezete szakmai és tényszerű. Nem azonosítható benne a narrátor részéről szükségtelenül érzelmi vagy manipulatív szóhasználat. Az olyan kifejezések, mint „mentesülnek az áfa felszámítása és befizetése alól”, vagy „csökkennek az adminisztrációs terhek” a jogszabályi változás közvetlen következményeit írják le, és szakmai terminológiának, illetve a változás pozitív hatásának semleges megfogalmazásának minősülnek. A „Hirdetés” és a „Kapcsolódó cikkünk” jelzések egyértelműen elkülönítik a cikk saját tartalmától a külső elemeket.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk egyetlen forrásra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra (NAV) támaszkodik, ami a téma (adóügyi szabályozás és tájékoztatás) jellegéből adódóan indokolt és megfelelő. Az információk hitelessége és pontossága szempontjából a NAV a legautentikusabb forrás. Az egyensúly hiánya ebben az esetben nem értelmezhető manipulatív eszközként, mivel a cikk célja egy hivatalos tájékoztatás közvetítése.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Új program indul: Akár 2,5 millió forint támogatás energiatárolókra a napelemes háztartásoknak
OkosHír: A kormány 100 milliárd forintos keretösszegű programot indít a jövő év elején, amelynek célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások energiatároló rendszerek beszerzésével növeljék önellátásukat, akár 2,5 millió forintos állami hozzájárulással.
Czepek Gábor államtitkár szerint az önellátás kulcsfontosságú az ország és a lakosság számára, különösen az áramellátás terén, ahol a napelemek és az energiatárolók kiemelt szerepet kapnak. A program keretében minden napelem tulajdonos vagy telepítést tervező igényelhet állami hozzájárulást. Az elbírálás során előnyt élveznek azok, akik már nem részei az éves szaldóelszámolásnak, vagy 2030-ig kikerülnek belőle, valamint a vidéki kistelepülések lakói.
Napelemes fejlesztések és energiatárolási kihívások
Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarországon 2010 óta jelentős növekedés tapasztalható a naperőművek számában, háromszáznál kevesebbről több mint 320 ezerre nőtt a zöldenergiát termelő egységek száma. Hozzátette, hogy Magyarország vezető szerepet tölt be a napelemekkel előállított áram részarányában. Azonban az államtitkár szerint a nagy kapacitások teljes mértékben akkor hasznosulnak, ha megoldottá válik az energiatárolás kérdése. A naperőművek jellemzően napközben termelnek, míg a csúcsfogyasztás késő délutánra és kora estére esik, ezért szükséges az áram ideiglenes tárolása.
Részletek a lakossági és ipari támogatásokról
A jövő év elején induló 100 milliárd forintos lakossági energiatároló program célja, hogy a napelemes háztartások tartósan önellátók maradjanak, és áramigényük minél nagyobb részét helyben megtermelt zöldenergiával fedezzék, hozzájárulva a rezsicsökkentés fenntartásához.
A pályázat keretében meglévő vagy új napelemhez kapcsolódó energiatároló beszerzése támogatható. A maximálisan elnyerhető 2,5 millió forintos támogatás az akkumulátor és inverter mintegy 3,2 millió forintos árának 80 százalékát fedezi. A részletes pályázati felhívás várhatóan január közepéig jelenik meg, a jelentkezési időszak pedig február elejétől március közepéig tart egy felhasználóbarát felületen. Az elbírálás során előnyben részesülnek azok, akik már nem vesznek részt az éves szaldóelszámolásban, vagy a következő öt évben kiesnek belőle, ezt követően pedig az 5000 fő alatti lélekszámú települések lakói.
A lakossági program mellett már futnak a vállalkozások és ipari energetikai szereplők számára kiírt, összesen 230 milliárd forint értékű tárolói fejlesztéseket ösztönző pályázatok. A Jedlik Ányos Energetikai Program keretében januárban indul egy 50 milliárd forintos felhívás az ipari energiatárolók telepítésének ösztönzésére. Czepek Gábor államtitkár további bejelentéseket ígért 2026-ra vonatkozóan a tárolói képességek megerősítésével kapcsolatban.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egyértelműen a kormányzati energiapolitika sikereit és a lakosság számára nyújtott előnyöket hivatott hangsúlyozni. Célja, hogy pozitív képet fessen a „patrióta zöld átállásról” és a napelemes fejlesztésekről, kiemelve Magyarország „világelső” pozícióját, valamint népszerűsítse a közelgő energiatároló programot, összekapcsolva azt a „rezsicsökkentés fenntarthatóságával”. A szöveg a kormányzati intézkedéseket proaktívnak és a lakosság érdekeit szolgálónak mutatja be.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is érzelmileg töltött, pozitív konnotációjú kifejezéseket használ, amelyek célja a programok és a kormányzati politika sikereinek aláhúzása. Például a „napelem-forradalom” kifejezés a gyors és átfogó fejlődést sugallja, míg a „patrióta zöld átállás jegyében” a nemzeti identitással kapcsolja össze a környezetvédelmi célokat. A „világelső a napelemekkel előállított áram részarányában” állítás a nemzeti büszkeségre apellál. Az „óriási kapacitások akkor válnak igazi erővé, ha meg tudjuk oldani az energiatárolás kérdését” mondat a problémafelvetést is pozitív, megoldás-orientált keretbe helyezi. A „dübörögnek” szó a napelemek teljesítményét dinamikus és erőteljes módon írja le. Az „elspájzolni az áramot” kifejezés a technikai fogalmat leegyszerűsíti és közelebb hozza az átlagolvasóhoz. A „rezsicsökkentés fenntarthatóságához” kapcsolódás a kormány egyik legnépszerűbb intézkedésével von párhuzamot, ezáltal erősítve a program pozitív megítélését. Az államtitkár záró idézete („2026-ban még magasabb fokozatba kapcsolunk a tárolói képességeink megerősítésében, hamarosan újabb bejelentésekkel jelentkezem!”) optimista jövőképet fest.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag Czepek Gábor államtitkár nyilatkozataira épül, így egyetlen, kormányzati forrásból származó nézőpontot mutat be. Ez a forráskezelés nem kiegyensúlyozott abban az értelemben, hogy nem tartalmaz független szakértői véleményeket, ellenvéleményeket vagy kritikai észrevételeket a programmal, annak hatásaival, költségeivel vagy a „világelső” állítás pontos kontextusával kapcsolatban. Egy program bejelentésekor ez gyakori, de az objektivitás szempontjából megjegyzendő. A „Kapcsolódó cikkünk: Rémisztő konszenzus alakult ki Brüsszelben” cím, bár nem része a fő szövegnek, egyértelműen egy külső, negatív („Brüsszel”) kontextust állít szembe a belföldi, pozitívan bemutatott energiapolitikával, ezzel a „mi és ők” narratívát erősítve.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem tér ki arra, hogy a „világelső” státusz pontosan milyen metrika alapján értendő (pl. abszolút kapacitás, lakosságarányos termelés, vagy a teljes energiafelhasználásban a napelemek aránya), ami a teljes képhez szükséges lenne. Nem említi továbbá a napelemes rendszerek telepítésének környezeti terhelését, az akkumulátorgyártás vagy -hulladék kezelésének kérdéseit, amelyek szintén relevánsak lennének egy átfogóbb elemzés szempontjából. Bár a támogatás összegét és a fedezet arányát részletezi, a program teljes gazdasági hatásairól, vagy a hosszú távú fenntarthatósági kihívásokról (pl. hálózati stabilitás) nem ad bővebb információt.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Belföld3 napja
A korábbi Fidesz-polgármestert is legyőzték az időközi választáson Tolnanémediben
-
Belföld3 napja
Elképesztő bátorság: Egy 13 éves fiú élesztette újra nevelőanyját a mentők kiérkezése előtt
-
Belföld3 napja
Oltást kapott a lefoglalt kistigris, kiderült, hol kap új otthont
-
Hírek3 napja
Válasz Online: Milliárdos napelemes üzletet üthet nyélbe a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap
-
Közélet-Politika3 napja
Drogellenes kormánybiztos: Zenei előadók építenek piacot a szervezett bűnözésnek
-
Közélet-Politika2 napja
Trump cáfolta a magyar „pénzügyi védőpajzs” ígéretét, Szijjártó árnyalja a washingtoni tárgyalások részleteit
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Magyarország modellként szolgál Paraguaynak
-
Közélet-Politika3 napja
54 milliárd forint azonnali kifizetését követeli Tordai Bence a kormánytól Budapestnek