Egyek polgármestere kínai befektetéseket vár a településre

OkosHír: Egyek településen a polgármester, Miluczky Attila a helyi fejlesztési tervekről, ezen belül kínai befektetések bevonásának lehetőségéről beszélt.

A faluvezetés célja a gazdasági növekedés és a helyi foglalkoztatás bővítése. A cikk emellett kitekint a helyi társadalmi viszonyokra és a polgármester, valamint az alpolgármester politikai nézeteire is.

Az írás szerint a faluban többen is rendszeresen keresik fel a hivatalt anyagi támogatásért, melynek felhasználása bizonytalan. Dósa József, a helyi cigány kisebbség alelnöke, aki elmondása szerint körülbelül hatszáz főt képvisel Egyeken, egyeztetésre érkezett a polgármesterhez. Az alelnök a roma nap megszervezésének részleteit beszélték meg Miluczky Attilával. A cikkíró megjegyzi, hogy Dósa József megjelenése figyelemre méltó, különösen robogója, mely krumplival volt megrakva.

Miluczky Attila polgármester a cikkíróval folytatott beszélgetés során megjegyezte, hogy egy nagyméretű labdán ülve dolgozik, mivel az állítása szerint jót tesz a gerincének. A cikkíró ezzel kapcsolatban az egyenesség fontosságára és a kínaiak, valamint a Tisza lehetséges veszélyeire utalt. A polgármester, aki 2024 óta Fidesz-színekben tölti negyedik ciklusát, elmondta, hogy korábban függetlenként tevékenykedett, de a párt felkérésére és a falu érdekében vállalta a jelöltséget. Miluczky Attila a kínai kapcsolatokról szólva elmondta, hogy egy debreceni tolmácstól kap információkat arról, hogy kínai befektetők mit keresnek a régióban.

A polgármester elmondása szerint felkereste a 800 ezer lakosú Jingcsin városát, melyet a kínai hagymatermesztés központjának tartanak. Ottani tapasztalatai alapján meglepődött a fokhagyma alacsony, kilogrammonként 200 forintos árán, összehasonlítva a hazai, kétezer forint feletti árral. Hozzátette, hogy Kínában 484 féle fokhagymát termesztenek és kutatnak, és a hagymatermesztésben is világelsőknek tartja őket. A cikkíró felvetésére, hogy miért nem Makón, a magyar hagymatermesztés központjában érdeklődnek a kínaiak, a polgármester a kapcsolatépítés fontosságát hangsúlyozta. Miluczky Attila szerint a hazai hagymatermesztés az árak miatt nem versenyképes, és a fejlődés elmaradt. Elmondta, hogy Egyeken már több kínai szakember is járt, akik a hagymatermesztésben, a konténergyártásban és egy tojótyúkfarm építésében látnak lehetőséget, és jelentős összegeket, valamint technológiát is be kívánnak fektetni. A polgármester reményei szerint ezen együttműködés jelentős gazdasági fellendülést hozhat Egyeknek.

A kínai szakemberek már elvégezték az egyeki földterület elemzését annak érdekében, hogy meghatározzák, melyik fokhagymafajtát érdemes vetni. A tervek szerint ősszel két hektáron, fólia alatt kezdődik meg a termesztés, szigorú előírások és felügyelet mellett. Kína tíz tonna vetőmagot biztosít ingyenesen, azzal a céllal, hogy a terményt később innen exportálják a világ minden tájára.

A 4800 lakosú településen jelentős fejlesztésekre van szükség, mivel az éves adóbevétel eddig alig érte el a százmillió forintot, ami korlátozza a fejlesztési, bővítési és ipari park építési lehetőségeket. A cikkíró megjegyzi, hogy bár a helyi lakosok már nem elsősorban parasztok, de még nem is munkások, az agrárgazdák továbbra is jelentős szerepet játszanak a falu életében. Becslések szerint naponta mintegy négyszázan ingáznak Pestre építkezési munkákra. A cigány lakosok száma meghaladja az ötszázötvenet, és a cikkíró szerint a munkát keresők könnyen el tudnak helyezkedni, mivel helyben is lenne elegendő munka. Jelenleg mintegy harmincan végeznek közmunkát. A cikkíró a vallás szerepéről is kérdezte a polgármestert.

Miluczky Attila elmondása szerint az utóbbi években egyre többen fordulnak el a vallástól és a hagyományoktól, de ő maga ellenpélda erre. A polgármester, aki 47 évesen, már hivatali ideje alatt keresztelkedett meg fiával együtt, úgy véli, hiányoznak a valós példaképek a társadalomból, és sokan, akik a közösségi médiában szerepelnek, szerinte „félművelt celebek” vagy „mozgalmárok”.

Dr. Miluczky Attila, aki gépészmérnöki diplomát szerzett Budapesten, majd több mint hat évet élt és dolgozott Németországban, ahol doktori címét is megszerezte, összehasonlította Magyarország és Kína, valamint más európai országok helyzetét. Elmondta, hogy kínai utazásai során, melyek során több mint tízezer kilométert tett meg, nem tapasztalt lerobbant autókat, kátyúkat vagy rossz minőségű utakat. Kiemelte a kínai vasúti közlekedés sebességét (305 km/h), szemben a hazai, lassabb tempóval (pl. Füzesabony és Debrecen között 40 km/h). Megjegyezte továbbá, hogy Kínában az autópályák menti mosdók tiszták és ingyenesek, szemben a hazai állapotokkal. A polgármester szerint Kínában az átlagemberek tisztelik a gazdagokat a teljesítményükért, és a kínai kultúrát hatezer éves hagyományok irányítják. Európai példaként Lengyelország és Románia fejlődését említette, melyek szerinte megelőzték Magyarországot. Miluczky Attila, aki 15 éve polgármester, kifejezte csalódottságát, amiért eddig nem sikerült egy 400 méteres útszakaszt leaszfaltoztatnia.

A polgármestert arról is megkérdezték, hogy megbánta-e a Fideszhez való csatlakozás időzítését, tekintettel az ellenzék, különösen a Tisza Párt kritikáira. Miluczky Attila véleménye szerint az ellenzék nem magát a Fideszt, hanem a „felesleges luxizást” és a „banki százmilliárdokat” támadja, és azt állítja, hogy a miniszterelnök környezetében sokan érdemtelenül gazdagodnak. Példaként Tiborcz István szállodabirodalmát említette. A polgármester szerint Orbán Viktor tehetségével és nemzetközi tekintélyével az ellenzék nem tud mit kezdeni, ezért a miniszterelnök „holdudvarában” próbálnak támadni. Úgy véli, Orbán Viktornak mielőbb választ kell adnia ezekre a kritikákra, például azáltal, hogy az anyagi lehetőségeket jobban elosztják az országban.

Miluczky Attila elmondta, hogy ezeket a gondolatait korábban még senkivel nem osztotta meg. Úgy véli, a felmerülő kérdésekre a pártnak kell gyors válaszokat találnia. A polgármester szerint Orbán Viktor adta a Fideszt, és egyedül ő veheti is el. Hozzátette, hogy eddig könnyű volt a helyzet, de ha a történések következmények nélkül maradnak, az veszélyeztetheti a „komfortzónájukat”. Miluczky Attila úgy gondolja, a miniszterelnök tisztában van azzal, hogy most „áldozatokat kell hozni, emberáldozatot is”.

A polgármester nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy a Tisza Pártot támogatná. Szerinte Magyar Péter új lehetőséget jelent a korábbi MDF-, SZDSZ-, szocialista- és Momentum-szavazók számára, akik elégedetlenek a „levitézlett ellenzéki vezetőkkel”. Miluczky Attila a Tisza Pártot „felpumpált, ideiglenes formációnak” tartja, és megjegyezte, hogy a párt is szembesül kérdésekkel, például az utazások finanszírozásával, a párt belső struktúrájával, a képviselőjelöltek hiányával, a „nemzet és a gazdaság ócsárlásával”, valamint az „idegen zsoldban állással” kapcsolatban.

Tardi Kálmán alpolgármester, aki korábban a falu utolsó tsz-elnöke és volt MSZMP-tag volt, becsatlakozott a beszélgetésbe. Az alpolgármester „hiteltelennek” nevezte Magyar Pétert, és úgy véli, Orbán Viktor sokkal tehetségesebb nála. Tardi Kálmán kritikusan nyilatkozott a kommunistákról és liberálisokról, akik szerinte „aljas módszerekkel” vették el a vidéktől a forrásokat. Kifejezte, hogy ő maga sosem volt meggyőződéses kommunista, csak szükségből volt párttag, és megosztott egy személyes történetet az 1980-as évekből, amikor fiát keresztelték, és egy párttitkárnak azt válaszolta, hogy „első az Isten meg a családom”.

Tardi Kálmán felidézte a múltat, amikor az Új Élet TSZCS elnöke volt, és a gazdaság főként búza, kukorica és napraforgó termesztésén alapult. Véleménye szerint a rendszerváltás nem váltotta be a parasztság elvárásait, mert a „nagy osztozkodásból” csak a lakosság mintegy húsz százaléka profitált, míg a többiek hátrányos helyzetbe kerültek. Az alpolgármester úgy látja, sokan nem értették a tulajdon és a föld jelentőségét, és inkább féltek tőle. Szerinte a fiatalabbak „bagóért” adták el kárpótlási jegyeiket, hogy elkerüljék a paraszti munkát, az idősebbek pedig az olcsón eladott föld árából „hifitornyokat” vettek unokáiknak, melyek később használhatatlanná váltak.

Az alpolgármester szerint az ezredforduló környékén az emberek „megszédültek” a nyugati hatásoktól, és azt hitték, hogy föld és kockázatvállalás nélkül, irodai vagy gyári munkából is jól lehet élni. Tardi Kálmán úgy véli, bár ez lehetséges, de nem olyan jól, mint azoknak, akik keményen dolgoztak. Hozzátette, hogy a „kényelmesek” irigyelni kezdték a dolgozó emberek pénzét, és „brutálisan támadják” őket, amit az „új Tisza-divatnak” nevezett.

Tardi Kálmán, aki 62 évesen családi alapon száz hektáron gazdálkodik, elmondása szerint „tisztességgel meg lehet élni” a mezőgazdaságból, ahol a hektáronkénti hozam mintegy 150 ezer forint. Aggodalmát fejezte ki az uniós földalapú támogatások esetleges csökkentése miatt, és hangsúlyozta az átvételi és felvásárlási árak stabilitásának fontosságát. Az alpolgármester úgy véli, a hazai zöldségtermesztés és fóliázás az 1980-as évek szintjén maradt. Fantáziát lát a fokhagymatermesztésben, de csak abban az esetben, ha a feldolgozás Egyeken történik, és a terményt nem adják el „áron alul” a kereskedőknek.

Az írás szerint ha a tervezett ipari park és a kétkezi munka sikeres lesz Egyeken, a település szimbólumai közé kerülhet a tojótyúk, az acélkonténer és a fokhagyma. A cikkíró leírja, hogy Tardi Kálmán alpolgármester megjegyezte, a vidék a Fidesznek köszönhetően „jutott igazán szabad levegőhöz”, ezért hat évvel ezelőtt döntött úgy, hogy belép a pártba. Miluczky Attila polgármester hozzátette, hogy a „paraszt marad a Fidesznél”. Tardi Kálmán szerint a Fidesz győzni fog, kétharmaddal vagy anélkül, mert a „magyar paraszt mindig keresztény, jobboldali volt”, és „ha fejre akarják ejteni a pestiek, akkor is a talpára esik”. A cikk azzal zárul, hogy az autó elindul Pest felé.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy vidéki magyar falu, Egyek életét és jövőképét mutatja be a helyi, kormánypárti vezetés (Fidesz) szemszögéből. A narratíva célja, hogy a vidéki, „dolgos” embereket állítsa szembe a „segélyért kuncsorgókkal” és a „kényelmes” városi ellenzékkel. A szerző erős érzelmi töltetű nyelvezettel, anekdotákkal és személyes benyomásokkal igyekszik hitelessé tenni a polgármester és az alpolgármester állításait, miközben implicit módon a kormányzati narratívát erősíti, és lejáratja az ellenzéket, különösen a Tisza Pártot. A cikk célja egyértelműen egy pro-kormányzati, vidékpárti hangulat megteremtése, amely a hagyományos értékeket és a kemény munkát dicsőíti, szembeállítva azokat a modern, liberálisnak bélyegzett eszmékkel.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi és szuggesztív nyelvhasználat: Az eredeti szöveg tele van érzelmi töltetű és szuggesztív kifejezésekkel. Például a „Mintha nyolcvan esztendőt tolattunk volna az időben” kezdet nosztalgikus, idealizált képet fest a múltról. A „segélyért kuncsorgásból divatot csinálnak” és „kikunyerált pénzecske” kifejezések pejoratív módon, elítélően beszélnek a rászorulókról, lustaságot és visszaélést sugallva. A polgármester „Igazmondó Miluczky Attila” jelzővel való bemutatása előre predesztinálja az olvasót, hogy higgyen az állításainak. Az ellenzékre használt „néptelen néppártra a központban, a boszorkánykonyhában” kifejezések démonizálják és összeesküvés-elméleteket sugallnak. A „felpumpált, ideiglenes formáció” (Tisza Párt) lekicsinylő és elutasító hangnemet üt meg. Az olyan kifejezések, mint a „hiéna kereskedők” vagy a „közönséges, sarki kokott” erkölcsi ítéletet fogalmaznak meg gazdasági szereplőkről. A „Ha a vidéki nem szarik, a pesti nem eszik” nyers, provokatív kijelentés a vidék-város ellentétet élezi ki.
  • Személyeskedés és ad hominem érvelés: Magyar Péterrel szemben a cikk személyes támadásokat alkalmaz ahelyett, hogy érveire reagálna. Az „Ez a Magyar Péter gyerkőc egy hiteltelen muksó, Orbán kisujjában több van, mint ennek a nagy arca mögött, aki miközben eldobja a családját és hülyére keresi magát, azt üvöltözi, hogy Orbánt le kell váltani” idézet nem az ellenzéki politikus programját vagy kritikáit elemzi, hanem a magánéletét és személyiségét támadja.
  • Általánosítások és sztereotípiák: Az alpolgármester kijelentése, miszerint „a magyar paraszt mindig keresztény, jobboldali volt”, egy erős általánosítás, amely figyelmen kívül hagyja a vidéki társadalom sokszínűségét és a politikai preferenciák változását az idő során. Ez a kijelentés egy idealizált, egységes képet fest a vidéki választókról.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: A cikk nem nyújt mélyebb, tényszerű elemzést a kínai befektetések gazdasági hátteréről, potenciális kockázatairól vagy hosszú távú hatásairól. Az információk szinte kizárólag a polgármester optimista nyilatkozataira korlátozódnak. Hiányzik a független szakértői vélemény vagy a befektetések részletesebb pénzügyi elemzése. Az uniós támogatásokról szóló rész is felületes, nem magyarázza el a támogatási mechanizmusokat vagy a lehetséges változások következményeit. A „néptelen néppárt” vagy a „boszorkánykonyha” kifejezések nem alátámasztottak, hanem csupán sugalmazó állítások.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikk által tárgyalt téma, a vidéki települések gazdasági fejlődése, a külföldi befektetések szerepe, a helyi munkaerőpiac kihívásai és a társadalmi kohézió kérdései mind kiemelten fontosak Magyarországon. Az írás érinti a vidék és a város közötti feszültségeket, a szociális ellátórendszerrel kapcsolatos véleményeket, a vallás és a hagyományok szerepét a modernizálódó társadalomban, valamint a rendszerváltás társadalmi következményeit. Különösen releváns a Tisza Párt megjelenése és a politikai erőviszonyok átrendeződésének bemutatása a vidéki perspektívából, ami a magyar közélet egyik legfontosabb vitáját képezi.

(Forrás: demokrata.hu)