Közélet-Politika
Hadházy Ákos: Újabb mutyi gyanús magánbölcsöde-építést találtam Gödön
OkosHír: Hadházy Ákos független parlamenti képviselő bejegyzésében egy gödi családi bölcsőde-építési projektet vizsgált, amelyre a Kicsike Csibék Nkft. 135 millió forint uniós támogatást kapott. A képviselő szerint a beruházás leállt, a céggel szemben felszámolási eljárás indult, ami megnehezítheti a támogatás visszakövetelését. Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a közösségi médiában tett bejegyzésében egy újabb magánbölcsőde-projektet emelt ki Gödön. A képviselő állítása szerint a Kicsike Csibék Nkft. nevű cég 135 millió forint európai uniós támogatást kapott az építkezésre, azonban a projekt a források elégtelensége miatt leállt. Hadházy továbbá kifejtette, hogy a beruházó céggel szemben felszámolási eljárás indult, ami szerinte akadályozhatja az államot a támogatás visszaszerzésében.
A cégnyilvántartási adatok szerint a főváros XXI. kerületébe, Csepel-kertvárosba bejegyzett Kicsike Csibék Nkft., amelyet 2021 augusztusában alapítottak, valóban felszámolási eljárás alatt áll idén június óta. Érdekesség, hogy ugyanerre a címre egy másik, hasonló tevékenységi körű cég, a Tavi Bölcsi NKft. is be volt jegyezve. Ezt a céget 2022 júniusában alapították, és felszámolása már 2025 márciusában megkezdődött.
A Kicsike Csibék Nkft. tulajdonosa Nagy Géza, míg a Tavi Bölcsi NKft. tulajdonosa Nagy-Laskai Bettina. Ők ketten egy harmadik vállalkozásban, a szintén csepeli székhelyű Nala Company Kft.-ben is üzlettársak. Ebben a cégben mindketten tulajdonosok, és Nagy-Laskai Bettina az egyetlen aláírásra jogosult munkatárs.
A Kicsike Csibék Nkft. az elmúlt években több pénzügyi nehézséggel is szembesült. 2022 decembere óta összesen tíz közjegyző által kezdeményezett végrehajtás zajlott a cég ellen. Ezenkívül a cégnyilvántartás adatai szerint 2023 februárjában, majd idén tavasszal kétszer is intézkedtek a vagyoni részesedés lefoglalásáról. A társaság 2023-ban 16 millió forintos árbevétel mellett 17 millió forintos veszteséget könyvelt el, és a 2024-es üzleti évről már nem nyújtott be beszámolót.
A gödi családi bölcsőde építésére Hadházy Ákos szerint 240 millió forint támogatást ítéltek meg, és elméletileg 2025 eleje óta kellene működnie. A képviselő megfigyelései szerint azonban az épület állapota más képet mutat. Hadházy azt is állítja, hogy az épület egy másik vállalkozás telkén épült, hasonlóan az ürömi bölcsőde-esethez, ahol szintén visszakövetelik a pénzt, de a megtérülés valószínűsége alacsony. A képviselő posztjában helyi forrásokra hivatkozva megemlíti, hogy a tulajdonos egy olyan helyi vállalkozó, aki a gödi Fidesz támogatója. A generálkivitelezőként egy csepeli székhelyű, két magánszemély tulajdonában álló cég, a Regiko Kft. van megnevezve.
Hadházy Ákos álláspontja szerint a bölcsődeépítési projektek napjainkban „elkövetési móddá” váltak. Egy korábbi cikk részletesebben tárgyalta a rendszer működését, ahol az EU 200-300 millió forintos támogatásokat biztosít magánbölcsődék és látogatóközpontok építésére. Az új épületeket öt évig kell üzemeltetni, ezt követően a nyertesek szabadon rendelkezhetnek velük. A korábbi cikk szerint vállalkozók éltek ezekkel a pályázatokkal, esetenként „strómangyanús” személyek bevonásával, és az építkezések gyakran kiemelt, attraktív helyszíneken valósulnak meg, mint például a Balatonnál, Visegrádon vagy az ürömi villanegyedben.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy leleplezze a feltételezett visszaéléseket az uniós támogatások felhasználásában, különösen a magánbölcsőde-építési projektek kapcsán. A cikk Hadházy Ákos független képviselő vizsgálódásait helyezi a középpontba, és a korrupciógyanút erősítő narratívát épít. A cél a közvélemény figyelmének felkeltése és a feltételezett szabálytalanságok nyilvánosságra hozatala.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk címe („A Kicsike Csibék nem épít tovább – újabb mutyigyanús magánbölcsőde-építést talált Hadházy Ákos”) már az első pillanatban manipulatív, a „mutyigyanús” kifejezés előítéletet sugall és negatív keretet ad az egész témának, mielőtt a tények kifejtésre kerülnének. Hadházy Ákos idézett kijelentései, mint például „így leállt a buli” és „az állam bottal ütheti a pénz nyomát”, erősen érzelmileg töltöttek és szubjektívek, dramatizálják a helyzetet. A cikk maga is átveszi ezt a hangnemet, például a „a valóságban így néz ki:” fordulat, amely egy képpel együtt arra utal, hogy a projekt nem működik, anélkül, hogy ezt egyértelműen állítaná vagy forrásolná. A korábbi kapcsolódó cikkből származó idézetek, mint „élelmes vállalkozók repültek rá a pályázatokra, esetenként strómangyanús figurákkal”, szintén erősen ítélkezőek és manipulatívak, egyértelműen negatív színben tüntetik fel az érintetteket.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk szinte kizárólag Hadházy Ákos állításaira támaszkodik, és az ő nézőpontját mutatja be. Hiányzik az egyensúly, mivel sem a Kicsike Csibék Nkft., sem a Tavi Bölcsi NKft., sem a Nala Company Kft., sem a Regiko Kft. képviselői nem szólalnak meg, hogy magyarázatot adjanak a felszámolási eljárásokra, a pénzügyi nehézségekre vagy a projekt állapotára. Nincs hivatalos állásfoglalás a támogatásokat odaítélő hatóságoktól sem a pénzvisszafizetésről, sem a projekt működéséről. A „helyiek szerint a tulajdonos egy olyan helyi vállalkozó, aki a gödi Fidesz nagy szponzora” állítás forrása homályos („helyiek szerint”), és konkrét bizonyítékok nélkül, puszta feltételezésként jelenik meg, ami az olvasóban negatív asszociációkat kelthet.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem tér ki részletesen a felszámolási eljárások konkrét okaira, csupán Hadházy Ákos interpretációját közli („keveslik a pénzt”). Nem ad információt arról, hogy az uniós támogatások milyen feltételekkel kerültek odaítélésre, milyen monitoring mechanizmusok léteznek, és milyen lépéseket tettek a hatóságok a támogatások visszaszerzésére. A „másik vállalkozás telkére épült” állítás, valamint az ürömi esettel való összehasonlítás relevanciája és jogi háttere nincs kifejtve. A címben és a szövegben is megjelenő „mutyigyanús” jelző ellenére a cikk nem szolgáltat konkrét, bizonyítékokkal alátámasztott tényeket a „mutyi” (korrupció) meglétére vonatkozóan, csupán a gyanút kelti fel.
(Forrás: 444.hu)
Kép: Hadházy Ákos/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Ellenzéki képviselők sürgős parlamenti ülést kezdeményeznek a gyermekvédelem és a Szőlő utcai ügy miatt
OkosHír: Ellenzéki parlamenti képviselők rendkívüli ülésnapot javasoltak a parlamentnek a gyermekvédelemben történt bántalmazások és az úgynevezett Szőlő utcai ügy miatt, december 17-i dátummal.
A rendkívüli parlamenti ülés megtartásához a képviselők egyötödének, azaz legalább negyven főnek az aláírására van szükség. Jámbor András országgyűlési képviselő szerdai Facebook-bejegyzése szerint a szükséges aláírások rekordgyorsasággal összegyűltek.
A Demokratikus Koalíció (DK) is közleményt adott ki az ülésnappal kapcsolatban. A párt elvárja, hogy a Fidesz frakciója támogassa a rendkívüli ülést. A DK továbbá azt követeli, hogy minden olyan fideszes vagy KDNP-s politikus, aki a párt szerint korábban félrevezető információkat közölt az ügyről, adjon számot tetteiről és arról, hogy kinek az utasítására cselekedett.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az ellenzéki kezdeményezés bemutatása, amely egy rendkívüli parlamenti ülés összehívására irányul a gyermekvédelemben történt bántalmazások és a Szőlő utcai ügy kapcsán. A cikk narratívája hangsúlyozza az ellenzék azon szándékát, hogy számon kérje a kormányt ezekben az ügyekben, és nyomást gyakoroljon a Fidesz/KDNP képviselőire. A DK nyilatkozatának beemelésével a cikk a kormányzati elszámoltathatóság hiányára és az esetleges félrevezetésre vonatkozó narratívát erősíti.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk maga viszonylag semleges hangnemet üt meg, azonban a Demokratikus Koalíció idézett közleménye erősen érzelmi és manipulatív nyelvezetet tartalmaz. A „hazudozó fideszes vagy KDNP-s politikus” és a „miért hazudott, és kinek az utasítására tette mindezt” kifejezések közvetlen vádakat fogalmaznak meg, és nem csupán tényeket közölnek. Bár ezek idézetek, a cikk narrátora ezen idézetek beemelésével felerősíti a konfrontatív és vádló hangnemet, anélkül, hogy a saját narratívájában közvetlenül részt venne a manipulációban.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forrásai kizárólag az ellenzéki oldalról származnak (Jámbor András Facebook-posztja, DK közleménye). Nincs említés a Fidesz vagy a KDNP álláspontjáról, reakciójáról, vagy bármilyen kormányzati válaszról a rendkívüli ülés javaslatára, illetve a DK által megfogalmazott vádakra. Ez a forráskezelés hiányos egyensúlyt mutat, és egyoldalúan mutatja be a helyzetet, kizárólag az ellenzéki narratívára fókuszálva.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk megemlíti a „Szőlő utcai ügyet” és a „gyermekvédelemben történő bántalmazásokat” mint az ülés indokát, de nem szolgáltat semmilyen részletes kontextust vagy tényeket ezekről az ügyekről a cikkben. Bár hivatkozik egy másik cikkre a Szőlő utcai ügy kapcsán, az olvasónak el kell hagynia az eredeti szöveget ahhoz, hogy teljes képet kapjon a hivatkozott eseményekről. Ez a hiányzó kontextus gyengíti a cikk önálló információs értékét, és feltételezi az olvasó előzetes tájékozottságát.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Jámbor András/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Kormányzati garancia: Latorcai Csaba szerint 2,5 millió ember profitál a szolidaritási hozzájárulásból, Budapestet megmentik a csődtől
OkosHír: Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a szolidaritási hozzájárulás és Budapest pénzügyi helyzetével kapcsolatos vitában reagált az ellenzéki képviselők felvetéseire, hangsúlyozva a hozzájárulás előnyeit és a kormány elkötelezettségét a főváros közszolgáltatásainak biztosításában.
Latorcai Csaba parlamenti államtitkár szerint az ellenzéki képviselők alaptalanul nevezik a szolidaritási hozzájárulást minden probléma okozójának. Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar települések kétharmada, összesen 2324 önkormányzat, nyertese ennek az adónak. Érvelése szerint a szolidaritási hozzájárulás eltörlése hátrányosan érintené a települések ezen részét és az ott élő mintegy 2,5 millió embert.
Felidézte, hogy a hozzájárulás bevezetésére nyolc évvel ezelőtt került sor, mivel jelentős jövedelmi különbségek mutatkoztak a települések között a gazdasági szereplők eltérő arányú jelenléte miatt. Hozzátette, hogy a szegényebb településekről sokan járnak dolgozni a gazdagabbakra. A rendszer lényege, hogy a tehetősebb települések támogatják a kevésbé fejletteket. Latorcai Csaba hangsúlyozta, hogy minden önkormányzatra azonos szabályok vonatkoznak, így Budapest sem képez kivételt.
Az államtitkár a főváros pénzügyeire vonatkozóan megjegyezte, hogy míg 2019-ben 154 milliárd forint állt a fővárosi önkormányzat rendelkezésére, addig 2025-ben ez az összeg meghaladja a 225 milliárd forintot, ami az inflációval számolva reálértéken is növekedést jelent 2019-hez képest.
A főváros pénzügyi helyzete és a kormányzati „védőháló”
Latorcai Csaba egy javaslatot „védőhálónak” nevezett, és értetlenségét fejezte ki az ellenzéki támadások miatt. Kérdésére, miszerint ha nem fenyeget csőd, akkor miért lenne szükség hitelre, az államtitkár hozzátette: ha viszont igaz az a feltételezés, hogy Karácsony Gergely hat év alatt „lenullázta” a fővárosi önkormányzatot, akkor miért akadályoznák meg, hogy a kormány kifizesse a közszolgáltatásokat biztosító dolgozók bérét.
Az államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva kiemelte, hogy az önkormányzatiság alapelve a települések szabad döntési joga a közszolgáltatások szervezéséről és a finanszírozásukhoz szükséges helyi adók kivetéséről. Álláspontja szerint aki azt javasolja, hogy a kormány 100 százalékban finanszírozza az önkormányzati közszolgáltatásokat, az a tanácsrendszert kívánja visszaállítani.
Latorcai Csaba tragikomikusnak minősítette, hogy a baloldali képviselők a kabineten kérik számon a főváros „csődközeli” helyzetét, miközben szerinte az ő kormányzásuk idején olyan mértékben adósították el az önkormányzatokat, hogy a 2010-es kormányváltás után az államnak kellett konszolidálnia a településeket.
Feltette a kérdést, hogyan mehetett „csődbe” az ország leggazdagabb városa, amelynek bevételei folyamatosan nőttek az elmúlt években, és amelynek vezetését Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester 214 milliárd forintos megtakarítással vette át elődjétől, Tarlós Istvántól.
Az államtitkár úgy vélte, Karácsony Gergely „lélegeztetőgépre kapcsolta” a közösségi közlekedést, és elhalasztja a felújításokat, ezzel kockáztatva a budapestiek biztonságát, miközben „látványkampányokra és politikai akciókra szórja el a pénzt”. Utalt arra, hogy ősszel több tömegközlekedési busz is kigyulladt. Az államtitkár arcátlannak és felháborítónak nevezte, hogy a „Karácsony–Tisza koalíció” veszélyezteti a fővárosiak biztonságát.
Kijelentette, hogy a kormány továbbra is elkötelezett Budapest „csődtől” való megóvásában. Megerősítette, hogy függetlenül attól, hogy az ellenzéki képviselők támogatják-e a javaslatot, a kabinet a fővárosiak érdekében biztosítani fogja a közszolgáltatásokat. Hozzátette, a budapestiek nem szenvedhetik meg Karácsony Gergely városvezetését.
Leszögezte, hogy a kormány nem veszi el a főváros feladatait és hatáskörét. Tiszteletben tartják a budapestiek döntését, hangsúlyozva, hogy a nemzet fővárosának fontosabbnak kell lennie a pártpolitikai vitáknál.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja a kormányzati álláspont bemutatása és megerősítése a szolidaritási hozzájárulással, valamint Budapest pénzügyi helyzetével kapcsolatban. A narratíva igyekszik igazolni a kormány politikáját, miközben élesen bírálja az ellenzéki képviselőket és a főváros vezetését, különösen Karácsony Gergely főpolgármestert. A cikk arra törekszik, hogy az olvasóban azt a benyomást keltse, hogy a kormány felelősen jár el, míg az ellenzék és a fővárosi vezetés felelőtlen, és veszélyezteti a budapestiek érdekeit.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora alapvetően semleges hangnemet használ a tények közlésére, azonban a szöveg jelentős részét Latorcai Csaba parlamenti államtitkár közvetlen idézetei alkotják. Ezek az idézetek tartalmaznak erősen érzelmileg töltött és manipulatív kifejezéseket. Például, az államtitkár „tragikomikusnak nevezte” a baloldali képviselők számonkérését, és „arcátlannak és a bicskanyitogatónak nevezte”, hogy „a Karácsony–Tisza koalíció” a fővárosiak biztonságát veszélyezteti. Bár ezek az idézetek forráshoz kötöttek, a cikk narratívája kizárólag ezekre az erős megfogalmazásokra épül, ellensúlyozatlanul, ezzel felerősítve a kritikus, elítélő hangot az ellenzékkel és a főváros vezetésével szemben.
- Forráskezelés és Egyensúly: Az eredeti cikk kizárólag Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárának álláspontját és érveit mutatja be. Hiányzik az ellenzéki képviselők, a fővárosi önkormányzat vagy más érintett felek közvetlen megszólaltatása, akiknek a nézőpontja ellensúlyozhatná a kormányzati narratívát. Az ellenzéki álláspontra csak Latorcai Csaba reakcióin keresztül történik utalás, ami egyoldalú tájékoztatást eredményez, és nem teszi lehetővé a kiegyensúlyozott kép kialakítását.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem részletezi azt a „javaslatot”, amelyet Latorcai Csaba „védőhálónak” nevez. Ennek hiányában az olvasó számára nehéz megítélni a javaslat tartalmát és relevanciáját. Továbbá, bár szó esik a „csődközeli helyzetről” és a fővárosi önkormányzat eladósodottságáról, hiányzik a konkrét pénzügyi adatok, elemzések vagy az ellenzék, illetve a fővárosi vezetés részletes magyarázata ezen állítások alátámasztására. A „Kapcsolódó cikkünk” utalás („200 milliárd forintos tartalékból 170 millió forintos adósság”) egy potenciális kontextuális ellentmondásra, de ez nincs beépítve vagy kifejtve a főszövegben, ami hiányos képet adhat az olvasónak.
Kép: Latorcai Csaba/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Belföld3 napja
A korábbi Fidesz-polgármestert is legyőzték az időközi választáson Tolnanémediben
-
Belföld3 napja
Súlyos vádak a Szőlő utcai intézet igazgatója ellen: Évekig tartó visszaélések és a rendszer felelőssége
-
Belföld3 napja
Elképesztő bátorság: Egy 13 éves fiú élesztette újra nevelőanyját a mentők kiérkezése előtt
-
Belföld3 napja
Oltást kapott a lefoglalt kistigris, kiderült, hol kap új otthont
-
Hírek3 napja
Válasz Online: Milliárdos napelemes üzletet üthet nyélbe a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap
-
Közélet-Politika3 napja
Drogellenes kormánybiztos: Zenei előadók építenek piacot a szervezett bűnözésnek
-
Közélet-Politika2 napja
Trump cáfolta a magyar „pénzügyi védőpajzs” ígéretét, Szijjártó árnyalja a washingtoni tárgyalások részleteit
-
Közélet-Politika3 napja
54 milliárd forint azonnali kifizetését követeli Tordai Bence a kormánytól Budapestnek