A De! Akcióközösség 2026. március 26-án tette közzé azt a dokumentumfilmet, amely a vidéki kistelepüléseken zajló szavazatvásárlási és megfélemlítési módszereket mutatja be. A produkció készítői 10 megyében végeztek gyűjtőmunkát 2025 és 2026 tavasza között. A filmben megszólaló civilek, polgármesterek és rendőrök a választási eredmények befolyásolására irányuló rendszerszintű mintázatokról számoltak be.
A film egyik központi állítása szerint a választási visszaélések alapja a mélyszegénységben élők kiszolgáltatottsága. Tímár Áron, a szervezet tagja szerint a szavazatok megvásárlása csak kiegészítő eleme a helyi hatalomgyakorlók által fenntartott függőségi viszonyoknak. A beszámolók alapján a választókat gyakran retorziókkal fenyegetik, amennyiben nem a meghatározott módon adják le voksaikat.
Közmunka és szociális juttatások mint nyomásgyakorló eszközök
A megszólalók konkrét eseteket soroltak fel a kényszerítés eszközeiről. Ezek közé tartozik a közmunkaprogramból való kizárás, a szociális tűzifa megvonása, vagy a gyámügyi eljárásokkal való fenyegetés. Tompos Ádám újságíró hangsúlyozta, hogy sok esetben nem a tényleges eljárás lefolytatása, hanem a félelemkeltés a cél. Az alkotók kiemelték, hogy ez a fajta függőségi viszony nem korlátozódik egyetlen népcsoportra, hanem szélesebb társadalmi rétegeket érint.
A film politikai érintettség tekintetében több irányba is fogalmaz meg állításokat. Bod Tamás újságíró egy 53 választókerületet érintő roma adatgyűjtési projektről beszélt a Fidesz kapcsán. Ugyanakkor a dokumentumfilmben elhangzanak olyan vélemények is, amelyek szerint a szavazatvásárlás korábbi kormányzati ciklusokban és az ellenzéki oldalon is jelen volt.
Önkéntes „őrszemek” a választás tisztaságáért
A De! Akcióközösség becslései szerint az áprilisi választáson mintegy 500 ezer voks lehet érintett a befolyásolási kísérletekben. Ennek megakadályozására a szervezet önkénteseket toboroz, akiket „őrszemként” delegálnának a kritikus szavazókörökbe. A cél az, hogy minden érintett helyszínen legalább tíz fős csoportok kísérjék figyelemmel a folyamatokat kora reggeltől a zárásig.
A jelentkezők számára a Tiszta Szavazás projekttel közösen tartanak jogi felkészítést. Tímár Áron szerint a transzparencia és a mobiltelefonos rögzítés jelentheti a legfőbb visszatartó erőt a szabálytalanságokkal szemben. Az akcióközösség a választás napjáig várja a bejelentéseket és az önkéntesek jelentkezését a weboldalán.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
A tartalom célja a választási folyamat integritásával kapcsolatos bizalmatlanság csatornázása egy civil mobilizációs kampányba. A jelenséget nem egyedi jogszabálysértésként, hanem rendszerszintű, szociális alapú elnyomásként (leuralás) mutatja be.
A forrás szövege erős morális töltetű és vizuális metaforákat használ a hatáskeltés érdekében. Például: „A visszaéléseket a sötétben, a szürke zónában csinálják. Ki kell hozni a napfényre”. Ez a megfogalmazás a civil aktivistákat a „fény” (igazság) hordozóiként, a helyi hatalmat pedig a „sötétség” (korrupció) képviselőiként pozicionálja. A „szavazatvásárlás már csak hab a tortán” fordulat pedig bagatellizálja a konkrét bűncselekményt egy súlyosabbnak beállított társadalmi diagnózis javára.
A cikk és a film kizárólag szubjektív beszámolókra épít („Sok száz emberrel beszéltünk… ugyanazt a jelenséget írták le”), miközben elismeri, hogy kézzelfogható bizonyítékokat nem mutat be. Hiányzik a megszólaltatott intézmények (rendőrség, érintett önkormányzatok) hivatalos álláspontja vagy a korábbi választási jogorvoslatok statisztikai adatai, amelyek megerősíthetnék vagy árnyalhatnák a „rendszerszintű” működésre vonatkozó állításokat.
