OkosHír: Brit régészek egy kelet-angliai ásatáson 400 ezer éves tábortűz nyomaira bukkantak, amely felfedezés jelentősen, mintegy 350 ezer évvel korábbra teszi az emberiség tűzgyújtási képességének ismert kezdetét, és új megvilágításba helyezi a neandervölgyi emberek fejlettségét.

Egy kelet-angliai Barnham falu közelében végzett ásatáson brit régészek olyan leletekre bukkantak, amelyek átírhatják a kőkorszaki emberekről és az emberi fejlődésről eddig ismert tudásunkat. A kutatók 400 ezer éves tábortűz nyomait tárták fel, ami jelentős előrelépést jelent, mivel az ember által rakott tűz eddigi legrégebbi bizonyítékai mintegy 50 ezer évesek voltak. Ez az új felfedezés, amelyet a Nature folyóiratban publikáltak, azt jelenti, hogy az emberiség 350 ezer évvel korábban képes volt a tűz ellenőrzött használatára, mint azt korábban feltételezték.

A felfedezés részletei és jelentősége

Az ásatáson a tűzrakóhely nyomai mellett kovakövet és pirit nevű ásvány két kis darabját is megtalálták. A pirit nem fordul elő természetesen a Barnham környéki tájon, ami arra utal, hogy az itt élők szándékosan hozták a helyszínre, és feltehetően kovakőhöz ütögetve csiholtak vele tüzet. Geokémiai vizsgálatok kimutatták, hogy az agyagfolt 700 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletnek volt kitéve, ismételt égés jeleivel, ami egy szándékosan épített tűzhelyre utal, nem pedig természetes eredetű tűzre.

Az emberek ősei már korábban is használták a tüzet, ha az magától keletkezett a természetben, azonban a tűzgyújtás képessége új technológiai, kulturális és társadalmi fejlődést tett lehetővé. Egyes tudósok szerint az ősemberek akkor váltak igazán emberré, amikor megtanultak tüzet rakni. A tűz ellenőrzött használata számos előnnyel járt, többek között meleget biztosított a hidegebb környezetben való túléléshez, elriasztotta a ragadozókat, és lehetővé tette az ételek főzését. A főzés javította az élelmiszerek emészthetőségét és tápértékét, hozzájárulva a nagyobb agyméret fejlődéséhez, és elősegítve a társadalmi interakciókat a tábortüzek körül.

Kik voltak a tűzgyújtók?

A British Museum kutatást végző régészei szerint ebben az időszakban, 400 ezer évvel ezelőtt Kelet-Angliában még nem éltek Homo sapiens egyedek. Ezért a barnhami tábortűz valószínűleg neandervölgyi emberekhez tartozott. A közelben, Swanscombe-ban talált 400 ezer éves neandervölgyi koponyadarabok és a spanyolországi Atapuerca lelőhelyről származó hasonló korú fosszíliák alátámasztják ezt a feltételezést. Ez a felfedezés azt sugallja, hogy a neandervölgyiek sokkal fejlettebbek voltak, mint azt korábban gondolták, képesek voltak komplex viselkedésre és technológiai újításokra.

(Forrás: telex.hu)

OkosHír: Egy dán spermadonor spermáját felhasználva Európa-szerte legalább 197 gyermek született, akiknél a rákos megbetegedések kialakulásának magas kockázatát jelentő génmutációt azonosítottak. A European Sperm Bank nevű dán cég 14 országba, köztük Magyarországra is értékesítette a donor spermáját, anélkül, hogy a donor tudatában lett volna a mutációnak. Az ügyet feltáró újságírói nyomozás során kiderült, hogy több érintett gyermek már elhunyt rákos megbetegedések következtében.

A génmutáció és a Li-Fraumeni-szindróma

A több európai sajtóorgánum közös vizsgálata szerint a dán donor 2005-től adományozott spermát a European Sperm Banknak. A leadott sperma akár 20 százalékában előfordult egy ritka génmutáció, amely a sejtek rákos elváltozását gátló TP53-as gént érinti. Bár a donor szervezetének legtöbb sejtjében nem volt jelen ez az elváltozás, a hibás spermából fogant gyermekek minden sejtjében hibásan működik a rákos elváltozást korlátozó gén.

Ez a genetikai rendellenesség Li-Fraumeni-szindrómaként ismert, amely jelentősen, akár 90 százalékra növeli a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát az érintett egyéneknél életük során. A szindróma növeli a gyermekkori daganatok kockázatát is.

A European Sperm Bank reagálása és a vizsgálat menete

A European Sperm Bank közlése szerint a donor és családja nem szenved a betegségben, és az ilyen típusú elváltozást az előzetes genetikai szűrések nem mutatják ki. A probléma felmerülése után azonnal lépéseket tettek a donor spermájának további felhasználásának leállítására.

Az egy donortól származó gyermekeknél megfigyelt genetikai elváltozásra orvosok hívták fel a European Society of Human Genetics nevű nemzetközi tudományos szervezet figyelmét. Kezdetben 67, azonos donortól származó gyermekről tudtak, közülük 23-nál mutatták ki a genetikai elváltozást, és 10 gyermeknél már diagnosztizáltak valamilyen daganatos betegséget. Azóta kiderült, hogy legalább 197 gyermek fogant a férfi donációjából. A European Sperm Bank a donor spermáját 14 ország 67 klinikájának adta el, melyek között magyarországi intézmények is szerepeltek.

A spermadonáció szabályozásával kapcsolatos kérdések, beleértve a petesejt- és spermadonáció körüli vitákat, a magyar parlamentben is felmerültek korábban.

(Forrás: telex.hu)
Fotó: Thirdman via Pexels.com