OkosHír: A Budapesti Corvinus Egyetem vezetése a felelős a 2023-as vizsgabotrányért, mivel nem védte meg az intézményt, miközben az érintett hallgató szülei is átléptek egy határt – mondta Ádám Zoltán a kötete megjelenése kapcsán adott videóinterjúban. A volt oktató elismerte, hogy utólag rossznak bizonyult a helyzetértékelése az intézmény ellen indított, jogerősen elveszített munkaügyi perben, amelyben a bíróság jogszerűnek találta az elbocsátását.

Az intézményből korábban elbocsátott közgazdász egy nyilvános videóinterjúban értékelte a 2023-ban kirobbant egyetemi botrányt és annak következményeit, amelyekről könyvet is írt. A konfliktus azután kezdődött, hogy etikai vizsgálatot kezdeményezett, mert egy befolyásos üzleti háttérrel rendelkező hallgató – Rahimkulov Timur gyermeke – annak ellenére tehetett vizsgát az egyik tantárgyból, hogy a féléves követelményeket nem teljesítette. Bár az elsőfokú etikai bizottság még elmarasztalta a döntéshozókat, másodfokon Szabó Lajos rektorhelyettes felmentette az érintett vezetőket, ami végül az oktató menesztéséhez vezetett.

Vesztes munkaügyi per és intézményi felelősség

A volt docens a beszélgetésben hangsúlyozta, hogy magára a vizsgázó hallgatóra nem neheztel, a szülők eljárását viszont inkorrektnek tartja, a fő felelősséget pedig az intézmény vezetésére hárítja, amiért nem óvta meg az egyetemet a külső nyomástól. Saját perbeli esélyeit utólag tévesen mérte fel, elismerve, hogy kezdetben bízott a győzelemben, ám hamar belátta az erőviszonyok aránytalanságát, amikor az intézményi elittel szemben egyetlen oktatóként próbált fellépni. A Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma végül első és másodfokon is az egyetem javára döntött, megállapítva, hogy a felmondás indoka a vizsgálat során elkövetett minősített kötelezettségszegés, valamint a munkahelyi érdekeket sértő közösségimédia-bejegyzés volt.

Hirdetés

Politikai múlt és akadémiai autonómia

A jogi eljárás mellett a kutató az egyetem kuratóriumi vezetését is bírálta, kifejtve, hogy a költségvetési források elosztásán keresztül a vezetés közvetlen befolyást gyakorolhat az akadémiai munkára és a kutatás szabadságára. Az interjúban szóba került korábbi pályafutása is: a liberális értelmiségi körökhöz kötődve korábban minisztériumi tanácsadóként dolgozott Kóka János gazdasági miniszter tárcájánál, majd négy évig banki elemzőként tevékenykedett, mielőtt az egyetemi oktatás felé fordult. Egykori munkahelyét elhagyva jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatójaként dolgozik a tudományos életben.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A szemle célja a Corvinus Egyetem körül kialakult korábbi etikai botrány és az elbocsátott oktató perének felidézése, egyoldalúan Ádám Zoltán szemszögéből keretezve az intézményi autonómia és a vagyonos elit konfliktusát.
Nyelvi eszközök A szöveg nagyrészt tényszerű közvetítésre törekszik, de fenntartás nélkül beemeli a megszólaló minősítéseit, így az üzletemberi fellépésre használt „inkorrekt volt” jelzőt, valamint az esélyegyenlőtlenséget illusztráló „mitugrász oktató” önmeghatározást.
Forráskezelés A tudósítás kizárólag az interjúban elhangzott állításokat és a munkaügyi bíróság határozatának kivonatát ismerteti; sem az egyetem vezetése, sem a megnevezett család nem kap felületet az elhangzott súlyos bírálatok kontextualizálására.
Hiányzó kontextus Nem derülnek ki a bíróság által hivatkozott kötelezettségszegés és a vitatott Facebook-bejegyzés konkrét részletei, miközben a szöveg a fizetős tartalom népszerűsítésével zárul anélkül, hogy a vizsgakövetelmények adminisztratív hátterét bemutatná.

(Forrás: telex.hu)