OkosHír: A II. kerületi önkormányzat jogi eljárást indít a magyar állam ellen, miután a kormány 439 millió forintot vont el a kerülettől. Az intézkedés a Versenyképes Járások Program keretében történt, miközben a főváros nemrég nyert hasonló pert a szolidaritási hozzájárulás ügyében.

Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere tájékoztatása szerint az elvonás nem csupán igazságtalan, hanem jelentősen megnehezíti a költségvetés tervezhetőségét és a kiszámítható működést. Az elvont összeg a kerületben működő vállalkozások által befizetett helyi adók egy részéből származik, amelyet a kormány a Versenyképes Járások Program részeként a járásoknak ad tovább.

Növekvő szolidaritási hozzájárulás és transzparenciahiány

A polgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy 2019 óta a szolidaritási hozzájárulás mértéke 13-szorosára emelkedett. Bár az önkormányzat elismeri, hogy bizonyos területi egyenlőtlenségeket enyhíthet az ország ilyen jellegű intézkedéssel, a hozzájárulás 13-szoros növekedését komolyan vitathatónak tartja. Őrsi Gergely hangsúlyozta, hogy az elvonásoknál elvárható lenne, hogy az érintett önkormányzatok megtudhassák, mely nehezebb sorsú hátrányos térségekben hasznosul a II. kerületiek szolidaritási hozzájárulása, és milyen fejlesztések valósulnak meg a mostani elvonásból. Jelenleg azonban erről nem kapnak tájékoztatást.

Hirdetés

A polgármester összegzése szerint, ha csak a mostani esetet és a szolidaritási hozzájárulást vesszük figyelembe, egyetlen év alatt több mint 4 milliárd forintot vonnak el a II. kerülettől.

Fővárosi precedens a szolidaritási hozzájárulás ügyében

A II. kerületi intézkedés egy szélesebb körű problémába illeszkedik, melynek kapcsán a fővárosi önkormányzat is jogi úton kereste az igazát. Épp a múlt héten derült ki, hogy a Magyar Államkincstár elvesztette a fővárosi önkormányzat ellen indított felülvizsgálati pert a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A Fővárosi Törvényszék januárban jogerős ítéletben mondta ki, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, valamint további 6 milliárd forint kamatot a főváros számlájáról. A pert a főváros még 2023-ban indította.

A jogerős ítélet ellenére a pénzt nem kapták vissza, mivel az Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Az ügy az Alkotmánybíróságon is járt, ahol nem találtak alkotmányjogi problémát. A Kúria végül a fővárosnak adott igazat, megerősítve a korábbi ítéletet. Az államkincstár több alkalommal is inkasszózta a főváros számláit az elmúlt években, legutóbb idén szeptemberben, annak ellenére, hogy júniusban a törvényszék már kötelezte az államkincstárt, hogy a korábban levont milliárdokat utalja vissza Budapestnek.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy felhívja a figyelmet a kormányzat és az önkormányzatok közötti pénzügyi konfliktusra, különösen a forráselvonások és a szolidaritási hozzájárulás kapcsán. A cikk narratívája a helyi önkormányzatok sérelmét hangsúlyozza, kiemelve az elvonások „igazságtalanságát” és a „tervezhetetlenséget”, és implicit módon a központi kormányzati intézkedéseket kritizálja. A fővárosi per eredményének beemelésével a cikk megerősíti a helyi önkormányzatok álláspontját, és egyfajta „igazságos kimenetelt” sugall a jogi eljárásokkal kapcsolatban.
  • Főbb elemzési pontok:
    • Nyelvi és Retorikai Eszközök:
      • Az eredeti cím („Ma arra ébredhettünk, hogy újabb 439 milliót vonnak el a II. kerülettől”) dramatizáló, személyes hangvételű, mely egy váratlan és kellemetlen eseményt sugall. Az „újabb” szó használata a folyamatos, negatív elvonásokra utal.
      • Őrsi Gergely polgármester idézett szavai („az ilyen típusú elvonások nemcsak igazságtalanok, sokszor ellehetetlenítik a költségvetés tervezhetőségét és a kiszámítható működést egyaránt”) erős, negatív konnotációjú kifejezéseket (igazságtalanok, ellehetetlenítik) alkalmaz, amelyek az olvasóban felháborodást kelthetnek.
      • A „természetesen elfogadják, ‘hogy bizonyos területi egyenlőtlenségeket enyhíthet az ország ilyen intézkedéssel, bár a hozzájárulás mértéke, a 13-szoros növekedés komolyan vitatható'” megfogalmazásban a „természetesen” szó retorikailag arra szolgál, hogy elfogadóbbnak tűnjön a forrás, mielőtt egy erős kritikát fogalmaz meg a hozzájárulás mértékével kapcsolatban.
      • A cikk záró idézete a polgármestertől („egyetlen év alatt így több mint 4 milliárd forintot vonnak el a II. kerülettől”) az „így” szóval nyomatékosítja a jelentős anyagi veszteséget.
    • Forráskezelés és Egyensúly:
      • A cikk szinte kizárólag a II. kerületi polgármester, Őrsi Gergely nyilatkozataira, valamint a fővárosi önkormányzat és a bíróságok (Fővárosi Törvényszék, Kúria) álláspontjára támaszkodik.
      • Hiányzik a központi kormányzat, a Pénzügyminisztérium vagy a Magyar Államkincstár hivatalos állásfoglalása, magyarázata a II. kerületet érintő 439 milliós elvonásra, a Versenyképes Járások Program céljaira, vagy a szolidaritási hozzájárulás mértékének indoklására vonatkozóan. Ez egyoldalú forráskezelést eredményez, amely az önkormányzati narratívát erősíti.
      • Bár említésre kerül, hogy az Alkotmánybíróság nem talált alkotmányjogi problémát a fővárosi ügyben, ez a tény nem kap hangsúlyt, és gyorsan feloldódik a Kúria fővárosnak kedvező döntésének említésében, így nem billenti ki az egyensúlyt.
    • Hiányzó Kontextus és Tények:
      • A cikk nem részletezi a „Versenyképes Járások Program” pontos célkitűzéseit, kritériumait vagy a kormányzati érveket az ilyen típusú forrásátcsoportosítás mellett. Ez a kontextus hiányzik az olvasó számára a teljes kép megértéséhez.
      • Nem tér ki arra, hogy a kormányzat milyen indokokkal támasztja alá a szolidaritási hozzájárulás 13-szoros növelését 2019 óta, vagy miért nem ad részletes tájékoztatást a felhasználásáról, ahogyan azt a polgármester kéri.
      • A cikk nem tartalmazza a Magyar Államkincstár álláspontját arra vonatkozóan, hogy miért nem fizették vissza a fővárosnak az inkasszózott összegeket a bírósági ítéletek ellenére.

(Forrás: 444.hu)