OkosHír: A második Orbán-kormány hivatalba lépése óta több alkalommal változtak az elévülési szabályok. A 2011. évi CCX. törvény eltörölte a kommunista diktatúra alatti bűncselekmények elévülését. 2013-ban az új büntető törvénykönyv (Btk.) kimondta, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető cselekmények nem évülhetnek el. 2014-ben a Btk. módosítása értelmében a 18 év alattiak sérelmére elkövetett, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szexuális bűncselekmények sem évülhetnek el. Ezt a szabályozást 2024-ben megerősítették, kimondva, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmények esetében megszűnik az elévülés lehetősége, tekintet nélkül arra, hogy a tettes felnőtt vagy fiatalkorú volt a cselekmény elkövetésekor.
Till Tamás 11 évesen gyilkosság áldozata lett. A gyilkosság 24 évig felderítetlen maradt. Egy évvel ezelőtt új bizonyítékok kerültek elő, és a feltételezett gyanúsítottat letartóztatták, majd szabadon engedték, mivel a bűncselekmény elkövetésekor fiatalkorú volt. Később, jogi állásfoglalások nyomán, ismét letartóztatták, mivel az ügyészség szerint a tette mégsem évült el. Az elévülés kérdése jogi vitát váltott ki.
A Demokratának nyilatkozva, dr. Lichy József, a szülők ügyvédje szerint az elévülés a jogállamiságon belül az előreláthatóság és kiszámíthatóság elveit szolgálja. Célja, hogy az idő múlásával megszűnjön bizonyos jogok állami érvényesíthetősége. Az ügyvéd kiemelte, hogy a jogalkotó 2023 decemberében pontosította az el nem évülő cselekmények szabályozását, amelyet a pártok egyhangúlag elfogadtak.
Lichy József szerint a visszamenőleges jogalkotás tilalma a jogállamiság alapvető eleme, és biztosítja a lezárt jogviszonyok érintetlenségét. A kommunista diktatúra alatti bűncselekmények büntethetőségét visszamenőleges hatályú jogszabály alapján tették lehetővé, mivel a rendszerváltáskor a társadalmi igény felülírta a jogbiztonságot.
Az ügyvéd szerint a Till Tamás-ügyben két jogszabály ütközik. Az egyik szerint, ha valaki fiatalkorúként követett el élet elleni bűncselekményt, a büntetési tétel felső határa 15 év szabadságvesztés lehet, amihez az elévülési idő is igazodik. A másik rendelkezés szerint bizonyos bűncselekmények nem évülhetnek el, különösen a minősített élet elleni bűncselekmények, ahol a büntetési tétel felső határa életfogytig tartó szabadságvesztés. Lichy József szerint a Till Tamás-ügy ebbe a kategóriába tartozik.
Az ügyben jelenleg az utóbbi érvelés látszik érvényesülni, amit az ügyészség és a bíróságok állásfoglalásai, valamint a gyanúsított letartóztatása is alátámaszt. Az ügyvéd szerint az elévülési vita nem tekinthető lezártnak, és az ügy várhatóan több bírósági fórumot is megjár.
A hatályos törvények szerint a háborús bűnök, az emberiség elleni bűnök és az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmények tartoznak az el nem évülő cselekmények közé. Lichy József szerint a kiskorú sérelmére elkövetett egyes cselekmények esetében is indokolt lenne az elévülés kizárása.
A Lakatos Márk-ügyben a rendőrség nyomozást indított, majd elévülés miatt megszüntette. Füssy Angéla újságíró szerint az áldozatot 2003-ban vagy 2004-ben Lakatos Márk és Lengyel Attila szexuálisan zaklatták. Füssy Angéla panaszt nyújtott be a Nemzeti Nyomozó Irodához, és állásfoglalást kért a legfőbb ügyésztől az eljárás folytatása érdekében.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaFüssy Angéla szerint a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket az emberiség elleni bűnök kategóriájába kellene sorolni, hogy ne évülhessenek el.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, különösen a Till Tamás-ügy részleteinek leírásakor. Ezt a hatást a megfogalmazás átalakításával sikerült csökkenteni.
- A cikkben szereplő következtetések és állítások nem minden esetben voltak kellően alátámasztva, különösen a Lakatos Márk-ügy kapcsán. Az újrafogalmazás során a feltételezéseket tényként kezelő részeket átfogalmaztuk.
- A cikk konklúziója, miszerint „az igazság nem évülhet el”, egy véleményt tükröz, nem pedig egy objektív tényt. Ezt a részt nem vettük át.
- Az eredeti cikk célja valószínűleg az volt, hogy felhívja a figyelmet az elévülési szabályok hiányosságaira és a gyermekek védelmének fontosságára. Az újrafogalmazott cikk célja a tényszerű tájékoztatás, anélkül, hogy az olvasót egy adott álláspont felé terelné.
- A cikkben leírt események hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a közvélemény nyomást gyakorolhat a jogalkotókra az elévülési szabályok további szigorítása érdekében, különösen a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében.
