Gazdaság

Az államháztartási hiány elérte az éves cél 70,9 százalékát április végére

OkosHír: A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint 2025 április végére a költségvetési törvényben meghatározott éves államháztartási hiány 70,9 százaléka realizálódott. A hiány áprilisban 376,4 milliárd forintot, az első négy hónapban pedig összesen 2930,5 milliárd forintot tett ki. A jelentés szerint az áprilisi hiány magasabb, mint 2024-ben, de alacsonyabb, mint 2023-ban, amikor 620 milliárd forint volt a deficit. Az első négy hónapra vonatkozó hiány meghaladja az időarányos 33,3 százalékot.

Az idei első négy hónapban az államháztartás 2930,5 milliárd forintos hiányt mutat, ami 12,8 százalékkal (333 milliárd forinttal) magasabb a tavalyi év azonos időszakában regisztrált 2597,5 milliárd forintnál.

Az NGM közleménye szerint a központi alrendszer adó- és járulékbevételei áprilisban 10,9 százalékkal magasabban alakultak az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók 13 százalékos növekedést mutattak.

A jelentésből kiderül, hogy a kamatkiadások 1916,5 milliárd forintot értek el, szemben a tavalyi év hasonló időszakának 1500 milliárd forintjával. A nyugdíjakra fordított összeg 2738,1 milliárd forint volt, ami szintén emelkedést jelent a tavalyi 2375 milliárd forinthoz képest.

Kisgergely Kornél, a nemzetgazdasági tárca államtitkára egy interjúban említette, hogy zárolásra került sor a költségvetésben, és megemelték az idei hiánycélt. Az államtitkár szerint a bevételek megfelelnek a várakozásoknak.

Az NGM-nek kérdéseket küldtek a zárolás összegéről, az érintett minisztériumokról, a beruházási és működési célú kiadások arányáról, valamint az új hiánycél összegéről és GDP-arányáról. A válaszok beérkezése után a cikk frissítve lesz.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. A címben szereplő „óriási bajban” kifejezés dramatizálja a helyzetet. A „minden idők második legrosszabb áprilisa” megfogalmazás negatív konnotációt hordoz. A cikkben található „dicsőségjelentésként kiadni” kifejezés a minisztérium kommunikációjának minősítése, ami nem objektív. A „kamateső és Orbán Viktor jó híre” rész szarkasztikus megjegyzés, ami szintén elfogultságot mutat. A cikk feltételezi, hogy a kiadások „elszálltak”, anélkül, hogy ezt konkrét adatokkal támasztaná alá. A cikk konklúziója, hogy a költségvetés helyzete aggasztó, de ezt tényekkel és adatokkal támasztja alá, így a következtetés levonható a cikkben leírtakból. Az esemény hatása a magyar közéletre a költségvetési politika átértékelése és a kormányzati intézkedések fokozottabb ellenőrzése lehet.

(Forrás: 444.hu)
Kép: Nagy Márton/Facebook

Hirdetés

Gazdaság

Az Országgyűlés elfogadta a 2026-os költségvetést

OkosHír: Az Országgyűlés elfogadta a 2026-os költségvetést. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a költségvetés a családok támogatását, a munkahelyek megőrzését, a nyugdíjak védelmét és az ország pénzügyi stabilitásának fenntartását célozza meg.

A költségvetés a tervek szerint fedezi a családi adókedvezmény megduplázását, a többgyermekes anyák személyi jövedelemadó (szja) mentességét és a 13. havi nyugdíj kifizetését. A költségvetési hiányt a GDP 3,7 százalékában rögzítették. Az NGM közlése szerint az elsődleges egyenleg egyensúlyban van.

Az NGM kiemelte, hogy a költségvetés lehetővé teszi egy adócsökkentési program végrehajtását, melynek részeként megduplázzák a családi adókedvezményt, fenntartják a háromgyermekes anyák szja-mentességét, és 2026-tól a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák is szja-mentessé válnak. A családpolitikai célokra több mint 4800 milliárd forintot fordítanak, ami a rezsivédelemre szánt 800 milliárd forinttal együtt összesen 5600 milliárd forintot tesz ki.

A költségvetés 800 milliárd forintot tartalmaz a lakossági állampapírok kamataira. Az NGM szerint a költségvetés biztosítja a munkaalapú társadalom feltételeit, a magas foglalkoztatottságot és az alacsony munkanélküliséget. A minimálbér 2026 januárjától 13 százalékkal emelkedik. A nyugellátásra és nyugdíjszerű ellátásra 7700 milliárd forintot terveztek be, amely az NGM szerint garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését és a 13. havi nyugdíj kifizetését. Az egészségügyi kiadások 3919 milliárd forintra emelkednek, ami 280 milliárd forinttal haladja meg az idei forrásokat.

Gazdaságfejlesztésre mintegy 5050 milliárd forintot különítettek el, amelyből 2200 milliárd forint uniós, és körülbelül 2850 milliárd forint hazai költségvetési forrás. A költségvetés fedezi a 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akcióterv megvalósítását. A honvédelmi kiadások elérik a GDP 2 százalékát.

A 2026-os költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,6 százalékos inflációval számol. Az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényben a benyújtott törvényjavaslathoz képest sem a hiány, sem pedig az államadósság nem változott. A parlamenti szakaszban megszavazott módosítások révén többletforrás jut a szociális, egészségügyi, sport és szabadidős, kulturális és hitéleti célokra.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltetű megfogalmazásokat tartalmazott, például amikor a kormánypárti és ellenzéki képviselők szavazási magatartását állította szembe egymással („a családok érdekében szavaztak, addig az ellenzéki képviselők ez ellen”). Ez a megfogalmazás sugallja, hogy az ellenzék a családok ellen szavazott, ami egy leegyszerűsítő és manipulatív állítás.
A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is megjelentek, például amikor a költségvetés kapcsán a „háborúellenes” jelzőt használták, sugallva, hogy a költségvetés automatikusan kivédi a háború káros gazdasági hatásait. Ez egy megalapozatlan állítás, mivel a költségvetés hatásai összetettek és számos tényezőtől függenek.
Az eredeti cikkben tett állítások egy része nehezen ellenőrizhető, mivel nem tartalmaz konkrét forrásokat vagy hivatkozásokat. Például az, hogy a költségvetés „garantálja minden magyar család biztonságát”, egy túlzó és nem bizonyítható állítás.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormány a 2026-os költségvetéssel a családok támogatását, a gazdasági stabilitást és a növekedést kívánja elősegíteni. Azonban a cikk elfogult megfogalmazásai miatt nehéz objektíven megítélni, hogy a költségvetés valóban eléri-e ezeket a célokat.
A költségvetés elfogadása várhatóan hatással lesz a magyar közéletre, különösen a családok támogatása, a gazdasági növekedés és az államadósság alakulása tekintetében. Azonban a költségvetés pontos hatásai csak a jövőben lesznek láthatóak.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Racskó Ádám/Facebook

Tovább

Gazdaság

A magyarok fele tervezi a külföldi utazást 2024-ben, a költségek emelkednek

OkosHír: Egy, a Groupama Biztosító és az OTP Bank megbízásából készült, országos reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság körülbelül fele tervez legalább egy külföldi utazást 2024-ben. A válaszadók többsége (75%) arra számít, hogy az idei nyaralásuk költségei magasabbak lesznek, mint a tavalyi évben.

A kutatás szerint a válaszadók háromnegyede áremelkedésre számít az utazással kapcsolatos szolgáltatások terén, beleértve az utazást, a szállást, a belépőket és az éttermi fogyasztást. Egy család által egy utazásra szánt átlagos összeg körülbelül 575 ezer forint, míg a párok átlagosan 540 ezer forintot terveznek költeni. A repülős utak átlagosan 700 ezer forintba kerülnek, ami több mint kétszerese az autós, vonatos vagy buszos utazások 300 ezer forintos költségének.

A külföldre utazók kétharmada tervezi utasbiztosítás kötését. A tavalyi évhez képest 3%-kal nőtt azoknak az aránya, akik minden utazásukra kötnek utasbiztosítást.

A kutatás szerint az egészségügyi szolgáltatások fontos szerepet játszanak az utasbiztosítás kiválasztásakor. A válaszadók többsége a sürgősségi ellátások fedezését, a balesetbiztosítási térítést, valamint a Magyarországra történő betegszállítást tartja a legfontosabbnak.

Szobonya László, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) nem nyújt teljes körű védelmet külföldön, mivel csak az adott ország állami egészségügyi szolgáltatóinál vehető igénybe, és nem fedezi az önrészt vagy a kötelező hozzájárulásokat. Javasolta utasbiztosítás kötését, amely szélesebb körű fedezetet nyújthat.

A szakember szerint egy egyszerű gyomorrontás is több százezer forintos kezelésig fajulhat, különösen a népszerű nyaralóhelyeken, ahol sokszor csak magánklinikák működnek, ahol az EEK nem használható.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk több helyen is érzelmi töltetű megfogalmazásokat használt, például a „nyugodt nyaralás érdekében” kifejezés, ami a biztonságérzetre apellál. Emellett a „tévesen azt gondolják” fordulattal sugallja, hogy az olvasó tájékozatlan lehet.
Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikkben az a kijelentés, hogy „a megfelelő biztonsághoz érdemes utasbiztosítást kötni” egyértelműen egy feltételezés, ami a biztosító termékének értékesítését célozza meg. A gyomorrontás példája is dramatizáló, és nem feltétlenül tükrözi a valóságot.
A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő adatok egy reprezentatív kutatásra hivatkoznak, azonban a kutatás részletei (mintavétel, módszertan) nem kerültek bemutatásra, így az állítások validitása nem ellenőrizhető teljes mértékben.
Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a magyarok jelentős része külföldi utazást tervez, de számolnak a költségek emelkedésével. Emellett az utasbiztosítás fontosságát hangsúlyozza, különös tekintettel az egészségügyi fedezetre.
Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A cikkben leírtak közvetlen hatása a magyar közéletre korlátozott. Azonban a turisztikai ágazat és a biztosítótársaságok számára fontos információkat tartalmazhat, amelyek befolyásolhatják üzleti döntéseiket.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább