OkosHír: Egy korábbi cikkben a különböző boltokban (Lidl, Spar, Tesco, Aldi és Penny) található tejtermékek árát vizsgálták az árrésstop bevezetése előtt és után. A vizsgálat körülbelül 300 termékre terjedt ki. A cikk megállapította, hogy a laktózmentes tejtermékek ára csökkent a legnagyobb mértékben az árrésstop bevezetése óta.

A kormányrendelet szerint a kiskereskedők 30 termékkategóriában legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhatnak. Ez az intézkedés elsősorban tejtermékekre, húsokra és alapvető élelmiszerekre vonatkozik.

Feltételezhető, hogy az árrésstop bevezetése előtt a kiskereskedelmi láncok az érintett termékek árrését egységesen 10 százalékra állították be. A cikk szerint korábban valószínűleg azokon a termékeken volt a legnagyobb árrés, amelyeknek most a legnagyobb mértékben csökkent az ára. A laktózmentes termékek gyakran szerepeltek a legnagyobb árréssel értékesített termékek között. Például, a Lidlnél a laktózmentes görög joghurt, a Sparnál pedig a Mizo laktózmentes natúr joghurt ára csökkent a leginkább.

A cikk megjegyzi, hogy a laktózos és laktózmentes termékek kínálatának összehasonlítása nehéz, mivel ritka, hogy egy bolt pontosan ugyanabból a termékből ugyanakkora kiszerelésben áruljon laktózos és laktózmentes verziót.

A szerzők három olyan terméket kerestek minden boltnál, ahol elérhető volt ugyanaz a termék nagyjából azonos kiszerelésben. Ilyen termékeket főleg tejek, tejfölök és natúr joghurtok között találtak.

A cikk szerint a gyűjtés azt mutatja, hogy a boltok eltérő stratégiákat alkalmaznak az árrések és a laktózos/laktózmentes termékek árazása tekintetében.

A cikk szerint a laktózmentes termékeken korábban nagyobb árrés volt jellemző. Az öt boltnál elérhető 15 termék esetében a laktózos verziók átlagosan 5 százalékkal, a laktózmentes verziók átlagosan 14,9 százalékkal lettek olcsóbbak. A szerzők megjegyzik, hogy ez az összehasonlítás torz lehet, mivel a termékek többsége tej volt.

Az adatok alapján a laktózos termékek ára átlagosan 8 százalékkal, a laktózmentes termékek ára átlagosan 18 százalékkal csökkent.

A cikk feltételezi, hogy a kiskereskedők most minden terméknél 10 százalékra csökkentették az árrést. Ebből kiindulva a laktózos termékeken korábban átlagosan 19,6 százalékos, a laktózmentes termékeken pedig 34,2 százalékos árrés lehetett. Ez a cikk szerint jelentős különbség.

A cikk megkérdezte Zapletál Zoltán agrármérnököt a laktózmentes tejtermékek előállítási költségeiről. Zapletál Zoltán szerint Magyarországon három különböző eljárással teszik laktózmentessé a tejtermékeket, amelyek viszonylag alacsony költségekkel járnak.

A szakértő szerint a laktózmentes ESL-tejeknél a laktáz enzimet a hőkezelés és hűtés után adják a tejhez, majd 24 óráig hidegen tartják. Az UHT-tejeknél steril enzim adagolást használnak. A savanyú tejtermékeknél a kultúrával együtt lehet adagolni a tejhez a bifidolaktáz enzimet.

Zapletál Zoltán szerint a tejcukor lebontása után a gyártó ellenőrzi a tej laktóztartalmát. Egy ilyen gyorsteszt vagy külső laborvizsgálat ára körülbelül 15-18 ezer forint.

Zapletál Zoltán szerint a laktáz enzim költsége nem indokolja a laktózmentes termékek magasabb árát. Véleménye szerint ezek a termékek azért kerülnek többe, mert a kereskedők máshogy árazzák őket.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk kérdéseket tesz fel („De valódi összefüggésről van szó, vagy csak véletlenül került néhány laktózmentes termék a listák elejére?”), ami bevonja az olvasót, de sugallhatja, hogy van valami rejtett összefüggés. Használ olyan kifejezéseket, mint „feltűnően sok”, ami szubjektív értékelés.
• Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a kiskereskedők az árrésstop bevezetése után egységesen 10 százalékra állították be az árrést. Ez egy logikus következtetés, de nem feltétlenül bizonyított tény.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő adatok valóságtartalma a szerzők által elvégzett felmérésen és a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. munkatársának véleményén alapul. Az adatok reprezentativitása kérdéses lehet, mivel a mintavétel nem volt teljes körű.
• Konklúzió: A cikk arra a következtetésre jut, hogy a kiskereskedők az árrésstop bevezetése előtt trendszerűen máshogy árazták a laktózmentes termékeket, mint a laktózosakat. Ezt a következtetést az árváltozások elemzésére és a szakértői véleményre alapozzák.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény rávilágít az élelmiszerárakkal kapcsolatos piaci mechanizmusokra és a kormányzati beavatkozások hatásaira. A cikk eredményei befolyásolhatják a fogyasztói döntéseket és a kiskereskedelmi stratégiákat.

(Forrás: telex.hu)