OkosHír: György László közgazdász a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében értékelte az előző kormányzati ciklusok gazdaságpolitikai eredményeit, kiemelve a munkahelyteremtés terén elért számokat. Az egyetemi docens adatai alapján a 2010-es kormányváltás után belföldön 870 ezer álláshely létesült, a kitűzött egymilliós célt pedig a külföldön dolgozó magyarok száma tette teljessé. Az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdasági kapcsolatok átalakításakor elengedhetetlen a működő tőkeberuházások és a hazai beszállítói hálózat stabilitásának megőrzése.

Közösségi oldalán vont mérleget a 2010 és 2026 közötti gazdaságpolitika munkaerőpiaci hatásairól György László egyetemi docens, felidézve az Orbán-kormány akkori vállalását az egymillió új munkahely megteremtésére. A szakember rámutatott, hogy míg a korábbi évtizedekben a foglalkoztatási bővülés rendre visszaesésekbe torkollott, a 2010-es fordulatot követő tíz év során 870 ezer új munkahely jött létre a hazai gazdaságban. A kitűzött egymilliós küszöböt a külföldön elhelyezkedő magyar állampolgárokkal kiegészülve érte el a statisztika, ami a szakmai kételyek ellenére érdemi bővülést jelentett.

Az egyetemi docens kiemelt szerepet tulajdonított Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter tevékenységének, akinek hivatali ideje alatt a közvetlen beruházásösztönzés révén mintegy 187 ezer álláshely jött létre. A beszállítói láncokon és a kiskereskedelmi forgalmon keresztül érvényesülő másodlagos hatásokkal együtt ez az érték megközelítette a 300 ezret. György felidézte, hogy az intézkedések idején nemzetközi pénzügyi szervezetek és hazai elemzők egyaránt kiszámíthatatlannak bélyegezték az unortodox lépéseket, holott a különadók és az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése a munkavégzés és a legális adózás ösztönzését célozta, kritikusaik pedig szerinte szándékosan vitatták a sikereket.

A hazai beszállítói kapacitások és a működőtőke védelme

A gazdasági folyamatok értékelésekor a közgazdász elismerte, hogy a külföldi csúcstechnológiai vállalatok támogatási mértékéről és indokoltságáról léteztek szakmai viták, amelyekben olykor a gazdasági kényszerek felülírták a megfontolásokat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kialakult kapcsolatrendszer felülvizsgálata nem vezethet az eddig elért ipari eredmények felszámolásához. Példaként említette azt a kecskeméti vállalatot, amely számos világmárkának első körös partnere, a szomszédos autógyárba mégsem sikerült közvetlenül bekapcsolódnia.

Hirdetés

György arra figyelmeztetett, hogy a multinacionális és hazai cégek működését érintő döntések nem hozhatók meg felindulásból, hiszen a nemzetközi tőke racionális szempontok mentén szervezi a kapacitásait. Amennyiben a gazdasági környezet megváltozása miatt a vállalatok leépítésekbe kezdenének, annak következményeit kizárólag a munkavállalók viselnék. A volt államtitkár szerint a 2026-ban hivatalba lépett új kormányzat előtt most az a feladat áll, hogy a meglévő alapokra építve javítsa a hazai tulajdonú vállalatok pozícióit.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél: A bejegyzést szemléző cikk célja az Orbán-kormány 2010 és 2026 közötti gazdaságpolitikájának utólagos igazolása, valamint a korábbi kabinet eredményeinek megvédése az új kormányzati érával szemben. A szöveg a vitatható statisztikai elemeket (mint a külföldi munkavállalás beszámítása) megkérdőjelezhetetlen sikerként tálalja, miközben a gazdasági vitákat lojalitási kérdéssé formálja.
Nyelvi eszközök: A publicisztikai hangvételű forrásszöveg lekezelő és stigmatizáló kifejezésekkel hitelteleníti a szakmai bírálókat, azt állítva róluk, hogy „cinikusan nevettek”, illetve az IMF-fel karöltve „harsogták bele a világba” a kiszámíthatatlanság vádját. Emellett a szerző morális bűnként állítja be a szakpolitikai kritikát, leszögezve, hogy a kétkedők „a magyar gazdaságpolitika sikere ellen dolgoztak”, és ebben szerinte „szándékosság is volt”.
Forráskezelés: Az írás kizárólag egyetlen ellenzéki kötődésű gazdaságpolitikus Facebook-bejegyzésére támaszkodik, annak állításait ellenőrzés vagy ellenvélemény ütköztetése nélkül közli. A független szakértők, a hazai és nemzetközi pénzügyi elemzők vagy a bírálók álláspontja nem kap felületet a cikkben, kizárólag rosszhiszemű tömbként jelennek meg.
Hiányzó kontextus: A beszámoló elhallgatja, hogy az egymilliós foglalkoztatási bővülés jelentős része az alacsony hatékonyságú közfoglalkoztatási rendszerből, illetve a nyugat-európai kivándorlásból fakadt, amelyet a szakmai standardok nem tekintenek belföldi munkahelyteremtésnek. Nem tér ki a magas állami támogatások költség-haszon arányaira és a hazai reálbér-felzárkózás elmaradásaira sem.

(Forrás: demokrata.hu)