Gazdaság
A forint gyengüléssel kezdte a hetet
Az euró árfolyama hétfő hajnalban 414 forint fölé ugrott, a forint a dollárral szemben is gyengüléssel kezdte a hetet. Az euró-forint árfolyam a múlt héten is többször elérte a két éves mélypontot, 413 forintos szinten állt a pénteki tőzsdezárás idején. A dollárral szemben hétfő reggel 393 forintra ugrott az árfolyam a múlt heti 390-391 körüli szintről.
A hétkezdő árfolyamesés a Moody’s péntek esti bejelentésének hatására is bekövetkezhetett, a hitelminősítő ugyanis stabilról negatívra rontotta a magyar adósbesorolás mellé rendelt kilátást. Ez azt jelenti, hogy a Moody’s úgy látja, nagyobb a valószínűsége, hogy a következő, fél évtől két évig terjedő időszakban leminősíti Magyarország hitelbesorolását. A minősítő cég mindezt azzal indokolta, hogy „a magyar intézmények és kormányzás minőségével kapcsolatos lefelé mutató kockázatokat tükrözi, ami azt jelenti, hogy az ország végül elveszítheti a tervezett európai uniós források jelentős részét, mivel nem teljesíti a források felszabadításának feltételeit”.
(Kép forrása: Google/Képernyőfotó)
Gazdaság
Az EU tervezi az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését 2028-ra
OkosHír: Az Európai Unió (EU) a REPowerEU terv keretében azt a célt tűzte ki, hogy 2028-ra megszünteti függőségét az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A tervezet szerint 2026-tól tilos lenne új gázszerződéseket kötni Oroszországgal, a hosszú távú szerződések pedig 2027 végéig maradhatnának érvényben.
Az Európai Bizottság jogi lehetőségeket vizsgál annak érdekében, hogy az európai vállalatok vis maiorra hivatkozva, büntetés nélkül felmondhassák orosz gázszerződéseiket. Az SPP szlovák gázipari vállalat, amely 2034-ig rendelkezik ellátási szerződéssel a Gazprommal, közölte, hogy egy EU-szintű importtilalom esetén az orosz energiacég kártérítést követelhet, még vis maiorra hivatkozás esetén is.
Szlovákia korábban jelezte, hogy az orosz energiahordozók leállítása áremelkedést okozhat Európában és veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát. Magyarország, Ausztria, Olaszország és Szlovákia ellenzik az orosz gázra vonatkozó szankciókat, amelyek elfogadásához jelenleg az EU összes tagállamának egyhangú támogatása szükséges.
A Reuters hírügynökség szerint a tervezett intézkedést kereskedelmi jogszabályként vezethetik be, amelynek elfogadásához 15 EU-tagállam támogatása szükséges.
Szlovákia energiaellátása nagymértékben függ az orosz forrásoktól; az ország gázszükségletének körülbelül 85 százalékát Oroszországból fedezi. Az orosz gázimport már korábban is csökkent az Ukrajnával kapcsolatos szankciók és az Északi Áramlat gázvezeték 2022-es sérülése miatt.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikkben az „úgynevezett REPowerEU terv” kifejezés használata enyhe szkepticizmust sugallhat. A „gazdasági öngyilkosságnak” minősítés túlzó lehet, érzelmi hatást keltve.
- Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy az orosz gázszállítás leállítása automatikusan áremelkedéshez és az energiaellátás biztonságának veszélyeztetéséhez vezet. Ez egy lehetséges, de nem feltétlenül bekövetkező következmény.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények (pl. az EU tervei, Szlovákia függősége, az SPP szerződése) valószínűleg megfelelnek a valóságnak, de a következményekre vonatkozó állítások (pl. áremelkedés, gazdasági öngyilkosság) inkább vélemények vagy előrejelzések.
- Konklúzió: A cikkből arra lehet következtetni, hogy az EU terve az orosz gázfüggőség csökkentésére kihívásokat jelenthet egyes tagállamok, különösen Szlovákia számára, és jogi vitákat generálhat.
Gazdaság
Ukrajnában a szójababtermelés jelentős része génmódosított lehet
OkosHír: Számos alkalommal felmerült az Ukrajnából az Európai Unió piacaira kerülő mezőgazdasági termékek hatása. A kockázatok között szerepel a dömping és az ellenőrizetlenül beáramló génmódosított (GMO) növények kérdése.
Ukrajnában törvény tiltja a GMO-növények termesztését. Ugyanakkor a szabályozás érvényesítése nehézségekbe ütközik. A kijevi mezőgazdasági minisztérium sem rendelkezik pontos adatokkal az árnyéktermelés mértékéről, ami érinti az ország élelmiszerbiztonságát és az EU fogyasztóit is. Az EU-csatlakozásnak a közösségi normarendszernek való megfelelés is része kellene, hogy legyen, különösen az agrárium és a fogyasztóvédelem terén.
Nemzetközi források, köztük az USDA (az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériuma) és az Agroberichten Buitenland szerint Ukrajnában, bár a GMO-növények termesztése hivatalosan tiltott, a gyakorlatban a szójababtermelés akár 65 százaléka is génmódosított fajtákból származhat. A repce esetében ez az arány 10–12 százalékra tehető, és a kukoricánál is kimutatható a tiltott GMO-használat.
A termőterületekről nincs központi, egységes nyilvántartás. A meglévő adminisztrációs rendszerek legfeljebb Excel-táblázatok szintjén léteznek, külön a GMO-növényekre, az állatokra és az ilyen alapú élelmiszerekre vonatkozóan. Ezek pontossága, aktualitása és átláthatósága kérdéses.
A jelenlegi szabályozás alapja a 2007-es biosafety törvény, amely tiltja az engedély nélküli GMO-használatot, de a végrehajtás és a hatósági ellenőrzés nem megfelelő. A törvényi tiltás és a gyakorlat között eltérés van. 2023 augusztusában elfogadtak egy új törvényt, amely elvileg az EU-s szabályozáshoz igazodva online nyilvántartásokat, címkézési határértékeket, szankciókat és GMO-zónákat vezetne be.
Ennek a törvénynek az érvénybe lépése 2026 szeptemberére lett halasztva. A probléma a gazdálkodók gyakorlatában is gyökerezik. A kis- és közepes termelők számára a GMO-vetőmagok olcsósága és hozamnövelő hatása vonzó lehet, különösen egy háború sújtotta gazdaságban. A vetőmagpiac nagy része informális forrásból származik, és a fajták ellenőrzése nem megoldott.
Az exportőrök végeznek PCR-alapú GMO-teszteket a kikötői silókban, de ezek csak a kivitelre szánt áru minőségét vizsgálják. A belföldi piacra szánt termény, illetve a nem dokumentált termelés ellenőrzése nem megoldott.
Az ukrán GMO-helyzet kihívásokat vet fel. Az európai közösség részévé válni kívánó országnak rendezetten és ellenőrizhető módon kellene használnia a termőföldet. A 2023-as törvény önmagában nem elég, a végrehajtást kell megvalósítani, a nyilvántartásokat digitalizálni, és a GMO-használatot átláthatóvá kell tenni.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például a „veszélyeiről”, „meggyűlhet a bajunk”, „Ukrajna saját élelmiszerbiztonságát ássa alá” kifejezések negatív konnotációt hordoznak. A „dömping” szó használata is negatív felhangot ad a mezőgazdasági termékek beáramlásának.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk több helyen is feltételezéseket fogalmaz meg következtetésként. Például: „Ezért övezte nagy várakozás a 2023 augusztusában elfogadott új törvényt, amely elvileg az EU-s szabályozáshoz igazodva online nyilvántartásokat, címkézési határértékeket, szankciókat és GMO-zónákat vezetne be.” Itt a „elvileg” szócska arra utal, hogy a törvény hatékonysága kérdéses, de a cikk ezt tényként kezeli.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások valóságtartalmát nehéz teljes mértékben ellenőrizni, mivel sok információ nem nyilvános vagy nehezen hozzáférhető. A nemzetközi forrásokra való hivatkozás (USDA, Agroberichten Buitenland) növeli a cikk hitelességét, de a pontos adatok és statisztikák forrását nem részletezi.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikk konklúziója, hogy az ukrán GMO-helyzet rendszerszintű kihívást jelent, és az EU-csatlakozás előtt átláthatóvá kell tenni a GMO-használatot. Ellenkező esetben az ukrán agrárium uniós integrációja problémákat okozhat.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az ukrán mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos problémák, különösen a GMO-tartalom kérdése, érzékenyen érintheti a magyar gazdákat és fogyasztókat. A téma politikai vitákat is generálhat, különösen az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdasági támogatások kapcsán.
-
Közélet3 napja
Magyar Péter: Hazaárulás a hadiipar privatizálása, a Fidesz retteg és dezinformációval támad
-
Belföld3 napja
Letartóztattak egy férfit Orbán Viktor elleni fenyegetések miatt
-
Közélet3 napja
A Duna Médiaszolgáltató visszavonta Aranyosi Péter Karinthy-gyűrűjét
-
Közélet3 napja
Magyar Péter adatbázis-szivárgásról számolt be a Tisza Párttal kapcsolatban
-
Közélet3 napja
Orbán Viktor a Fidesz és a Tisza Párt online tevékenységét hasonlította össze
-
Közélet20 órája
A Tisza Párt támogatottsága a Medián felmérése szerint
-
Közélet2 napja
Szentkirályi a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti a Budapest Pride rendezvény kérdését
-
Közélet2 napja
Bírósági döntés: Felfüggesztették a szolidaritási hozzájárulás beszedését Budapesttől