A nyomozás alapját az az állítás képezi, miszerint az Esztergomi Járási Hivatal négy munkatársa március 9-én hivatali gépjárművet használt politikai aláírásgyűjtésre. Az eseményekről fényképes dokumentáció készült, amelyeken a tisztviselők mellett a választási kampányhoz köthető mappák és szlogenek is láthatóak.
A vizsgálat során felmerült az ellentmondás a hivatalos nyilvántartások és a valós események között. Bár a tisztviselők jelenléti ívei alapján az érintettek az adott időpontban munkafeladataikat látták el, a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal azt közölte, hogy a munkatársak szabadságon voltak. A hivatal a kért útnyilvántartásokat nem bocsátotta a nyilvánosság rendelkezésére, a jelenléti ívek pedig később elérhetetlenné váltak.
A hatósági eljárás részletei
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség utasítására a helyi rendőrség folytatja az eljárást. Erős Gábor, az érintett politikus az ügy kirobbanásakor úgy nyilatkozott, hogy nem volt tudomása a tevékenységről. A 2026-os választáson a választókerületben végül Radnai Márk szerzett mandátumot.
A kormányhivatal hangsúlyozta, hogy a szervezet vezetése nem adott utasítást pártpolitikai feladatok ellátására. A tisztviselők által használt hivatali autó kapcsán a hatóság azt állította, hogy az egyik munkatárs szabályosan, magáncélra használta a járművet, amelynek költségeit saját maga fedezte.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a közpénzből fenntartott hivatalok pártpolitikai összefonódásának feltárása, a hatalmi visszaélés gyanújának dokumentálása révén.
A szerző olyan kifejezéseket használ, mint „nem volt megtalálható”, amellyel közvetett módon utal az iratok eltüntetésére, anélkül, hogy konkrét vádat fogalmazna meg az intézménnyel szemben.
A cikk egyensúlyra törekszik azzal, hogy megszólaltatja a kormányhivatalt („sem a járási hivatal, sem a kormányhivatal vezetése nem adott utasítást”), ugyanakkor a hatósági válaszok hiányosságait (útnyilvántartás hiánya) kiemelten kezeli.
A szöveg nem tér ki arra, hogy a nyomozás elrendelése milyen jogi feltételekhez kötött, és a „hivatali visszaélés” gyanúja milyen konkrét jogszabályi keretek között vizsgálható.
