OkosHír: A Miskolci Egyetem kutatói tanulmányt készítettek a háztartási napelemek telepítését befolyásoló tényezőkről. A Másfélfokon megjelent vizsgálat a lakossági szokásokra és preferenciákra fókuszál, valamint feltárja, hogy mely területeken magas a lakossági betáplálások aránya az elektromos hálózatban, és hol van potenciál további napelemek telepítésére. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben Magyarországon a napenergia a bruttó villamosenergia-termelés 13,2 százalékát adta. Az Európai Unió tagállamaiban ugyanez az arány átlagosan 7,4 százalék volt. A hazai napelem-kapacitás 2010-ben 1 MW volt, ami 2024-re 7551 MW-ra nőtt.
A kapacitásnövekedés területi eloszlása nem volt egyenletes, ami eltérő terhelést okozott az elektromos hálózaton. A lakossági napelemes rendszerek árambetáplálásának befagyasztása 2022 októberében, valamint az éves szaldóelszámolásról a bruttó elszámolásra való átállás részben ezzel indokolható.
A Nemzeti Energia- és Klímatervben Magyarország vállalta, hogy 2030-ig további 4000 MW napelemes kapacitást telepít. A kutatás célja annak feltárása, hogy mely tényezők jellemzőek a magas, illetve alacsony lakossági napelem-telepítési aránnyal rendelkező területekre.
Szép Tekla és Tóth Géza, a Miskolci Egyetem kutatói járási adatok alapján végezték a vizsgálatot. A kutatás eredményei szerint a napelemek számát egy adott járásban jobban jelzi a lakosság átlagos végzettsége, a lakások alapterülete és kora, valamint a beépítettség mértéke. A kutatók azt feltételezték, hogy a napsugárzás mennyisége vagy az átlagos jövedelem meghatározó tényező lesz, de ez a feltételezés nem igazolódott.
A kutatók szerint a napelemes rendszerek magas aránya azokon a településeken várható, ahol relatíve új, nagy alapterületű, családi házas jellegű lakások vannak, és magasabb végzettséggel rendelkező lakosok élnek.
A kutatás szerint a legtöbb napelemet a főváros és agglomerációja területén, a megyei jogú városok járásaiban, valamint a Balaton térségében telepítették. A Bólyi és a Mórahalmi járások magas arányai a kutatók számára is meglepőek voltak, mivel ezek a területek nem tartoznak a főváros vagy az üdülőterületek vonzáskörzetébe.
A kutatók összefüggő területeket találtak Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, illetve Vas vármegye nagy részén, ahol a szomszédos járások lakóinak napelem-telepítési hajlandósága hasonló. Ezzel szemben az ország délnyugati és északkeleti részén, valamint Budapest belvárosában alacsonyabb a napelemek aránya.
A kutatók eredményei alapján javasolt lehet megvizsgálni a Budapest 16. kerület, Enyingi, Esztergomi, Veszprémi, Hajdúböszörményi és Paksi járásokat a további napelemes kapacitások telepítése szempontjából. A kutatók feltételezik, hogy célzott támogatásokkal változás érhető el azokban a területekben, ahol az adottságok megfelelőek, de a napelemes rendszerek mégsem terjedtek el.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra, például a „meglepő eredményekre jutottak”, „elképesztő mértékű volt” és „napelem-nagyhatalom” kifejezésekkel. A cikk feltételezéseket is tartalmazott, például a befagyasztás okaira vonatkozóan, amelyeket nem támasztott alá bizonyítékokkal. A cikk állításai alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a hivatkozott adatok helyesek. A cikk konklúziója az, hogy a napelem-telepítések területi eloszlása nem egyenletes, és a további telepítésekhez figyelembe kell venni a helyi adottságokat és a lakosság jellemzőit. Az esemény hatása a magyar közéletre potenciálisan az lehet, hogy a döntéshozók figyelembe veszik a kutatás eredményeit a napelemes rendszerek támogatásának tervezésekor.
