Közélet-Politika
Kiterjedt Tisza Párt adatszivárgás: Nem csak applikációhasználók adatai kerültek nyilvánosságra
OkosHír: Egy 200 ezer fős adatbázis, amely a Tisza Párthoz köthető, illegálisan került nyilvánosságra. Az adatok között olyan személyek is szerepelnek, akik nem töltötték le a Tisza Világ applikációt, és az információk több forrásból is származhatnak.
A több mint egy hete illegálisan nyilvánosságra került adatbázisban olyan személyek adatai is megtalálhatók, akik nem töltötték le a Tisza Világ applikációt. Az érintettekkel folytatott beszélgetések során kiderült, hogy volt, akinek a címe is nyilvánossá vált, ahová korábban egy karkötőt rendelt a Tisza webshopból.
Az adatok eredete és a párt álláspontja
A pártvezetéshez közel álló források szerint a nyilvánosságra került lista a párttól lett ellopva, nem pedig informatikai feltörés eredménye. Egyes megerősítések szerint az adatok valóban több forrásból származnak, de a párt tárhelyein egyben is léteznek. Magyar Péter pártelnök korábban egy, a Tisza Világ applikációt ért támadásról beszélt a 200 ezer embert érintő adatlopás/adatszivárgás kapcsán.
Elméletek és magyarázatok
Mivel több esetben is előfordult, hogy olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyeket az applikációban nem adtak meg, vagy az appot le sem töltötték, elméletek kezdtek terjedni arról, hogy a tiszás adatokat hivatalos, állami adatbázisokkal párosították össze. Ez az állítás azonban nem igazolható. Például olyan személyekről is tudni, akik nem töltötték le az appot, de regisztráltak a Nemzet hangja szavazásra, adatokat adtak meg Tisza sziget létrehozásakor, vagy szavazatszámlálónak jelentkeztek a 2024-es választásra. Ez azt jelenti, hogy az adatok applikáció nélkül is a párt birtokában voltak. A Tisza Párt adatkezelési tájékoztatói szerint az adatokat a hozzájárulás visszavonásáig kezelhetik. Egy érintett hosszas gondolkodás után felismerte, hogy a listázós térképen szereplő, évek óta nem használt címét korábban a Tisza webshopban adta meg egy karkötő rendelésekor.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja a Tisza Párthoz köthető adatszivárgásról való tájékoztatás, hangsúlyozva, hogy az érintettek köre szélesebb, mint az applikáció felhasználói. A cikk igyekszik alternatív magyarázatokat kínálni a „konteók” ellenében, eloszlatva a feltételezéseket az állami adatbázisok bevonásáról, és a pártra nézve kedvezőbb narratívát (lopás vs. feltörés) erősíteni.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk a „konteók” kifejezés használatával igyekszik diszkreditálni az állami adatbázisok párosításával kapcsolatos elméleteket. Ezzel a szóhasználattal a narrátor közvetlenül befolyásolja az olvasó véleményét az adott elméletekről, nem csupán tényeket közöl. A „Ez nem igazolható” kijelentés tényként kezeli az elmélet cáfolatát, anélkül, hogy konkrét bizonyítékot vagy forrást nevezne meg, amely ezt az igazolást elvégezte. Az „illegálisan a netre került” kifejezés pontos, de az „ellopták” megfogalmazás a pártvezetéshez közel álló forrásoktól, míg a „feltörés” elvetése, egyértelműen a párt szempontjából kedvezőbb értelmezést sugall.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk több esetben is „visszafogott” forrásmegjelöléseket alkalmaz („Több érintettel beszéltünk”, „A pártvezetéshez közel álló források szerint”, „Volt, aki megerősítette”), ami gyengíti az állítások hitelességét és nehezíti az információk ellenőrizhetőségét. Az „Ez nem igazolható” állítás utáni magyarázat (regisztrációk más platformokon) a Tisza Párt narratíváját erősíti, anélkül, hogy más forrásból származó, ellenkező információkat vizsgálná. A cikk nem hoz fel ellentétes véleményeket vagy alternatív magyarázatokat, ami a kiegyensúlyozottság hiányát mutatja.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem részletezi, hogy pontosan mely „propagandában megjelent listáról” van szó, és hol jelent meg ez a lista, ami hiányos kontextust eredményez. Nincsenek konkrétumok az adatszivárgás pontos időpontjáról, módjáról vagy az elkövetők kilétéről, ami alapvető lenne egy oknyomozó cikkben. Bár említi Magyar Péter korábbi nyilatkozatát „orosz hátterű hackertámadásról” (a kapcsolódó cikkek között), a fő cikkben ez a szál nem kerül kibontásra, helyette a „lopás” narratíva dominál, ami ellentmondásos információkat hagy.
Kép: Kolonics Attila
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Orbán Viktor reagált az Európai Bizottság elleni per főtanácsnoki véleményére
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka ismertette indítványát abban a perben, amelyet az Európai Parlament indított a brüsszeli testület ellen. A jogvita tárgya a Magyarországnak 2023-ban engedélyezett kifizetések szabályszerűsége. Az Európai Parlament szerint a Bizottság nem megfelelően mérte fel az igazságügyi feltételek teljesülését a források megnyitása előtt.
A brüsszeli csúcstalálkozóról távozó Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva elhárította a felelősséget a döntésért. „Nem én vagyok a Bizottság elnöke” – fogalmazott a miniszterelnök. Ezzel arra utalt, hogy a jogi eljárás az uniós intézmények közötti belső konfliktus eredménye. A főtanácsnoki indítvány bár nem kötelező érvényű, gyakran előrevetíti a bíróság végleges ítéletét.
A vitatott összegek és a kifizetések állása
A kérdéses eljárás mintegy 10,2 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást érint, amelyet 2023 végén tettek elérhetővé. Az újságírói kérdésben szereplő 10 milliárdos összegre a kormányfő ironikusan reagált. A legfrissebb adatok szerint a lehívható keret azóta 12 milliárd euró fölé emelkedett a részleges teljesítéseknek köszönhetően.
Az Európai Bizottság aktuális kimutatásai alapján Magyarország eddig közel négymilliárd eurót hívott le ténylegesen. Amennyiben a bíróság az Európai Parlamentnek adna igazat, a kifizetések azonnali leállítása vagy visszakövetelése nem következne be automatikusan. Orbán Viktor „abszurdnak” minősítette azt a felvetést, hogy a kormánynak vissza kellene fizetnie a már megkapott forrásokat.
Politikai reakciók és az eljárás háttere
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter közösségi oldalán reagált az eseményekre. A miniszter bejegyzésében a folyamatban lévő eljárást politikai kontextusba helyezte. A magyar kormány a perben az Európai Bizottság oldalán avatkozott be, támogatva a források felszabadításáról szóló döntést.
A miniszter kritikájában kitért az Európai Parlament döntéshozatali mechanizmusára is. Bóka János szerint a perindítás mögött aktuálpolitikai érdekek húzódnak meg. Érdemes megjegyezni, hogy az EP a kereset benyújtásáról még azelőtt döntött, hogy a Tisza Párt képviselői mandátumot szereztek volna az Európai Parlamentben.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti szöveg kettős narratívát épít: egyrészt bemutatja a kormányzati védekezést (a Bizottság felelőssége), másrészt kritikusan szemléli a miniszteri reakciókat, azokat pejoratív jelzőkkel („ukrajnázás”, „tiszázás”) illeti.
A forrás szubjektív, politikai töltetű kifejezéseket használ a semleges leírás helyett. Például: „uniós kvázikormány” – ez a kifejezés megkérdőjelezi a Bizottság intézményi jellegét. Az „ukrajnázással, tiszázással és brüsszelezéssel reagált” fordulat pedig a miniszter érveit tartalom nélküli politikai szlogenekké redukálja.
A szöveg nem részletezi, hogy a főtanácsnoki indítvány jogilag miért nem jelent automatikus pénzmegvonást. Elhallgatja továbbá a Bizottság védekezésének jogi alapjait, csupán a politikai adok-kapokra koncentrál, miközben a Tisza Párt említésével olyan eseményeket kapcsol össze, amelyek időrendben nem függnek össze a per indításával.
Kép: Orbán Viktor/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Május végéig meghosszabbítja a kormány az árréscsökkentést
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legfrissebb tájékoztatása szerint a kormányzat továbbra is beavatkozik a piaci árazási folyamatokba az inflációs nyomás mérséklése érdekében. A tárca közlése alapján a bankszektor, a biztosítótársaságok, a telekommunikációs cégek és a gyógyszeripari vállalatok is csatlakoztak az árkorlátozási kezdeményezéshez. Ez a gyakorlatban bizonyos szolgáltatások és termékek árának rögzítését vagy növekedési ütemének korlátozását jelenti a tavaszi időszakban.
A fogyasztás élénkítése és a családok megélhetési költségeinek támogatása érdekében április 30-ig ismét megnyílik a lehetőség a SZÉP-kártyák felhasználására hideg élelmiszerek vásárlásakor. Ez az intézkedés a korábbi évek gyakorlatát követi, lehetővé téve a béren kívüli juttatások közvetlen élelmiszerbolti felhasználását.
Béremelések és nyugdíjpolitikai módosítások
A kormányzati stratégia a jövedelmek nominális növelésére fókuszál. A minisztérium hangsúlyozta a 11 százalékos minimálbéremelést, valamint a különböző ágazatokban végrehajtott bérfejlesztéseket. A szociális ellátórendszert érintő bejelentések közül kiemelkedik a 13. havi nyugdíj védelme, valamint egy új elem, a 14. havi nyugdíj bevezetése, amely a nyugdíjas korosztály anyagi biztonságát hivatott növelni.
Az adórendszerben is történnek változások, amelyek elsősorban a gyermekes családokat érintik. A 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák adómentességet kapnak, a családi adókedvezmény mértékét pedig a tervek szerint megduplázzák. A kormány álláspontja szerint ezek az intézkedések együttesen biztosítják, hogy több pénz maradjon a háztartásoknál a piaci áremelkedések ellenére is.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A közlemény elsődleges célja a kormány „gondoskodó állam” szerepének megerősítése és a politikai ellenfél (Tisza Párt) hiteltelenítése. A szöveg a gazdasági intézkedéseket nem szakpolitikai eszközként, hanem morális és politikai győzelemként tálalja.
A szerző harci retorikát alkalmaz („harcolt ki”, „folytatja a harcot”), ami azt sugallja, hogy a gazdasági folyamatok feletti kontroll kizárólag a kormányzati akaraton múlik. Az érzelmi alapú szembeállítás („a kormány a Tiszával ellentétben nem a multik, hanem a magyar emberek pártján áll”) klasszikus populista retorikai elem, amely leegyszerűsíti a komplex gazdasági összefüggéseket.
A szöveg elhallgatja az „önkéntes” árkorlátozások mögötti esetleges kényszerítő eszközöket vagy szabályozói nyomást. Nem esik szó a 14. havi nyugdíj és az adókedvezmények költségvetési fedezetéről, sem arról, hogy az árréscsökkentés hogyan befolyásolja a kiskereskedelmi láncok fenntarthatóságát vagy a beszállítói árakat.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Bulvár17 órája
Nem Magyar Péter fejéből pattant ki, hogy vendégmunkások kacsákat és aranyhalakat ettek
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter rágalmazásért feljelenti Magyar Pétert a gödi Samsung-gyár ügyében
-
Közélet-Politika3 napja
Gáspár Evelin: Számomra inspiráló, hogy Szijjártó Péter magyarul is képes kiállni a hazájáért
-
Külföld3 napja
VIDEÓ: Fegyveresek támadtak meg egy pénzszállító autót Dél-Olaszországban
-
Belföld3 napja
Magyar Péter: A gödi Samsung akkumulátorgyárban tulajdonképpen embereket mérgeznek, azonnali felelősségre vonás szükséges
-
Belföld2 napja
Pintér Sándor egyszeri juttatást jelentett be a rendvédelmi dolgozóknak
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter: A „Brüsszel-Kijev koalíció” egyértelműen kormányváltást akar elérni hazánkban, és jelöltjük a Tisza Párt
-
Közélet-Politika2 napja
Kammerer Zoltán: Göd önkormányzata nem talált külső környezeti szennyezést a Samsung-gyáron kívül