Belföld

Semjén Zsolt törvényjavaslatot nyújtott be mobiltelefonos riasztási rendszer létrehozásáról

OkosHír: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy 77 oldalas törvényjavaslat részeként terjesztett az Országgyűlés elé egy javaslatot, amely egy új mobiltelefonos riasztási rendszer jogi alapjait fektetné le Magyarországon, számolt be a 24.hu. A javaslat célja a jelenlegi, SMS-alapú értesítési rendszer kiegészítése, fejlettebb technológián alapuló jelzésekkel. Dr. Németh Ádám informatikai szakjogász a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy ez valószínűleg push-üzenetek küldését foglalhatja magában. A javaslat nem tartalmaz információt arról, hogy a felhasználók milyen esetekben kapnának értesítéseket, illetve arról sem, hogy a funkció kikapcsolható lesz-e a telefonokon. A tervezet csupán a rendszer kiépítésének jogi kereteit rögzíti.

Más országokban már működnek hasonló rendszerek, amelyek nem csak SMS-t küldenek, hanem hangjelzéssel és értesítéssel is felhívják a figyelmet például természeti katasztrófákra vagy egyéb veszélyhelyzetekre. Példaként említik, hogy Romániában éles hangjelzéssel figyelmeztetik a lakosságot mobiltelefonon, ha medveriasztást adnak ki a közelben, és a lenémított telefonok is megszólalnak.

A törvényjavaslat szerint a hazai mobilszolgáltatók (One, Yettel és Telekom) kötelesek lennének térítésmentesen biztosítani a rendszerhez szükséges technológiát. Egy szakértő a 24.hu-nak azt mondta, hogy véleménye szerint ritkán kerülhet sor a rendszer aktiválására, így a szolgáltatók számára ez nem jelentős költséget.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például a „salátatörvénybe foglalva” kifejezés negatív konnotációt hordoz, arra utalva, hogy a javaslatot el akarják rejteni. A „valószínűleg” szó használata a szakértői véleménynél bizonytalanságot sugall, holott a szakértő tényszerűen közölhetett információt. A cikk nem ad tájékoztatást arról, hogy pontosan milyen esetekben küldene értesítést a rendszer, ami aggodalmat kelthet az olvasóban a potenciális túlzott használat miatt. A romániai medveriasztás példája a veszélyhelyzetekre való figyelemfelhívás drámaiságát emeli ki. A szakértői vélemény a szolgáltatók költségeiről ellentmondásos lehet, mivel nem támasztja alá tényekkel, hogy a rendszer ritka használata miatt a költségek alacsonyak maradnának. A cikk konklúziója az, hogy egy új, potenciálisan hasznos, de részleteiben még nem tisztázott riasztási rendszer kerülhet bevezetésre Magyarországon. Az ilyen rendszerek bevezetése hatással lehet a lakosság biztonságérzetére és a szolgáltatók kötelezettségeire.

(Forrás: telex.hu)

Hirdetés

Belföld

M. Lezsák Gabriella váltja Kásler Miklóst a Magyarságkutató Intézet élén

OkosHír: M. Lezsák Gabriella régész veszi át a Magyarságkutató Intézet vezetését Kásler Miklós korábbi EMMI-minisztertől. Kásler Miklós a jövőben a kulturális miniszter főtanácsadója lesz – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel. A KIM közleménye szerint az intézet vezetésének átadásáról M. Lezsák Gabriella részére Kásler Miklós és Hankó Balázs közösen döntöttek.

M. Lezsák Gabriella a magyar őstörténet és László Gyula szellemi hagyatékának kutatója, valamint a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa. Emellett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnökének lánya.

Kásler Miklós onkológus 2023 márciusában lett az intézet vezetője. Ezt megelőzően, 2018 és 2022 között az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezette miniszterként.

A Magyarságkutató Intézet 2019. január 1-jén jött létre azzal a céllal, hogy a magyarság eredetének, történetének és kultúrájának interdiszciplináris kutatását végezze.

A KIM közleménye szerint Kásler Miklós professzor irányítása alatt az intézet szakmai presztízse erősödött, és új tudományos kutatások indultak. A minisztérium közleménye szerint Kásler Miklós elfogadta a miniszteri főtanácsadói kinevezést.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is tartalmazott olyan elemeket, melyek befolyásolhatták az olvasót. Például a „büszke arra, hogy a nemzet építése iránt mindig elhivatott Kásler Miklós elfogadta miniszteri főtanácsadóvá történő kinevezését” rész érzelmi töltettel rendelkezik, és Kásler Miklós tevékenységét pozitív színben tünteti fel. A „tovább erősödött az Intézet szakmai presztízse és új, előremutató tudományos kutatások indultak el” mondat nehezen ellenőrizhető állításokat tartalmaz, mivel nem részletezi, milyen módon erősödött a presztízs, és melyek voltak az „előremutató” kutatások. A cikk konklúziója, hogy Kásler Miklós távozása ellenére az intézet továbbra is fontos szerepet fog betölteni a magyarságkutatásban, azonban ez a kijelentés feltételezésen alapul.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Kásler Miklós/Facebook

Tovább

Belföld

Az Agrárminisztérium pályázatot hirdetett öntözési közösségek támogatására

OkosHír: Az Agrárminisztérium folytatja az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének támogatását, mivel ezt tekinti a biztonságos termelés alapjának. Ennek érdekében új pályázatot tett közzé.

A mezőgazdasági termelésben fontosnak tartják a gazdák közötti együttműködést, különösen az öntözéses gazdálkodás terén. A korábbi Vidékfejlesztési Program keretében az Agrárminisztérium már támogatott közösségeket, melynek eredményeként több mint 130 öntözési közösség részesült vissza nem térítendő támogatásban, összesen mintegy 10 milliárd forint értékben.

A mostani kiírás a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében, európai uniós társfinanszírozással valósul meg, és a korábbi pályázat folytatása. A pályázat célja, hogy ösztönözze a gazdákat az öntözéshez szükséges infrastruktúra közös létrehozására és üzemeltetésére, ezzel is elősegítve a vízkészlet hatékonyabb felhasználását.

A felhívás keretösszege 2 milliárd forint. A maximálisan elnyerhető támogatás 75 millió forint, amely új öntözési beruházások előkészítésére, illetve a meglévő öntözőtelepek üzemeltetésére fordítható.

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint ősszel újabb, öntözésfejlesztési beruházásokat támogató felhívások lesznek elérhetők a KAP Stratégiai Terv alapján. Ezekre a fenntartható vízgazdálkodási közösségek kiemelt, 65 százalékos támogatási intenzitás mellett pályázhatnak.

A pályázattal kapcsolatos információk a kap.gov.hu weboldalon érhetők el, ahol a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében megvalósuló, 2027-ig tartó támogatási ciklussal kapcsolatos információk is megtalálhatók.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk pozitív felhanggal közvetíti az Agrárminisztérium tevékenységét, kiemelve annak fontosságát és a gazdák közötti együttműködés előnyeit. Ezt a hatást a „kiemelt területként kezeli”, „biztonságos termelés”, „ösztönözni kívánja” és „hatékonyabban tudják felhasználni” kifejezések használatával éri el.
Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy az öntözéses gazdálkodás elterjesztése önmagában pozitív dolog, és nem vizsgálja a lehetséges negatív környezeti hatásokat vagy a vízkészletek fenntarthatóságának kérdését.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények (pályázati keretösszeg, támogatási intenzitás, korábbi támogatások) valószínűleg megfelelnek a valóságnak, de a cikk nem tartalmaz külső forrásokat, amelyek ezt megerősíthetnék.
Konklúzió: A cikk célja valószínűleg az, hogy tájékoztassa a gazdákat a pályázati lehetőségekről, és népszerűsítse az Agrárminisztérium tevékenységét az öntözéses gazdálkodás terén.
Hatás a magyar közéletre: A pályázat segíthet a mezőgazdasági termelés biztonságának növelésében és a gazdák jövedelmének javításában. Ugyanakkor fontos, hogy a támogatások elosztása átlátható és igazságos legyen, és hogy az öntözéses gazdálkodás ne vezessen környezeti károkhoz.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább