Hírek

Az elévülési szabályok szigorítása és a Till Tamás-ügy

OkosHír: A második Orbán-kormány hivatalba lépése óta több alkalommal változtak az elévülési szabályok. A 2011. évi CCX. törvény eltörölte a kommunista diktatúra alatti bűncselekmények elévülését. 2013-ban az új büntető törvénykönyv (Btk.) kimondta, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető cselekmények nem évülhetnek el. 2014-ben a Btk. módosítása értelmében a 18 év alattiak sérelmére elkövetett, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szexuális bűncselekmények sem évülhetnek el. Ezt a szabályozást 2024-ben megerősítették, kimondva, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmények esetében megszűnik az elévülés lehetősége, tekintet nélkül arra, hogy a tettes felnőtt vagy fiatalkorú volt a cselekmény elkövetésekor.

Till Tamás 11 évesen gyilkosság áldozata lett. A gyilkosság 24 évig felderítetlen maradt. Egy évvel ezelőtt új bizonyítékok kerültek elő, és a feltételezett gyanúsítottat letartóztatták, majd szabadon engedték, mivel a bűncselekmény elkövetésekor fiatalkorú volt. Később, jogi állásfoglalások nyomán, ismét letartóztatták, mivel az ügyészség szerint a tette mégsem évült el. Az elévülés kérdése jogi vitát váltott ki.

A Demokratának nyilatkozva, dr. Lichy József, a szülők ügyvédje szerint az elévülés a jogállamiságon belül az előreláthatóság és kiszámíthatóság elveit szolgálja. Célja, hogy az idő múlásával megszűnjön bizonyos jogok állami érvényesíthetősége. Az ügyvéd kiemelte, hogy a jogalkotó 2023 decemberében pontosította az el nem évülő cselekmények szabályozását, amelyet a pártok egyhangúlag elfogadtak.

Lichy József szerint a visszamenőleges jogalkotás tilalma a jogállamiság alapvető eleme, és biztosítja a lezárt jogviszonyok érintetlenségét. A kommunista diktatúra alatti bűncselekmények büntethetőségét visszamenőleges hatályú jogszabály alapján tették lehetővé, mivel a rendszerváltáskor a társadalmi igény felülírta a jogbiztonságot.

Az ügyvéd szerint a Till Tamás-ügyben két jogszabály ütközik. Az egyik szerint, ha valaki fiatalkorúként követett el élet elleni bűncselekményt, a büntetési tétel felső határa 15 év szabadságvesztés lehet, amihez az elévülési idő is igazodik. A másik rendelkezés szerint bizonyos bűncselekmények nem évülhetnek el, különösen a minősített élet elleni bűncselekmények, ahol a büntetési tétel felső határa életfogytig tartó szabadságvesztés. Lichy József szerint a Till Tamás-ügy ebbe a kategóriába tartozik.

Az ügyben jelenleg az utóbbi érvelés látszik érvényesülni, amit az ügyészség és a bíróságok állásfoglalásai, valamint a gyanúsított letartóztatása is alátámaszt. Az ügyvéd szerint az elévülési vita nem tekinthető lezártnak, és az ügy várhatóan több bírósági fórumot is megjár.

A hatályos törvények szerint a háborús bűnök, az emberiség elleni bűnök és az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmények tartoznak az el nem évülő cselekmények közé. Lichy József szerint a kiskorú sérelmére elkövetett egyes cselekmények esetében is indokolt lenne az elévülés kizárása.

A Lakatos Márk-ügyben a rendőrség nyomozást indított, majd elévülés miatt megszüntette. Füssy Angéla újságíró szerint az áldozatot 2003-ban vagy 2004-ben Lakatos Márk és Lengyel Attila szexuálisan zaklatták. Füssy Angéla panaszt nyújtott be a Nemzeti Nyomozó Irodához, és állásfoglalást kért a legfőbb ügyésztől az eljárás folytatása érdekében.

Füssy Angéla szerint a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket az emberiség elleni bűnök kategóriájába kellene sorolni, hogy ne évülhessenek el.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, különösen a Till Tamás-ügy részleteinek leírásakor. Ezt a hatást a megfogalmazás átalakításával sikerült csökkenteni.
A cikkben szereplő következtetések és állítások nem minden esetben voltak kellően alátámasztva, különösen a Lakatos Márk-ügy kapcsán. Az újrafogalmazás során a feltételezéseket tényként kezelő részeket átfogalmaztuk.
A cikk konklúziója, miszerint „az igazság nem évülhet el”, egy véleményt tükröz, nem pedig egy objektív tényt. Ezt a részt nem vettük át.
Az eredeti cikk célja valószínűleg az volt, hogy felhívja a figyelmet az elévülési szabályok hiányosságaira és a gyermekek védelmének fontosságára. Az újrafogalmazott cikk célja a tényszerű tájékoztatás, anélkül, hogy az olvasót egy adott álláspont felé terelné.
A cikkben leírt események hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a közvélemény nyomást gyakorolhat a jogalkotókra az elévülési szabályok további szigorítása érdekében, különösen a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében.

(Forrás: demokrata.hu)

Hirdetés

Sport

A Paks Tizenegyesekkel Győzte Le a Ferencvárost a Magyar Kupa Döntőjében

OkosHír: A Paks labdarúgócsapata nyerte a Magyar Kupát 2024-ben, miután tizenegyespárbajban legyőzte a Ferencvárost. A mérkőzésre 2025. május 14-én került sor. Ez a Paks második kupagyőzelme.

A mérkőzés előtt Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke a sajtóban Bognár Györgyöt, a Paks edzőjét kritizálta. Bognár György erre úgy reagált, hogy nem kíván foglalkozni a kritikával.

A Puskás Arénában a mérkőzést a hivatalos adatok szerint 54 762 néző tekintette meg. Az első félidő végén Tóth Barna góljával a Paks szerzett vezetést. A második félidőben Joseph a ráadásban egyenlített, így hosszabbítás következett. A hosszabbításban a Ferencváros gólt szerzett, de a VAR les miatt érvénytelenítette azt. Ezt követően tizenegyesekkel dőlt el a mérkőzés.

A tizenegyespárbajt a Ferencváros kezdte, Pesic lövését Szappanos kapus védte. A Paks játékosai közül Windecker, Zachariassen és Ádám Martin betaláltak, míg Joseph lövését szintén védte a paksi kapus. Dibusz is hárított egy lövést, de a Paks 4-3-ra nyerte a büntetőpárbajt.

A Paks a győzelemmel az Európa-liga selejtezőjében indulhat a következő szezonban.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, különösen a mérkőzés előtti nyilatkozatok bemutatásakor. A „sajtóban üzengetett egymásnak” kifejezés például dramatizálja a helyzetet.
Az eredeti cikkben Kubatov Gábor kijelentése tényként van bemutatva („Egy olyan ember, aki egykor ellopta a saját csapata pénzét…”), anélkül, hogy a vád hitelességét vagy megalapozottságát vizsgálná. Ez feltételezésként tálalt állítás.
A cikk konklúziója, hogy a Paks győzelme jelentős esemény a magyar labdarúgásban, tekintettel arra, hogy a csapat csak magyar játékosokkal állt fel.
Az esemény hatással lehet a magyar labdarúgás megítélésére és a csapatok játékospolitikájára.

(Forrás: 444.hu)

Tovább

Külföld

Az Európa Tanács támogatja egy ukrán különleges bíróság létrehozását

OkosHír:

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, amely a szervezet külügyminisztereiből áll, május 14-én megerősítette, hogy támogatja Ukrajnát az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék létrehozására irányuló eljárás megindításában. A bizottság emellett támogatja Ukrajna Európai Uniós csatlakozását is. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács nem EU-s szerv, 46 ország a tagja. Magyarországot Szijjártó Péter képviselte az ülésen.

Alain Berset, a bizottság főtitkára szerint a tagállamok döntése alapján az Európa Tanács keretében létrehozhatják a különleges bíróságot, és a finanszírozás biztosítása a tagállamok feladata.

A miniszterek támogatják a folyamatban lévő erőfeszítéseket egy ukrajnai kárigényeket vizsgáló bizottság létrehozására, lehetőség szerint az Európa Tanács égisze alatt.

A külügyminiszterek kinyilvánították, hogy elkötelezettek az Oroszország által deportált vagy áthelyezett ukrán gyermekek hazatérésének biztosítása mellett. Hangsúlyozták továbbá az Ukrajnának nyújtott támogatás növelésének fontosságát az „Ellenállóképesség, helyreállítás és újjáépítés 2023-2026” elnevezésű akcióterv mentén, amely lehetővé teszi az ukrán hatóságok számára, hogy tovább haladjanak az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető úton.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Érzelmi befolyásolás: Az eredeti cikkben a „határozottan támogatja”, „eltökéltek” kifejezések az Európa Tanács Ukrajnával kapcsolatos álláspontjának hangsúlyozására szolgáltak, ami érzelmi hatást kelthetett az olvasóban.
Feltételezések: A cikkben szereplő „Oroszország által jogellenesen deportált vagy erőszakkal áthelyezett ukrán gyermekek” állítás jogi megítélés kérdése, és nem feltétlenül elfogadott tény.
Konklúzió: A cikkből arra lehet következtetni, hogy az Európa Tanács aktívan támogatja Ukrajnát a háborúval kapcsolatos jogi és humanitárius kérdésekben, valamint az EU-csatlakozási folyamatban.
Lehetséges hatás: Az esemény megerősítheti a magyar kormány álláspontját az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban, különösen a humanitárius kérdések és a béke előtérbe helyezése tekintetében.

(Forrás: 444.hu)

Készítette: Architect: Henry Bernard Photo: Council of Europe – Council of Europe, CC BY 3.0, Hivatkozás

Tovább