Gazdaság

Forró ingatlanpiac: 10%-kal több tranzakció októberben

Közzétéve: 2 éve – Szerkesztő: Okoshír

Az ingatlanpiac októberben is lendületesen mozgott, a tranzakciók száma 10%-kal haladta meg a szeptemberi szintet, ami 37%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A szakértők a vásárlói és eladói kedv magas szintje alapján a következő hónapokban is aktív időszakra számítanak az ingatlanpiacon és a jelzáloghitel-piacon egyaránt.

Hirdetés

Budapesten a vevők 40%-a befektetési céllal vásárol, ami új rekordot jelent. Az átlagos ingatlanvásárlási összeg 58,7 millió forint volt. A vásárlói érdeklődés elsősorban a budai oldal kerületei, kiemelten Újbuda és a II. kerület felé irányult. A XIII. kerület népszerűsége is emelkedett a befektetői érdeklődés hatására, a vevők 19,4%-a választotta ezt a kerületet. A belvárosi kerületek, mint például az Erzsébetváros és a Terézváros, a rövidtávú kiadás (Airbnb) megszüntetése miatt kevésbé vonzóak.

A fővárosi panellakások ára kétszámjegyű mértékben emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az eladók határozottsága következtében az alku lehetősége korlátozott volt, csupán 2-4 százalékos teret hagytak az alkukra.

Hirdetés

A budai házgyári lakások átlagosan 873 ezer forintba, míg a pestiek 773 ezer forintba kerültek négyzetméterenként. A budai téglalakások átlagosan 1,2 millió forint feletti, a pesti belvárosiak 1,1 millió forint közelítő, míg a pesti egyéb területeken 779 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Vidéken a vevők többsége első lakás vásárlásra, vagy befektetésre fordította a pénzét, átlagosan 35,5 millió, illetve 30,9 millió forintot költöttek.

A lakbérek emelkedése megtorpant, a bérlők nehezen követik a növekedést. Az átlagos lakbérek Budapesten stagnáltak, országosan pedig csökkentek. A kiadó lakások száma viszont jelentősen nőtt. A fővárosi albérletpiac átlagos bérleti díja 250 ezer forint, a városrészek szerint 160 ezer és 340 ezer forint között mozog.

Hirdetés

Vidéken Debrecen az éllovas 230 ezer forintos átlagos bérleti díjjal, ezt követi Győr 200 ezer forinttal. Miskolcon a bérleti díj fele Debrecenének.

(Forrás: tisztahirek.info)

Hirdetés

(A kép forrása: Pexels.com, AS Photography)

Hirdetés

Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában. A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat. Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak. Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Hirdetés

Gazdaság

Pénzügyminisztériumi rendelet szabályozza az önkormányzati iparűzésiadó-többlet befizetését

Közzétéve: 2 napja – Szerkesztő: B. Kadosa

B. Kadosa

OkosHír: Kármán András pénzügyminiszter rendelete határozza meg a 2025-ös helyi iparűzésiadó-többlet utáni befizetési kötelezettségeket. A június 10-én megjelent szabályozás alapján Budapest és a megyei jogú városok mentesülnek a fizetés alól.

A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály értelmében az érintett önkormányzatoknak 2026. június 30-ig kell rendezniük a 2025-ös évre vonatkozó iparűzésiadó-többlet befizetését. A minisztérium társadalmi egyeztetést követően véglegesítette a rendeletet, amely meghatározza az elvonások pontos mértékét és a kötelezettek körét.

A fizetési kötelezettség megoszlása

Az ország 854 önkormányzata közül 652 mentesül a befizetés alól. A rendelet alapján összesen 202 településnek kell befizetnie az összesen 5,8 milliárd forintnyi többletet. A szabályozás kiemelten kezeli a nagyobb közigazgatási egységeket, így Budapest és a megyei jogú városok esetében nem keletkezik fizetési kötelezettség.

Hirdetés

A listát Kazincbarcika vezeti 787,6 millió forintos befizetési kötelezettséggel, amelyet Berente követ 469,5 millió forinttal. A harmadik helyen Vecsés áll 185 millió forinttal, míg a lista végén Balatonfüred szerepel 7689 forintos összeggel. A szabályozás egységes keretek között kezeli az eltérő gazdasági erejű településeket.

A rendelet hatása

Az előírt befizetések a helyi iparűzési adó (HIPA) többletbevételéből származnak. A kormányzati döntés érinti az önkormányzatok szabadon felhasználható költségvetési forrásait, miközben a gazdaságilag aktívabb településekre hárítja a befizetési kötelezettség zömét.

Hirdetés

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk célja a kormányzati rendelet ismertetése, ugyanakkor az eredeti szöveg egyértelműen a „forráselvonás” narratíváját erősíti a „lemondaniuk kell” kifejezés használatával.

Nyelvi eszközök
Az eredeti forrás „lemondaniuk kell” kifejezése érzelmi töltetű, amely a fiskális elszámolást veszteségként keretezi. A szerkesztés során ezt semleges, technikai megfogalmazásra cseréltük.

Forráskezelés
A szöveg kizárólag a minisztériumi rendeletre támaszkodik. Nem szólaltat meg ellenzéki vagy önkormányzati érdekeket képviselő feleket, így a rendelet társadalmi-gazdasági hatásairól szóló vita hiányzik.

Hiányzó kontextus
Nem derül ki, hogy a 202 település számára ez a befizetés milyen mértékben befolyásolja az éves költségvetési egyensúlyt, illetve mi a gazdasági indoklása annak, hogy a megyei jogú városok mentesülnek a fizetés alól.

(Forrás: 444.hu)

Kép: KÁRMÁN ANDRÁS/Facebook

Hirdetés

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább

Gazdaság

Több mint 170 ezer autósnak rendezetlen a gépjárműadója

Közzétéve: 2 napja – Szerkesztő: Kovács Krisztián

Kovács Krisztián

OkosHír: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint 170 ezer üzembentartó nem fizette be az idei gépjárműadót. Az érintettek június 30-ig kérhetnek pótlékmentes részletfizetést.

Jelentős számú, mintegy 170 ezer gépjármű-üzembentartó nem rendezte az idei évre előírt gépjárműadót. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai tájékoztatása alapján a mulasztás pénzügyi következményekkel járhat.

Az adóhatóság felhívja a figyelmet arra, hogy június 30-ig még fennáll a lehetőség az öthavi, pótlékmentes részletfizetés igénylésére. Aki elmulasztja a fizetést és nem él a részletfizetés lehetőségével, az késedelmi pótlék megfizetésére kötelezhető.

Hirdetés

Szankciók és eljárási következmények

A rendezetlen adótartozás miatt az adóhatóság további szigorúbb intézkedéseket is kilátásba helyezett. A jogszabályi előírások értelmében a hatóság akár a jármű forgalomból történő kivonását is kezdeményezheti a tartozás behajtása érdekében.

Az adóügyi kötelezettségek teljesítése minden gépjármű-üzembentartó számára kötelező. A hatóság a folyamatos tájékoztatással törekszik a hátralékok csökkentésére.

Hirdetés

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk elsődleges célja az adóhatósági tájékoztatás közvetítése, amely a lakosságot a fizetési kötelezettségek teljesítésére és a határidők betartására ösztönzi.

Nyelvi eszközök
Az eredeti szöveg „figyelmeztetett” igéje és a szankciók (késedelmi pótlék, forgalomból való kivonás) hangsúlyozása egyértelműen a hatósági kényszerítő erőre fókuszál. A szerző a „még mindig nem rendezte” fordulattal sugallja a mulasztás súlyát.

Hiányzó kontextus
A szöveg nem részletezi, hogy a 170 ezres szám a teljes gépjárműparkhoz képest milyen arányt képvisel, illetve nem tér ki a fizetési nehézségek mögöttes gazdasági okaira, kizárólag a jogi következményekre koncentrál.

(Forrás: demokrata.hu)

Hirdetés

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább