OkosHír: Júniusban két, Botka László polgármesterrel egy politikai közösségbe tartozó önkormányzati képviselő javaslatot terjesztett elő a szegedi közgyűlésben. A javaslat szerint öt évre befagyasztanák az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok fizetését, miközben a polgármester és az alpolgármesterek fizetése emelkedne. Botka László polgármester a javaslat mellett érvelt, mondván, a bérköltségek a ciklus végére elérhetik a 800 millió forintot, ha nem változtatnak. A képviselő-testület azonban nem fogadta el a javaslatot.

A javaslat kapcsán Tóth-Benedek Csanád, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt szegedi önkormányzati képviselője közérdekű adatigénylést nyújtott be az önkormányzathoz. Célja az volt, hogy megtudja, mekkora terhet jelentenek az alpolgármesterek illetményei és juttatásai a város számára. Az igénylés a 2025. január 1. és június 30. közötti, valamint a 2024-es év azonos időszakára vonatkozó adatokat kérte, az összehasonlíthatóság érdekében.

Az önkormányzat megküldte a kért adatokat egy PDF dokumentumban. Ebből a forintosított összegek helyett százalékos értékek derültek ki, kivéve az alpolgármesterek üzemanyag-költségtérítését. Eszerint Binszki József, Szeged DK-s várospolitikai alpolgármestere 2024. január 1. és június 30. között 1 275 964 forintot számolt el üzemanyagköltségként. Tóth-Benedek megjegyezte, hogy ez az összeg 625 forintos benzinárral és 10 literes átlagfogyasztással számolva havi 3402 kilométer megtételére elegendő üzemanyagot jelent.

A politikusoktól levélben érdeklődtek Binszki József utazásainak indokairól, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Hasonlóképpen nem válaszolt Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester (Szeged Jövője frakció) és Kovács Tamás gazdasági alpolgármester (Összefogás Szegedért frakció) sem.

A többi alpolgármester üzemanyagköltségei alacsonyabbak voltak Binszkiénél. Nagy Sándor 2024 első félévében 505 128 forintot, 2025-ben pedig 440 750 forintot számolt el. Kovács Tamás 2024. január 1. és június 30. között 429 093 forintot, az idei évben pedig 531 659 forintot költött üzemanyagra. Binszki József üzemanyagköltsége 2025-ben eddig 777 448 forint, ami alacsonyabb a tavalyi azonos időszakhoz képest.

Az önkormányzatot megkérdezték az alpolgármesterek üzemanyag-elszámolását szabályozó határozatról vagy helyi rendeletekről, valamint arról, hogy van-e felső korlát, kontrollmechanizmus, illetve kötelező-e menetlevél vagy útnyilvántartás vezetése. A szegedi polgármesteri hivatal válaszában közölte, hogy a tisztségviselők gépjárműhasználatát évtizedek óta azonos módon, közgyűlési határozat szabályozza, amely a magáncélú használatot is engedélyezi. Emiatt nem készül elkülönített nyilvántartás a használatról. A tisztségviselők által használt járművek 2015-ös évjáratú Škoda Octavia személyautók. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e átláthatóbb, kontrolláltabb rendszert bevezetni az üzemanyag-elszámolás terén, nem érkezett válasz.

Ami a többi tételre vonatkozó százalékos adatok közlését illeti, az önkormányzat Tóth-Benedek második adatigénylésére küldött levelében azzal indokolta, hogy azokból is könnyen megállapítható az illetmények mértéke. Tóth-Benedek ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy bár az adatok kiszámolhatók, azok valószínűleg nem lesznek pontosak, mert kerekítésből adódó eltérések, egyedi kifizetések vagy más módosító tényezők is szerepelhetnek bennük.

A képviselő adatigénylésének célja az volt, hogy minden tétel szempontjából pontos, költségvetést terhelő összeg derüljön ki, hogy összehasonlíthassák azt a képviselői és bizottsági tagok bérterhével, valamint a munkáltatót terhelő járulékokkal. Az így kapott információk alapján szerettek volna módosítani a képviselők illetményeit befagyasztani szándékozó rendelettervezeten, amely a közgyűlésen nem kapott többséget. A cél az volt, hogy a közös szolidaritás jegyében arányosan csökkentsék az illetményeket, és a megtakarítást a város javára fordítsák.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az, hogy rávilágítson a szegedi önkormányzati tisztségviselők, különösen az alpolgármesterek üzemanyagköltségeivel kapcsolatos átláthatósági hiányosságokra. A cikk egy konkrét esetet (fizetésbefagyasztási javaslat) használ fel kiindulópontként, majd egy közérdekű adatigénylés eredményeit bemutatva próbálja megkérdőjelezni a jelenlegi elszámolási rendszer megfelelőségét és a közpénzek felhasználásának ellenőrzését. A narratíva egyfajta „leleplező” jelleget ölt, amely az olvasóban a közpénzek felelőtlen felhasználásának és az elszámoltathatóság hiányának érzetét keltheti.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi töltetű és sugalmazó megfogalmazások: Az „Júniusban komoly feszültség alakult ki a szegedi közgyűlésen, vagy még inkább utána” mondat Tóth-Benedek Csanád szájába adva, de a cikk elején, a bevezetés részeként szerepelve, már az olvasóban feszültséget és problémát sejtet. A „nem derül ki sok” megállapítás az adatszolgáltatással kapcsolatban, bár Tóth-Benedek álláspontja, a cikk tényként kezeli, ami az önkormányzat elszámoltathatóságát kérdőjelezi meg. Binszki József „rekordernek mondható eddig” megjegyzése (bár az előzőnél jóval alacsonyabb, 777 448 forintnyi üzemanyagköltségtérítést könyvelhet el) szubjektív minősítés, ami negatív konnotációt hordoz.
  • Részrehajló fókusz és implikáció: Bár mindhárom alpolgármester üzemanyagköltségeit bemutatja, Binszki József adatai kapják a legnagyobb hangsúlyt és a legmélyebb elemzést (kilométerekre átszámítás, kérdések a megtett utakról). A „Hogy merre járt Binszki és mi indokolta ezt a rengeteg kilométert, arról levélben érdeklődtünk a politikustól” kérdésfelvetés, válasz hiányában, burkoltan sugallja, hogy az alpolgármester indokolatlanul sok kilométert tett meg, vagy nem kíván elszámolni velük.
  • Kontextus hiányosságok: A cikk nem fejti ki részletesebben a „évtizedek óta azonos módon, közgyűlési határozat szabályozza, a magáncélú használatot is engedélyezve” rendszert. Ennek hiányában az olvasó számára könnyen tűnhet úgy, hogy a rendszer eleve hiányos vagy nem megfelelő, anélkül, hogy megismerné a mögötte lévő jogi vagy történelmi indokokat.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt téma, az önkormányzati tisztségviselők juttatásai és azok elszámoltathatósága kiemelten fontos a magyar közéletben. A közpénzek átlátható és felelős felhasználása, valamint a politikusok elszámoltathatósága iránti igény folyamatosan jelen van a társadalmi diskurzusban. Az ilyen jellegű cikkek hozzájárulnak a közbizalom fenntartásához vagy éppen megingatásához, és gyakran generálnak vitákat a helyi és országos médiában. Különösen érzékeny terület az olyan juttatások kérdése, mint az üzemanyag-költségtérítés, mivel ezek közvetlenül érintik az adófizetők pénzét, és könnyen válhatnak a pazarlás vagy a kiváltságosság szimbólumává a közvélemény szemében.

(Forrás: telex.hu)