Feszültség a tengeri és a szárazföldi szállítási útvonalakon
A nemzetközi energiapiacokat jelentős bizonytalanság terheli azóta, hogy az Egyesült Államok katonai műveleteket indított Irán ellen, a konfliktus elhúzódása pedig alapjaiban rajzolta át a globális kereskedelmi kockázatokat. Teherán a Hormuzi-szoros forgalmának szigorú korlátozásával válaszolt az eseményekre, aminek következtében a stratégiai vízi úton áthaladó teherhajók száma a korábbi átlag töredékére zuhant vissza. Noha Washington korábban a valaha volt legnagyobb volumenű stratégiai olajkészlet-felszabadítással igyekezett enyhíteni a hiányt, az egyszeri beavatkozás nem tudta tartósan lecsillapítani a kedélyeket, különösen, hogy a fegyveres összecsapások kiterjedése a térség egyéb létesítményeit is elérte.
A helyzetet tovább súlyosbította a szaúd-arábiai East-West kőolajvezeték elleni dróntámadás, amely a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjét köti össze a keleti olajmezőkkel, megkerülve a blokád alá vont tengeri szorost. A kiesés nyomán a szaúdi export akadozni kezdett, több európai szállítási szerződést töröltek, ami az azonnali piacokon rendkívüli árhullámot indított el. Bár a pánikhangulat enyhülésével a Brent hordónkénti ára végül a 104,87 dolláros szinten zárt, az amerikai WTI pedig 100,30 dollár körül stabilizálódott, az elemzői várakozások szerint a geopolitikai kockázati prémium miatt a jegyzések tartósan a százdolláros szint felett maradhatnak.
Régiós beszerzések és a hazai piac dilemmái
Az ellátási nehézségek a közép-európai finomítókat sem hagyják érintetlenül, amit jól szemléltet a lengyel Orlen esete. A varsói központú vállalat korábban teljesen kivezette az orosz kőolajat a portfóliójából, és igényeinek mintegy negyven százalékát szaúdi forrásból fedezte, a kiesést pedig most alternatív, magasabb költségű azonnali beszerzésekkel kénytelen pótolni. Mivel a közép-európai térségben a finomítói árazás szorosan összefonódik, a spotpiaci drágulás közvetlenül begyűrűzik a magyarországi üzemanyagárakba is, ami komoly gazdaságpolitikai döntések elé állítja az áprilisi választásokon felhatalmazást szerzett TISZA Párt vezette kabinetet.
Tóth Máté energiajogász a kialakult helyzetet értékelve úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság túlzottan kiszolgáltatottá válik a nemzetközi folyamatoknak, ha a kabinet kizárólag a nyugati integrációra hagyatkozik, miközben lazítja a korábbi keleti gazdasági kapcsolatokat. A szakértő szerint komoly feszültséget szül a hatósági üzemanyagárak elutasítása, miközben Nyugat-Európában, például Németországban is felmerült az állami árbeavatkozás lehetősége. Tóth arra figyelmeztetett, hogy egy szabályozatlan piaci környezetben az üzemanyagok literenkénti ára akár az ezer forintot is elérheti, ami azonnali inflációs spirált indítana el.
A szakjogász szerint a jelenlegi helyzetben a Mol a piaci árszint mesterséges alakításával igyekszik tompítani az áremelkedést, ami a kisebb, független töltőállomások ellehetetlenüléséhez és csődjéhez vezethet. Bár a kormányzat korábban célzott intézkedésekkel, például üzemanyagutalványokkal próbálta kompenzálni a fuvarozókat, az ágazati viták továbbra is arról szólnak, hogy a szociális támogatások vagy a közvetlen árbefagyasztás jelent-e fenntarthatóbb védelmet a globális ársokkokkal szemben.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása