OkosHír: Egy 1999-ben megjelent képregény, a „The Future I Saw” 2021-es kiadásában a szerző, Tatsuki egy, a 2011-esnél háromszor nagyobb cunamira figyelmeztetett, melynek bekövetkeztét 2025 júliusára jósolta. A képregény szerint a katasztrófa Japán mellett más régiókat is érinthet, beleértve Indonéziát, Tajvant és a Mariana-szigeteket. A jóslat a közösségi médiában terjedni kezdett, főként Kelet-Ázsiában. Egyes források szerint ez a terjedés hatással volt az utazási szokásokra, és Kínából, valamint Hongkongból sokan lemondták japán utazásukat. Utazási irodák egy része a Japánba irányuló foglalások számának csökkenéséről számolt be, és a kínai nagykövetség figyelmeztetést adott ki a lehetséges veszélyekkel kapcsolatban.

Japán hatóságok és szakértők rámutattak, hogy a jóslatnak nincs tudományos alapja. Állításuk szerint a jelenlegi szeizmológiai adatok nem támasztják alá egy nagyméretű földrengés vagy cunami bekövetkeztét a közeljövőben. Mindazonáltal, a lakosság és a turisták egy része továbbra is figyelembe veszi az előrejelzést, részben Tatsuki korábbi jóslatainak, részben a közösségi médiában terjedő tartalmaknak tulajdoníthatóan.

A COVID–19-járvány után a japán turizmus nehézségekkel küzd. A nyári főszezon közeledtével az utazások lemondása bevételkiesést okozhat a vendéglátó- és idegenforgalmi ágazatban. A szolgáltatók igyekeznek biztosítani az utazókat arról, hogy a veszély nem valós.

Tatsuki előrejelzése jelenleg spekulatívnak tekinthető. Az eset rámutat arra, hogy a popkultúra és a közösségi média befolyásolhatja az emberek döntéseit.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött kifejezéseket használt, például „újabb csapás”, ami dramatizálja a helyzetet. A cikkben említett utazáslemondások mértéke és a jóslat hatásai nem voltak forrásokkal alátámasztva, így nehéz megítélni azok valós mértékét. A konklúzió, miszerint a popkultúra és a közösségi média együttes ereje képes valós gazdasági hatásokat kiváltani, általánosító jellegű, de a leírtak alapján valósnak tekinthető. Az esemény potenciálisan negatív hatással lehet a japán turizmusra, de a hatás mértéke jelenleg nem megjósolható.

(Forrás: demokrata.hu)

OkosHír: Japánban a rizs árának emelkedése gazdasági és társadalmi kérdéseket vet fel. Az áremelkedés okai között szerepel a tavalyi gyenge termés, a mezőgazdasági szabályozások és az ágazat elöregedése. Eto mezőgazdasági miniszter távozott posztjáról, miközben Isiba Sigeru miniszterelnök kormánya csökkenő támogatottsággal néz szembe. A Kyodo News közvélemény-kutatása szerint a kormány támogatottsága 27,4 százalékra esett. A lakosság elégedetlenségét az infláció és a fogyasztási adócsökkentés elutasítása befolyásolhatja.

A mezőgazdasági tárca állami rizskészletek piacra dobásával próbálta mérsékelni az árakat, de az intézkedés hatása nem volt jelentős. Május 11-ével záruló héten a rizs ára kilogrammonként meghaladta a 850 jent (több mint 2100 forint), ami magasnak tekinthető.

Az NHK World jelentése szerint a miniszteri posztot Koizumi Sindzsiró, korábbi környezetvédelmi miniszter vette át.

A rizshiány és az áremelkedés hátterében több tényező áll. A belföldi termelés főként idős kisgazdálkodók kezében van. A japán rizsre jellemző minőségi elvárások miatt az importált fajták nem feltétlenül felelnek meg a fogyasztók igényeinek.

A helyzetet befolyásolhatja a növekvő turizmus, amely növelte a keresletet, valamint a háztartások és cégek körében esetlegesen megfigyelhető felvásárlás. Egyes áruházláncok import rizst kínálnak, de a fogyasztói bizalom kérdéses lehet.

A japán infláció márciusban éves szinten 3,6 százalékra emelkedett, ami harmadik éve haladja meg a Japán Nemzeti Bank 2 százalékos célját. Az inflációt az élelmiszerárak befolyásolják, amit a gyenge jen árfolyam tovább ronthat. Japán az élelmiszerek jelentős részét külföldről szerzi be, az önellátási arány pedig 38 százalék, ami elmarad a kitűzött céltól.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni, például a „súlyos csapás” kifejezéssel, vagy a „pánikszerű felvásárlás” említésével. A cikkben szereplő „hiába próbálta” megfogalmazás azt sugallja, hogy a kormány intézkedése eleve kudarcra volt ítélve. A cikk következtetésként tálalja a lakosság elégedetlenségét, amelyet az infláció és a fogyasztási adócsökkentés elutasítása „fokozza”, anélkül, hogy ezt bizonyítékokkal támasztaná alá.

A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a közölt adatok (infláció, kormányzati támogatottság) hiteles forrásból származnak. Azonban a fogyasztói bizalmatlansággal kapcsolatos állítások nem feltétlenül alátámasztottak.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a rizs árának emelkedése és az infláció kihívásokat jelentenek a japán kormány számára, és a mezőgazdasági miniszter lemondása tovább nehezítheti a helyzetet.

Az esemény hatással lehet a japán közéletre, különösen ha a kormány nem talál hatékony megoldást az élelmiszerárak emelkedésére és az inflációra. Ez befolyásolhatja a közvéleményt és a kormány támogatottságát.

(Forrás: demokrata.hu)