OkosHír: Egy 200 ezer fős adatbázis, amely a Tisza Párthoz köthető, illegálisan került nyilvánosságra. Az adatok között olyan személyek is szerepelnek, akik nem töltötték le a Tisza Világ applikációt, és az információk több forrásból is származhatnak.
A több mint egy hete illegálisan nyilvánosságra került adatbázisban olyan személyek adatai is megtalálhatók, akik nem töltötték le a Tisza Világ applikációt. Az érintettekkel folytatott beszélgetések során kiderült, hogy volt, akinek a címe is nyilvánossá vált, ahová korábban egy karkötőt rendelt a Tisza webshopból.
Az adatok eredete és a párt álláspontja
A pártvezetéshez közel álló források szerint a nyilvánosságra került lista a párttól lett ellopva, nem pedig informatikai feltörés eredménye. Egyes megerősítések szerint az adatok valóban több forrásból származnak, de a párt tárhelyein egyben is léteznek. Magyar Péter pártelnök korábban egy, a Tisza Világ applikációt ért támadásról beszélt a 200 ezer embert érintő adatlopás/adatszivárgás kapcsán.
Elméletek és magyarázatok
Mivel több esetben is előfordult, hogy olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyeket az applikációban nem adtak meg, vagy az appot le sem töltötték, elméletek kezdtek terjedni arról, hogy a tiszás adatokat hivatalos, állami adatbázisokkal párosították össze. Ez az állítás azonban nem igazolható. Például olyan személyekről is tudni, akik nem töltötték le az appot, de regisztráltak a Nemzet hangja szavazásra, adatokat adtak meg Tisza sziget létrehozásakor, vagy szavazatszámlálónak jelentkeztek a 2024-es választásra. Ez azt jelenti, hogy az adatok applikáció nélkül is a párt birtokában voltak. A Tisza Párt adatkezelési tájékoztatói szerint az adatokat a hozzájárulás visszavonásáig kezelhetik. Egy érintett hosszas gondolkodás után felismerte, hogy a listázós térképen szereplő, évek óta nem használt címét korábban a Tisza webshopban adta meg egy karkötő rendelésekor.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja a Tisza Párthoz köthető adatszivárgásról való tájékoztatás, hangsúlyozva, hogy az érintettek köre szélesebb, mint az applikáció felhasználói. A cikk igyekszik alternatív magyarázatokat kínálni a „konteók” ellenében, eloszlatva a feltételezéseket az állami adatbázisok bevonásáról, és a pártra nézve kedvezőbb narratívát (lopás vs. feltörés) erősíteni.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk a „konteók” kifejezés használatával igyekszik diszkreditálni az állami adatbázisok párosításával kapcsolatos elméleteket. Ezzel a szóhasználattal a narrátor közvetlenül befolyásolja az olvasó véleményét az adott elméletekről, nem csupán tényeket közöl. A „Ez nem igazolható” kijelentés tényként kezeli az elmélet cáfolatát, anélkül, hogy konkrét bizonyítékot vagy forrást nevezne meg, amely ezt az igazolást elvégezte. Az „illegálisan a netre került” kifejezés pontos, de az „ellopták” megfogalmazás a pártvezetéshez közel álló forrásoktól, míg a „feltörés” elvetése, egyértelműen a párt szempontjából kedvezőbb értelmezést sugall.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk több esetben is „visszafogott” forrásmegjelöléseket alkalmaz („Több érintettel beszéltünk”, „A pártvezetéshez közel álló források szerint”, „Volt, aki megerősítette”), ami gyengíti az állítások hitelességét és nehezíti az információk ellenőrizhetőségét. Az „Ez nem igazolható” állítás utáni magyarázat (regisztrációk más platformokon) a Tisza Párt narratíváját erősíti, anélkül, hogy más forrásból származó, ellenkező információkat vizsgálná. A cikk nem hoz fel ellentétes véleményeket vagy alternatív magyarázatokat, ami a kiegyensúlyozottság hiányát mutatja.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem részletezi, hogy pontosan mely „propagandában megjelent listáról” van szó, és hol jelent meg ez a lista, ami hiányos kontextust eredményez. Nincsenek konkrétumok az adatszivárgás pontos időpontjáról, módjáról vagy az elkövetők kilétéről, ami alapvető lenne egy oknyomozó cikkben. Bár említi Magyar Péter korábbi nyilatkozatát „orosz hátterű hackertámadásról” (a kapcsolódó cikkek között), a fő cikkben ez a szál nem kerül kibontásra, helyette a „lopás” narratíva dominál, ami ellentmondásos információkat hagy.
Kép: Kolonics Attila
