Ötmilliárd forintra emelte a kormány a cégekre kiróható környezetszennyezési bírságot
A péntek este megjelent kormányrendelet értelmében a jövőben a vállalkozások környezetszennyezési bírsága nem lehet kevesebb az érintett cég előző évi nettó árbevételének 0,5 százalékánál, de a jogszabály egyúttal 5 millió forintos alsó értékhatárt is rögzít. Ezzel párhuzamosan a kiszabható büntetés felső határát a korábbi 2 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték, ami a legsúlyosabb környezetkárosítási esetekben jelentősen növeli a hatósági mozgásteret.
A szigorítás a lakosságot is érinti, ugyanis a természetes személyekre kiszabható hulladékgazdálkodási bírság legmagasabb lehetséges összege 50 millió forintra módosult. Mivel a jogszabály a kihirdetést követő tizenhatodik napon válik hatályossá, a környezetvédelmi hatóságok október 25-től alkalmazhatják az új összeghatárokat az eljárásaik során.
A döntés előzményeként Magyar Péter miniszterelnök még egy szeptember eleji sajtótájékoztatón jelentette be a büntetési tételek emelésének tervét, amelyben ugyanezek a konkrét összegek és arányok szerepeltek. A kormányfő indoklása szerint a korábbi bírságok alacsony mértékük miatt nem bírtak érdemi elrettentő erővel a jelentős tőkével rendelkező nagyvállalatokkal szemben.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A tudósítás elsődleges célja a jogszabályi változások tárgyilagos ismertetése, valamint annak bemutatása, hogy a kormányrendelet a korábban bejelentett miniszterelnöki ígéret pontos megvalósulását jelenti.
Nyelvi eszközök
A szerző tényszerű, jogszabály-ismertető stílust követ, tartózkodva a minősítésektől; egyetlen szubjektívabb eleme a miniszterelnöki indoklás felidézése, amely szerint a korábbi szankciók „nem bírtak elrettentő erővel”, mert „annyira kis mértékűek voltak”.
Forráskezelés
A lap a hivatalos Magyar Közlöny adataira és a miniszterelnök korábbi sajtótájékoztatójára támaszkodik, miközben nem szólaltat meg érintett vállalati szövetségeket vagy környezetvédelmi szervezeteket.
Hiányzó kontextus
A cikk nem részletezi, hogy a korábbi bírságolási gyakorlatban milyen konkrét esetek és szabálytalanságok indokolták a szigorítást, és nem tér ki arra sem, milyen gazdasági hatásokkal járhat az árbevétel-arányos bírságrendszer bevezetése a hazai iparvállalatokra.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.