OkosHír: A Csepel-sziget déli részén élő lakosok évtizedek óta küzdenek a Százhalombattáról érkező, „battaszagként” ismert kellemetlen szaghatással, amely az elmúlt fél-egy évben intenzívebbé és gyakoribbá vált, aggodalmat keltve az egészségügyi hatások miatt. A helyi önkormányzat és civilek mérőállomások telepítését sürgetik, miközben a hatóságok és a Mol szerint a kibocsátási értékek a határértékeken belül vannak, de elismerik a szaghatás fennállását.

A Csepel-sziget déli részén, Szigetújfaluban élők régóta tapasztalnak egy jellegzetes, a Mol százhalombattai finomítójára utaló „battaszagnak” nevezett szagot. Egy helyi lakos október végén úgy nyilatkozott, hogy a szag rendkívül kellemetlen, kénes és kátrányos jellegű, amelyet a szájában is érez, és feltételezése szerint a finomítóból származik, mivel onnan fúj a szél. A szag a finomítóban történt októberi tűzeset másnapján is érezhető volt Százhalombattán, a finomító közelében, ahol az eredeti cikk írója hányingerkeltőnek jellemezte azt.

November 6-án lakossági fórumot tartottak Szigetújfaluban, amelyet az önkormányzat szervezett civil kezdeményezésre. Pletscher Tibor alpolgármester az előadásában arról beszélt, hogy a helyi panaszok szerint a szag intenzitása és gyakorisága megnövekedett az elmúlt évekhez képest. Hozzátette, sokan feltételezik, hogy a levegő nem csupán büdös, hanem káros anyagokat is tartalmazhat. Az alpolgármester kiemelte, hogy az elsődleges cél a belélegzett anyagok és azok mennyiségének meghatározása, ezért legalább egy, a finomító felől érkező levegő összetételét mérő állomást szeretnének a faluba telepíteni, akár a Mol támogatásával, akár közösségi finanszírozásból.

A régóta Szigetújfaluban élők megerősítették, hogy bár a „battaszag” évtizedek óta jelen van, az utóbbi fél-egy évben erősödött és gyakoribbá vált, különösen a nyári hónapokban, amikor a szellőztetés is nehézségekbe ütközött az éjszakai és kora reggeli órákban jelentkező szúrós szag miatt. A problémával nem csak Szigetújfalu, hanem a Csepel-sziget délkeleti részén élők, így Szigetcsép, Szigetszentmárton és Ráckeve lakói is szembesülnek, mivel a Dunai Finomító gázait és gőzeit az uralkodó északnyugati szél arra a területre szállítja.

Egy szigetújfalui nő a közösségi média csoportokban kért beszámolókat és fotókat a szaghatásról. Számos válasz érkezett, többek között júliusi, sűrű fekete füstről készült fotók, amelyek egy technológiai berendezés meghibásodása miatt szálltak fel a finomító felől. Egy helyi lovarda tulajdonosa színes olajfoltokat fotózott az állatok itatására szolgáló víztároló edények tetején. Többen arról számoltak be, hogy az egészségügyi aggodalmak miatt elköltöztek a Csepel-sziget déli részéről.

Környezetvédelmi aggodalmak és mérések

Egy szigetújfalui kötődésű környezetvédelmi szakember, aki rálátással rendelkezik az olajipari szektorra, megerősítette a helyiek tapasztalatait a szaghatás intenzitásának növekedéséről az elmúlt fél évben. Véleménye szerint a szag fő oka szénhidrogén-gőz, amely valószínűleg a Mol finomítójának működéséből ered, és feltételezhetően egészségkárosító illékony szerves vegyületeket, például rákkeltő benzolt is tartalmazhat. A szakember hangsúlyozta a mérőállomások telepítésének fontosságát a Csepel-sziget déli részén, Tökölön kívül, például Szigetcsépen és Szigetújfaluban, az anyagok koncentrációjának mérésére.

A HungaroMet százhalombattai mérőállomásain mérik a levegő benzolkoncentrációját, és a Levegő Munkacsoport szerint ez arra utal, hogy benzol kerül a levegőbe. Az október 20-i tűzeset óta több alkalommal is megemelkedett a benzolkoncentráció, azonban az illetékes kormányhivatal szerint a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátása megfelelt a jogszabályi határértékeknek. A Mol válasza szerint a gázkoncentráció nem érte el az egészségügyi határértéket.

Egy korábbi Mol-alkalmazott szerint a „battaszag” a Dunai Finomítóból származik, és fő oka az üzemek időszakos leállítása. Ilyenkor az ott lévő gázokat és gőzöket, jellemzően szénhidrogéneket, el kell égetni. Hozzátette, hogy a meleg, nyári időben erősebben érezhetőek ezek a szagok.

A Levegő Munkacsoporthoz rendszeresen érkeznek lakossági panaszok a finomító felől érkező szag miatt, különösen nyáron, amikor az emberek többet tartózkodnak a szabadban. A szervezet felhívta a figyelmet egy 2024-es EU-s rendeletre, amely szerint a fáklyázás (gázok és gőzök elégetése) csak speciális körülmények között végezhető olajfinomítókban. A fáklyázás során metán, egyéb szénhidrogének és illékony szerves vegyületek kerülhetnek a levegőbe. A Levegő Munkacsoport szerint a hatóságoknak tudniuk kellene a kibocsátott anyagokról, de a lakosság bizalmatlan, és az üzemeknek átláthatóbban kellene működniük.

A Dunai Finomító 2024-es környezetvédelmi jelentése szerint a tevékenységük során szennyező anyagok kerülhetnek a levegőbe, mint például nitrogén-oxid, szén-monoxid és szilárd szennyezőanyag a földgáz, finomítói fűtőgáz és alacsony kéntartalmú fűtőolaj égetéséből. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy a finomító környezethasználati engedélye nem ír elő immissziós, azaz levegőterheltségi határértéket vagy mérési kötelezettséget.

Mérőállomások és hatósági válaszok

A szigetújfalui civilek elsődleges célja, hogy mérőállomásokat telepítsenek a faluba, amelyek képesek mérni a levegőben lévő anyagok típusát és koncentrációját. Bár Tökölön és Százhalombattán vannak nyilvánosan elérhető mérőállomások, a helyiek szerint a szél iránya gyakran nem ezek felé fúj.

Berczi Zsolt, Szigetújfalu polgármestere egy Facebook-esemény leírásában jelezte, hogy a HungaroMetnek már van mérőállomása Szigetújfaluban, amely negyedévente két héten keresztül mobil laboratórium segítségével végez levegőminőség-mérést. Azonban ezeket az adatokat nem teszik közzé a HungaroMet oldalán, ellentétben a tököli és százhalombattai eredményekkel.

A HungaroMet megkeresésre azt válaszolta, hogy az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat vizsgálja a környezeti levegő minőségét, és Szigetújfaluban valóban működik egy PM10 manuális mérőpont 4×2 hetes mintavétellel. Az Energiaügyi Minisztérium közleménye is megerősítette ennek az állomásnak a létezését. Kiderült azonban, hogy ez az állomás csak a szálló por (PM10) komponenst méri, nem pedig a „battaszagban” lévő anyagokat. A HungaroMet említette a finomító közelében lévő három százhalombattai és egy tököli mérőállomást is, amelyek több komponenst, például nitrogén-oxidokat és szén-monoxidot is mérnek.

Az önkormányzathoz érkezett lakossági panaszok miatt a szigetújfalui aljegyző augusztusban megkereste a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályát. Az augusztus 26-án írt levélre több mint 60 napig nem érkezett válasz. A kormányhivatal a sajtó megkeresésére egy napon belül válaszolt, majd ezt követően az önkormányzatnak is. Azt írták, hogy a Dunai Finomító közvetlen közelében lévő négy mérőállomás adatai szerint a légszennyező pontforrások kibocsátása megfelelt a jogszabályi határértékeknek. Hozzátették, hogy a környezetvédelmi hatóság szükség esetén intézkedik az önkormányzatokkal közösen. Az önkormányzatnak küldött válaszban a kormányhivatal elismerte, hogy a finomító tevékenysége „még a legjobb technológia alkalmazása mellett sem végezhető szaghatásoktól mentesen”, és kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén előfordulhat a szag. Ugyanakkor az egészségkárosító anyagok szintje a mérőállomások szerint a megengedett határérték alatt van.

Mol reakciók és beruházások

A Mol korábban, október közepén határozottan tagadta, hogy a finomító okozná a Csepel-szigeten tapasztalható szagokat, bár elismerték, hogy a nemrégiben zajlott nagyleállás során „esetenként kellemetlen szaghatás” volt érezhető. A nagyleállás során az üzemek nagyjavításra történő leállítása és újraindítása járhat fokozott zajhatással, fáklyázással és kellemetlen szaghatással. A cég szerint a nagyleállás befejeződött, és azóta sem üzemzavar, sem rendkívüli esemény nem történt, ami jelentős szaghatást indokolna, ezért feltételezték, hogy a szag más ipari létesítményből eredhet.

Október 15-én a Mol a lakók tájékoztatására létrehozott Hello DUFI alkalmazásban jelezte, hogy a finomító működése szaghatással jár, miközben a sajtó megkeresésére azt állították, hogy a szag nem tőlük származik. Az október 20-i tűzeset és a mindennapossá váló szagpanaszok miatt a sajtó ismét megkereste a Molt, kérdezve az ellentmondásról, mérőállomások telepítésének tervéről, valamint esetleges kártérítésről, ha egészségkárosító anyagok jutnának a levegőbe.

A Mol egy hét múlva reagált, de számos kérdésre nem adott választ, megismételve korábbi állításaikat a nagyleállásról. Elismerték, hogy az október 20-i tűzeset miatt vészleállásokra és fáklyázásra került sor. A katasztrófavédelmi mobil laboratóriumok folyamatosan végeztek gázkoncentráció-méréseket, és a Mol szerint az égéssel keletkező gázok koncentrációja nem érte el az egészségügyi határértéket. Hozzátették, hogy a tűzesetben nem érintett üzemegységek újraindítása is járhatott szaghatással.

A cég közölte, hogy a lakossági bejelentéseket mindig megvizsgálják, és munkatársaik több alkalommal is a Csepel-szigeten jártak, de „számos esetben egyértelműen azonosították, hogy az észlelt kellemetlen szag nem a finomítóból származik”, és a szélirány is kizárta ezt. A Mol nem nevezett meg más lehetséges forrást. A válasz végén tájékoztattak, hogy az elmúlt években beruházásokat hajtottak végre a szaghatás csökkentésére, és jelenleg is több területen végeznek fejlesztéseket a probléma megszüntetése érdekében.

(Forrás: telex.hu)