OkosHír: Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint a brüsszeli bürokrácia vezetői és az Európai Unió tagállamainak nagy része a háború folytatása mellett köteleződött el, miközben a magyar polgárok elsöprő többsége a békét támogatja. Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője arról beszélt, hogy Donald Trump béketervét Brüsszel próbálja meghiúsítani, és a Tisza Pártot baloldali, háborúpárti listának nevezte. Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője kijelentette, hogy a brüsszeli bürokrácia vezetői és képviselői, valamint az Európai Unió tagországainak vezetői „minden erejükkel a háború folytatása mellett elkötelezett politikusok”. Hozzátette, hogy Magyarországon ezzel szemben a polgárok elsöprő többsége békepárti álláspontot képvisel, és elutasítja, hogy az ország pénzt, fegyvert vagy katonát küldjön az ukrajnai háborúba. A képviselő szerint a magyar politikusoknak mindent meg kell tenniük a háború mielőbbi befejezéséért.

Hangsúlyozta, hogy a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti képviselői az Európai Parlament többségi, „háborúpárti álláspontjával” szemben folyamatosan békepárti álláspontot képviselnek. Rámutatott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az orosz agresszió miatt 2022-ben kezdődött ukrajnai háború óta békepárti álláspontot foglal el, és kezdeményezéseket tesz annak érdekében, hogy Európa mielőbb fegyverszünetet és békemegállapodást kössön Ukrajnában.

A politikus úgy fogalmazott, hogy a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció (DK) „nyíltan, harcosan és lelkesen háborúpárti álláspontot képvisel az európai politikában”, szembemenve a magyar polgárok többségi véleményével és a magyar nemzeti érdeket képviselő fideszes és KDNP-s, valamint a magyar kormány békepárti álláspontjával. Szerinte a két párt európai parlamenti képviselői minden, a háború folytatását szolgáló előterjesztést megszavaznak. Deutsch Tamás hozzátette, hogy a Tisza Párt EP-képviselői hazaérkezve megpróbálják letagadni háborúpárti álláspontjukat, míg a DK képviselői itthon és Brüsszelben is nyíltan ezt az álláspontot képviselik.

Hirdetés

Brüsszeli háborús kiadások és Trump béketervére adott reakciók

Deutsch Tamás számításai szerint az elmúlt négy évben Európa megközelítőleg 200 milliárd eurót fordított az ukrajnai háborúra. Elmondása szerint a brüsszeli bürokrácia már eldöntötte, hogy 2026-ban és 2027-ben további 35 milliárd euróval növeli ezt az összeget. Emellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke további 135 milliárd eurót kért a tagállamoktól a háború támogatására. Ez így összesen 350-360 milliárd eurót tesz ki. Deutsch Tamás kiemelte, hogy a brüsszeli bürokraták már elkészítették a 2028-tól kezdődő új, hétéves keretköltségvetésre vonatkozó javaslatukat is, amelyben újabb 366 milliárd eurót szánnak Ukrajnának. Ez összesen 730-750 milliárd euró, ami 385 forintos árfolyamon átszámítva körülbelül 285 ezer milliárd forintot jelent, melyet Európa közel egy évtized alatt fordítana az ukrajnai háború finanszírozására. Összehasonlításként megjegyezte, hogy a magyar költségvetés nagyságrendje 43 ezer milliárd forint.

Leszögezte, hogy ezt elutasítják, és a háborúellenes aláírásgyűjtéssel szeretnék megmutatni a magyarok erejét.

Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője kijelentette, hogy felcsillant a remény a békére, mivel Donald Trump elnök és az Amerikai Egyesült Államok új béketervvel állt elő. Úgy vélekedett, hogy a brüsszeli elit mintha pánikba esett volna, és azonnal megpróbálja meghiúsítani a béketervet. A szóvivő szerint az elmúlt napok nyilatkozataiból az látszik, hogy a brüsszeli elit, az unió vezetői és a nyugati tagállamok vezetői háborúzni akarnak. Állítása szerint ők azt mondják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt bármi áron le kell győzni, Oroszország nem kaphat engedményt, Ukrajnát pedig fegyverrel, pénzzel, sőt, esetleg később katonával is támogatni kell, még akkor is, ha ebbe Európa belerokkan.

Tisza Párt jelöltjének kritikája

Németh Balázs egy másik témára áttérve felhívta a figyelmet, hogy a Tisza Párt Budapest 13. választókerületében (Újpalota, Rákospalota és Káposztásmegyer) is megnevezte parlamenti képviselőjelöltjeit. Szerinte az egyik jelölt egy korábbi Momentum-tag, „egy nyíltan háborúpárti, bevándorláspárti és genderpárti politikus”. Ebből arra következtetett, hogy Rákospalota példája igazolja, hogy a Tisza Párt listája „egy baloldali lista, egy brüsszeli lista, egy a magyar családok életére veszélyes jelölti lista”. Szavai szerint Horváth Zoltán, a Tisza Párt Magyar Péter pártelnök által kijelölt helyi jelöltje, „momentumos politikus volt, háborúpárti, genderpárti, bevándorláspárti”. Németh Balázs véleménye szerint Újpalota, Rákospalota és Káposztásmegyer lakosságának, az ott lakó családok életének és vagyoni helyzetének veszélybe kerülne, ha egy ilyen emberre bíznák a választókerület Országgyűlésben való képviseletét.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja egyértelműen a Fidesz politikai narratívájának erősítése, különösen az orosz-ukrán háborúval, az Európai Unióval és a magyar belpolitikával (Tisza Párt, DK) kapcsolatban. A cikk igyekszik negatív fényben feltüntetni a „brüsszeli elitet” és az ellenzéki pártokat, miközben a Fideszt és a magyar kormányt a béke és a nemzeti érdekek védelmezőjeként pozicionálja. A mögöttes szándék a közvélemény mozgósítása a Fidesz álláspontja mellett, és az ellenfelek lejáratása.
  • Főbb elemzési pontok:
    • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora és az idézett politikusok is erősen érzelmi, manipulatív nyelvezetet használnak.
      • **Érzelmileg töltött kifejezések:** „háborús őrültekháza”, „szörnyű ukrajnai öldöklés”, „pénzt, paripát, fegyvert nem kímélve”, „aljas, rossz szándékú, egészen vérlázító diplomáciai és politikai lépéssorozat” (ez utóbbi a Google keresésből derült ki Deutsch Tamás korábbi nyilatkozataiban, de az eredeti cikk is hasonlóan erős kifejezéseket használ). Ezek a kifejezések nem tényeket közölnek, hanem az olvasó érzelmeire hatva igyekeznek kialakítani egy negatív képet a leírt entitásokról (Brüsszel, Tisza Párt).
      • **Dramatizáló igék és melléknevek:** „pánikba esett”, „megfúrni”, „beleroppan Európa”. Ezek a szavak túlzóak és szubjektív interpretációt sugallnak tények helyett.
      • **Bináris ellentétek:** A szöveg folyamatosan szembeállítja a „békepárti” magyar álláspontot a „háborúpárti” brüsszeli és ellenzéki állásponttal, ezzel leegyszerűsítve egy komplex politikai helyzetet, és nem hagy teret a nüanszoknak.
    • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag Fidesz-politikusok (Deutsch Tamás, Németh Balázs) nyilatkozatait idézi, anélkül, hogy más politikai szereplők, elemzők, vagy az említett „brüsszeli elit” képviselőinek véleményét bemutatná. Ez a forráskezelés rendkívül egyoldalú, és nem biztosít kiegyensúlyozott képet az olvasónak. Bár egy politikai nyilatkozatot bemutató cikk lehet egyoldalú, az „oknyomozó újságíró” szerepköre megköveteli a kiegyensúlyozottság hiányának elemzését. A „háborúpárti” jelző használata az EU és az ellenzéki pártok esetében a cikk narrátorának hangnemében is megjelenik, nem csupán idézett véleményként.
    • Hiányzó Kontextus és Tények:
      • **A „háborúpárti” és „békepárti” fogalmak értelmezése:** A cikk nem tisztázza, mit jelent pontosan a „háborúpárti” és „békepárti” álláspont a különböző szereplők szempontjából. Az EU és Ukrajna szemszögéből a „háború folytatása” a védekezést és a szuverenitás helyreállítását jelentheti, míg a „béke” az orosz agresszió feltétel nélküli elfogadását. Ez a kontextus hiányzik.
      • **Trump béketervének részletei és nemzetközi fogadtatása:** Bár Németh Balázs említi Trump béketervét, a cikk nem tér ki a terv konkrét részleteire vagy arra, hogy az milyen nemzetközi kritikát kapott, vagy milyen kompromisszumokat igényelne Ukrajnától. A keresési eredményekből kiderül, hogy a terv Ukrajna számára jelentős területi engedményeket és katonai korlátozásokat foglalna magában, és egyes európai országok elutasították. Ennek a kontextusnak a hiánya torzítja a képét annak, hogy miért reagálna „pánikba esve” a brüsszeli elit.
      • **Pénzügyi adatok:** Bár Deutsch Tamás részletes számokat sorol fel az EU ukrajnai háborús kiadásairól, a cikk nem ad független forrásból származó megerősítést ezekről az adatokról, vagy azok felhasználásának pontos módjáról.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Deutsch Tamás/Facebook