OkosHír: A Kúria jogerős döntése alapján a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megsértette az esélyegyenlőség elvét a választási kampány kezdetén. A bíróság eltiltotta az intézményt a jövőbeni hasonló jogsértésektől a Kossuth Rádió közösségi felületén. A legfőbb bírói fórum határozata kimondta, hogy a közmédia által kezelt Facebook-oldalakra is kiterjed a választási törvényben rögzített esélyegyenlőségi alapelv. A döntés értelmében ezentúl nem biztosítható egyoldalú előny egyetlen politikai szereplő számára sem a közösségi médiás felületeken. Az ügy előzménye a Tisza Párt beadványa volt, amelyet a 2026-os választási kampány első hétvégéje után nyújtottak be. A párt kifogásolta, hogy a Kossuth Rádió közösségi oldala túlnyomó többségben a kormánypárti aláírásgyűjtésekről és eseményekről számolt be. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábban elutasította ezt a panaszt.

A védekezés és a bizottsági döntés

Az MTVA és a Duna Műsorszolgáltató közös nyilatkozatban érvelt amellett, hogy a Facebook-oldal nem minősül médiaszolgáltatásnak. Álláspontjuk szerint az oldal nem végez önálló hírszerkesztést, csupán más felületek tartalmaihoz biztosít hozzáférést. Kiemelték továbbá, hogy egyetlen nap tartalma alapján nem ítélhető meg a teljes szerkesztői gyakorlat kiegyensúlyozottsága.

Az NVB elnöke, Sasvári Róbert László támogatta ezt az érvelést. A bizottság végül kormánypárti többséggel, hét igen és négy nem szavazat mellett elutasította a jogsértés megállapítását. Ezt a határozatot változtatta meg most a Kúria döntése.

A Kúria ítéletének részletei

A bíróság megállapította, hogy az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató megsértette a választási eljárásról szóló törvény alapelveit. A határozat rögzíti, hogy 2026. február 21-én a tartalmak az esélyegyenlőségi követelményt sértve, aránytalanul nagy részben a Fidesz-KDNP eseményeiről és megszólalásairól tájékoztattak.

Hirdetés

A vizsgált napon a Kossuth Rádió oldala huszonhárom videót és tizenkilenc képet tett közzé. Ezek jelentős része a miniszterelnök gondolatait és a kormányzati kommunikáció elemeit tartalmazta. Ezzel szemben az ellenzéki szereplők, például a Tisza Párt képviselői, elhanyagolható mértékben kaptak lehetőséget a megjelenésre.

A Kúria eltiltotta a médiaszolgáltatókat a jövőbeni hasonló magatartástól. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye, így az ítélet jogerős.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
Az eredeti cikk elsődleges célja a közmédia szerkesztési gyakorlatának éles bírálata és a jogi győzelem hangsúlyozása. A szerző a Kúria döntését a „propaganda-gépezet” feletti erkölcsi és jogi diadalként mutatja be.
Nyelvi eszközök
A forrás szövege erősen szubjektív és ironikus nyelvezetet használ. Például: „nehogy valaki lemaradjon róla” vagy „a pálinkáktól erősen elhajol”. Ezek a fordulatok nem a tájékoztatást, hanem a politikai szereplők nevetségessé tételét szolgálják. A „fideszes kampánykiadvány” kifejezés pedig érzelmi keretezést ad a hírnek.
Forráskezelés
A cikk alapvetően a Kontroll és a Telex beszámolóira támaszkodik, valamint idézi a Kúria határozatát. Bár ismerteti az MTVA védekezését, azt a szövegkörnyezet (például a statisztikai adatok sorolása) rögtön hitelteleníteni próbálja.
Hiányzó kontextus
A cikk nem tér ki arra, hogy a közösségi média szabályozása globálisan is vitatott terület. Elhallgatja a jogi bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy egy Facebook-megosztás mikor minősül „hírszerkesztésnek” és mikor egyszerű „tartalomterjesztésnek”, ami az MTVA védekezésének szakmai alapja volt.

(Forrás: 444.hu)
Kép: Magyar Péter/Facebook