OkosHír: Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint az Európai Unióban változásra van szükség, amelyet a nemzeti és szuverén Európa-politika képviselői mozdíthatnak elő, mivel számos tagállamban már megkerülhetetlen tényezőkké váltak. A miniszter egy bejegyzésében, amelynek címe „Nemzeti érdek és európai együttműködés – A Bajnai Gordonnal készített HVG-interjú margójára”, kifejtette, hogy a nemzeti és szuverén Európa-politika alapja az a megközelítés, miszerint az európai együttműködés a szuverén tagállamok által meghatározott nemzeti célkitűzések elérésének eszköze. Álláspontja szerint nem az együttműködéshez kell igazítani a célokat, hanem az együttműködést a célokhoz. Bóka János példaként említette az euró bevezetését, hangsúlyozva, hogy önmagában célként kezelni ezt a lépést hibás nézőpontot tükröz. A valódi kérdés az, hogy ezek az eszközök mennyiben szolgálják a nemzeti célkitűzéseket, és hogyan lehet őket a nemzeti érdekek szolgálatába állítani. Amennyiben ez az út nem valósul meg, a miniszter szerint a tagállamok lemondanak a nemzeti célkitűzések meghatározásának jogáról, vagyis a szuverenitásukról.

Az egyhangú döntéshozatal és a nemzeti érdek képviselete

A nemzeti és szuverén Európa-politika szempontjából hasonlóan tévesnek ítélte azt a gondolkodást, amely az egyhangú döntéshozatal (és nem a vétó) kapcsán „árulásról” értekezik. Bóka János szerint ez a megközelítés azt sugallja, hogy létezik egy, a tagállami érdekektől és álláspontoktól független „európai érdek”.

A miniszter úgy fogalmazott, ha a magyar nemzeti érdek képviselete az európai érdek vagy álláspont „elárulását” jelenti, akkor az európai döntéshozatali rendszerrel van alapvető probléma.

Bóka János kiemelte, hogy a magyar nemzeti érdek az, hogy az Európai Unió képes legyen pragmatikus kapcsolatokat fenntartani a világ összes nagyhatalmával, és szerinte ez az EU alapvető érdeke is.

A miniszter szerint az az álláspont, amely nem tükrözi megfelelően a magyar szempontokat, nem tekinthető valódi európai álláspontnak. Ennek a helyzetnek a megoldása nem a nemzeti álláspontok külső megváltoztatása, hanem a nemzeti politikai intézményrendszer feladata, amely a nemzeti célkitűzések és a szuverenitás kérdéséhez vezet vissza.

Autonóm EU és tagállami szuverenitás

Rámutatott, hogy a nemzeti és szuverén Európa-politika legnagyobb aktuális dilemmája, hogy lehetséges-e autonóm és cselekvőképes EU-t létrehozni a tagállami szuverenitás sérelme nélkül.

Jelenleg a miniszter tapasztalatai szerint a szuverenitás elleni támadás számos hatása érzékelhető a tagállami hatásköri spektrumban, anélkül, hogy egy globálisan autonóm és cselekvőképes EU életjelei látszódnának. Bóka János szerint ez a két jelenség összefügg: egy autonóm és cselekvőképes EU nem a valódi politikai konszenzus megkerülésével vagy kizsarolásával, hanem annak megteremtésével hozható létre.

Végezetül megállapította, hogy az EU-n belüli folyamatok jelenleg éppen az ellenkező irányba haladnak, és ennek ellentartani nemcsak magyar nemzeti érdek, hanem az EU alapvető érdeke is.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Bóka János/Facebook