OkosHír: Egy kutatás során vizsgálták Orbán Viktor és Magyar Péter Facebook-oldalainak kommentaktivitását, összehasonlítva a két politikus követőinek viselkedését és jellemzőit. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárja az online kommunikációban megfigyelhető mintázatokat, különös tekintettel a „Harcosok Klubja” nevű csoport működésére és a Tisza Párt online jelenlétével kapcsolatos állításokra.
A „Harcosok Klubja” egy zárt Facebook-csoport, amelyet Orbán Viktor indított, és amelynek célja a kormánypárti „digitális honvédség” kiépítése. A csoportban elhangzottakat a közmédia is szemlézi, és a kormányközeli Index naponta beszámol a miniszterelnök ott közzétett üzeneteiről. A csoportba történő tagfelvétel, amely eredetileg meghívásos alapon működött, Orbán Viktor személyes felhívása óta tapasztalatok szerint válogatás nélkül történik.
Ezzel párhuzamosan a Fidesz kommunikációjában megjelent az a narratíva, miszerint a Tisza Párt online jelenléte „digitális blöff”, és sok ezer kamuprofil segítségével érik el a lájkokat és kommenteket.
A kutatás során mindkét politikus Facebook-oldaláról gyűjtöttek kommenteket azonos körülmények között, május 18-tól kezdődően 88 posztról. Kihagyták a reel videókat és a kommentekre érkezett válaszokat. Orbán Viktor oldalán 128 ezer kommentet elemeztek 46 ezer felhasználótól, míg Magyar Péter oldalán 117 ezer kommentet 48 ezer egyedi felhasználótól. Ez az aktivitási szint különösen figyelemre méltó, mivel Orbán oldalának 1,3 millió, Magyar oldalának pedig 600 ezer követője van. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgált időszakban Orbán oldalán 15 millió forint értékű hirdetés is növelte az elérést, míg Magyar Péter oldalán nem használtak hirdetéseket.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaAz aktív kommentelők körének szűkítésekor Orbán Viktor táborában létszámfölény mutatkozott, ami részben a „Harcosok Klubjának” tulajdonítható.
A legaktívabb kommentelők jellemzői:
- Magyar Péter saját kommentjei: Magyar Péter a legszorgalmasabb kommentelő a saját posztjai alatt, átlagosan egy-két kommenttel. Ennek gyakorlati oka van: a Facebook kiemelt helyen jeleníti meg az ilyen kommenteket, így el lehet foglalni a top kommentek helyét a negatív hozzászólások elől, és megosztásra buzdító üzeneteket vagy linkeket lehet elhelyezni, amelyeket az algoritmus alacsonyabb eléréssel büntetne a posztokban.
- Valódi felhasználók aránya: Mind Orbán, mind Magyar legelhivatottabb kommentelőinek nagy többsége valóban létező magyar ember, nem robot vagy kamuprofil. Magyar Péter 69 fős top kommentelői közül mindössze négy gyanús profilt azonosítottak, amelyeknél feltételezhető a direkt erre tartott fiók (nyilvános poszt, profilkép, ismerősök hiánya).
- Politikai tisztséget viselők aránya: Orbán „hardcore” kommentelői között jelentős, körülbelül 40 százalékos réteget képviselnek a főállású fideszesek (képviselők, vármegyei közgyűlési tagok, polgármesterek). Magyar Péter esetében ez a csoport sokkal kisebb, mindössze három olyan személyt találtak, aki a Tisza Szigetekben vagy a párt fővárosi vagy EP-s delegációjában tölt be pozíciót (plusz két Tisza Sziget Facebook-oldal). Ennek oka lehet, hogy a Tisza Pártnak még alig vannak funkcionáriusai és képviselői.
- Ismertebb személyiségek aktivitása: Az ismertebb tiszás politikusok és Tisza-szimpatizáns influenszerek nem kommentelnek olyan lelkesen Magyar posztjai alatt, mint a Fidesz prominens tagjai Orbánnál. Ruszin-Szendi Romulusz 31, Kollár Kinga 20, Bruti humorista pedig 6 kommenttel tűnt fel, utóbbi kiugróan sok lájkot kapott.
- Emoji-használat és kampányszlogenek: Orbán top kommentelőinek 80-90 százalékát kitevő, kizárólag emojikban és kampányszlogenekben kommunikáló réteg Magyar táborában is jelen van, de jóval kisebb arányban (a teljes csoport harmada). Az emoji-nyelv Magyar követőinél szegényesebb, a nemzetiszín szívecsketrió és a magyar zászló dominál.
- Trollok és gyűlöletbeszéd: Két trollt azonosítottak a legaktívabb kommentelők között Magyar Péter oldalán (Orbánnál ötöt). Mindketten a Mi Hazánk szimpatizánsai, és a fideszes propaganda paneljeit ismétlik. Emellett négy olyan profilt is találtak, akik szinte kizárólag az „O1G” szlogen variációit ismétlik. Orbánnál ez a réteg (fordított előjellel) nem volt jelen a legszorgalmasabb kommentelők között, ami arra utalhat, hogy a fideszeseket jobban kiszolgálják a Magyar Péter elleni gyűlöletpropagandára fókuszáló egyéb Facebook-felületek (pl. Menczer Tamás, Kocsis Máté, Deutsch Tamás oldalai, Megafon, Vadhajtások).
- Valódi hozzászólások aránya: A legnagyobb különbség a két tábor között, hogy Magyar Péter legaktívabb kommentelőinek több mint fele (69-ből 40) valóban reagál az adott posztra, nem csupán „copypaste” üzeneteket használ. Bár a mondanivaló náluk is egyoldalú és sablonos lehet, de legalább veszik a fáradságot, hogy hozzászóljanak a témához. Ebből a szempontból Magyar top kommentelői kevésbé tűnnek robotikusnak.
- Átlagéletkor és lakóhely: Orbán kommentelői elitcsapatánál az átlagéletkor ránézésre a nyugdíjkorhatár fölött volt, míg Magyar Péternél a negyvenes korosztály adja a derékhadat, de sok a harmincas, és vannak huszonévesek, egyetemisták is. Lakóhelyként Budapest és nagyobb vidéki városok a jellemzők, de külföldön élő magyarok is akadnak. Míg Orbánnál Nyírbogát és Csenger volt a „titkos bástya”, Magyarnál Ajka, Kecskemét és Tata a kiemelkedő.
- Online identitás: Orbán táborában erősen jellemző volt, hogy a kommentelők identitását szinte teljesen kitölti a fideszes hovatartozás, falukon nagyrészt ilyen tartalmakkal találkozni. Ez a jelenség kevésbé érezhető Magyar kommentelőinél. Bár itt is nagy mennyiségben továbbosztják a Magyar-posztokat, de emellett megjelennek független sajtócikkek és általános témák is. Az a kép rajzolódik ki, hogy a politika fontos számukra, de nem kizárólag abból áll az életük.
Összességében Orbán törzskommentelő csapata inkább emlékeztet robothadseregre vagy szektára, mint Magyar Péteré. Utóbbi jelenleg inkább tűnik túláradóan lelkes és alapvetően organikusan felépült közösségnek, bár egy részén már látszanak a szektásodás jelei. Figyelemre méltó az a sebesség, amellyel a Tisza Párt online közössége épül, különösen ahhoz képest, hogy a Fidesznek minimum 15 év és jelentős erőforrások álltak rendelkezésére a támogatói bázis kiépítésére és fenntartására.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy összehasonlító elemzést kínál Orbán Viktor és Magyar Péter Facebook-kommentelői táboráról, hangsúlyozva a különbségeket és hasonlóságokat. A narratíva célja az, hogy bemutassa a Tisza Párt online közösségének „organikus” jellegét, szembeállítva azt a Fidesz „robotikus” vagy „szektás” jellegű táborával. A cikk azt a benyomást kívánja kelteni, hogy Magyar Péter támogatói autentikusabbak és kevésbé manipuláltak, mint Orbáné. Ezzel a Tisza Párt növekvő online erejét is alátámasztja, miközben a Fidesz narratíváját (miszerint a Tisza „digitális blöff”) cáfolni igyekszik.
- Főbb manipulatív eszközök:
- Érzelmi szavak és szubjektív jelzők: A cikk számos szubjektív és érzelmi töltetű kifejezést használ, amelyek befolyásolhatják az olvasó percepcióját. Például: „Harcosokat kerestünk, emojinyelven kommunikáló nyugdíjasokat találtunk”, „digitális szabadságharcosait”, „boldog-boldogtalant felvesznek válogatás nélkül”, „elég narcisztikusan hangzik”, „hardcore kommentelői”, „valósággal burjánzó sorminták”, „kellemes meglepetés”, „kicsit megreccsentek mentálisan az Orbán-gyűlöletben”, „túláradóan lelkes”, „szektásodás jelei”, „irdatlan sok munka és még több pénz”, „aggasztó”, „Tisza-talibán”. Ezek a kifejezések nem objektívak, hanem az olvasó érzelmeire hatnak, és a szerző álláspontját tükrözik.
- Sugalmazás és feltételezés: A cikk több helyen sugall vagy feltételez dolgokat tényként való bemutatás helyett. Például: „ezt írhatjuk akár a Harcosok Klubja számlájára is” (az Orbánnál látható létszámfölényre vonatkozóan), „elképzelhető, hogy nem kamu, csak a magánszférájukra extrém módon vigyázó illetők lehetnek” (a gyanús profiloknál), „az elméletünk erre az, hogy az ilyesmire hajlamos fideszeseket sokkal jobban kiszolgálják a Magyar Péter elleni gyűlöletpropagandára fókuszáló egyéb facebookos felületek”. Ezek nem bizonyított állítások, hanem a szerző feltételezései.
- Személyeskedő hangnem: A „Harcosokat kerestünk, emojinyelven kommunikáló nyugdíjasokat találtunk” bevezető mondat már a cikk elején személyeskedő és kissé lekicsinylő hangnemet üt meg Orbán támogatóival szemben.
- Kontrasztok eltúlzása: Bár a cikk bemutatja a hasonlóságokat is, a hangsúly a különbségeken van, és ezeket gyakran eltúlozza, hogy a kívánt narratívát erősítse. Például a „robotikus” vs. „organikus” közösség szembeállítása.
- A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt téma kiemelten releváns a magyar közéletben, mivel a közösségi média egyre inkább a politikai kommunikáció és a mozgósítás elsődleges terepévé válik. A politikai pártok és szereplők online jelenléte, a követőik aktivitása és a mögöttük álló közösségek jellege alapvetően befolyásolhatja a választási eredményeket és a közvéleményt. A „Harcosok Klubja” jelensége, mint egy szervezett online mozgósító erő, valamint a Tisza Párt gyors online térnyerése rávilágít a digitális hadviselés fontosságára a modern politikában. A cikk hozzájárul a közbeszédhez azzal, hogy megpróbálja bemutatni ezen online közösségek belső működését és az azokban megfigyelhető tendenciákat, például a manipuláció, a szektásodás vagy az organikus növekedés jeleit.