A Magyarságkutató Intézet jelentést tesz a székesfehérvári királysírok azonosításáról

OkosHír: A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika, amelyet Szent István király alapított, a középkori Magyar Királyság jelentős temetkezési helye volt. Az Árpád-házi, Anjou-házi királyok, Habsburg Albert, Hunyadi Mátyás és Szapolyai János is itt lelt végső nyugalomra. A bazilika az évszázadok során többször is megrongálódott, a török hódoltság alatt és később, a XVIII. században pedig kőbányaként használták. 1848-ban régészeti feltárások során öt sírt találtak a bazilika déli hajójában, köztük III. Béla és Chatillon Anna érintetlen sírját. A feltárások során előkerült csontokat a Mátyás-templomba szállították, illetve részben visszatemették.

Az Árpád-ház genetikai sajátosságainak meghatározásában III. Béla sírjának és csontvázának megmaradása játszott szerepet. A genetikai vizsgálatok eredményei felhasználhatók más Árpád-házi királyok azonosítására is. Jelenleg a fehérvári Osszáriumban őrzik az azonosítatlan magyar királyok és más előkelők csontjait, melyeket acéldobozokban tárolnak. Az emlékkripta minden évben augusztus 20-án látogatható.

A Magyarságkutató Intézet (MKI) célul tűzte ki a csontok azonosítását történeti, antropológiai és genetikai módszerekkel. A több éve tartó munka várhatóan 2025-ben fejeződik be, és az eredményeket a nyilvánossággal is megosztják. A kutatás során Mátyás király vélt koponyáját is vizsgálták.

A Magyarságkutató Intézetben a királycsontokat a Szent István Király Múzeumtól kölcsönözték. Kovács Bence genetikus bemutatta az I/10 jelzésű koponyát, melyen fémes elszíneződés látható. A koponya korábban Éry Kinga antropológus Habsburg Albertként azonosította, mivel a koponya egy 42-47 év közötti férfié lehetett, és a bazilikába két hasonló korú királyt temettek: Habsburg Albertet és Hunyadi Mátyást. A koponyát Biczó Piroska régész az Anjou-kápolnában találta meg, négy másik temetkezés nyomaival együtt. Buzás Gergely és Kovács Olivér szerint a török megszállás után áthelyezhették Albert király koporsóját Nagy Lajoséba.

Nagy Péter, az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója szerint a koponya vizsgálata sok erőforrást igényel. A DNS-minták szekvenálása eddig nem járt sikerrel, ezért dúsítási módszert alkalmaznak. A dúsítás során a genetikai kód komplementaritása alapján szintetizált DNS-darabkákkal vonják ki az emberi DNS-t a többi genetikai kódból. A genetikus szerint a csontok állapotát befolyásolja az időjárás, a talajvíz és a hőhatás.

Az MKI 12 mintát próbál dúsítani és szekvenálni, hogy megalkothassák az Árpád-ház genetikai családfáját. A kutatók újabb DNS-mintákat vettek a kérdéses csontokból, és meghosszabbították a csontok kölcsönzési szerződését.

Nagy Péter hangsúlyozta, hogy az eredményeket először egy nemzetközi tudományos folyóiratban szeretnék publikálni. B. Szabó János történész szerint a királycsontok genetikai vizsgálata kényes kérdés, ezért nagy körültekintéssel kell eljárni. A Nemzeti Pantheon program a Magyarságkutató Intézet egyik fő célkitűzése, amelyben a nem Árpád-házi királyokat is megkísérlik azonosítani.

Az Anjou-királyok genetikai kódjának megállapításához szükség lenne az Anjou-ház Nápolyban eltemetett uralkodóinak csontjaiból vett DNS-mintákra, de ehhez fel kellene nyittatni az itáliai Anjou-királyok sírjait.

Vizsgálják IV. Béla lányainak, Árpád-házi Szent Kingának és Boldog Jolánnak a csontjait is, amelyek Lengyelországban találhatók. Kásler Miklós, az MKI főigazgatója szerint nagy diplomáciai küzdelemmel sikerült elérniük, hogy mintát vehessenek Corvin János és Corvin Kristóf horvátországi sírjából. A két minta megegyezett, így határozták meg a Hunyadiak apai ágú DNS-ét.

Kásler Miklós szerint, ha megvan Mátyás csontváza, akkor a degradált DNS-eket tartalmazó csontok között lehet. A kutatások jelenlegi szakaszában azt vizsgálják, hogyan lehetne pontosabban meghatározni és elhelyezni a családfán ezeket a dinasztiába tartozó személyeket.

Kásler Miklós felidézte, hogy az Árpád-ház genetikai vizsgálatának ötlete az ősi európai dinasztiák temetkezési helyeit meglátogatva merült fel benne. Ebből született meg az első királysír vizsgálatának, majd a Magyarságkutató Intézet megalapításának gondolata is.

Az 1543 előtt elhunyt magyar uralkodók közül 15-öt temettek a koronázó bazilikába. A régészeti feltárások során összesen csaknem 1000 csontváz került elő, melyek közül 600-at vizsgáltak meg archeogenetikai módszerekkel. A fehérvári bazilikát többször is kifosztották, a síremlékeket eltávolították, a templom pedig pusztult. 1938-ban tárták fel a bazilika alapjait.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk számos érzelmileg túlfűtött kifejezést és metaforát használt, mint például „elpusztult a magyar Westminster Abbey”, „kőbányaként végezte”, ami drámai módon festi le a bazilika sorsát. Emellett a cikk gyakran használ sugalmazó kérdéseket és feltételezéseket („Ennek a sírnak nem kellett volna léteznie. És mégis létezett.”).
• Feltételezések: A cikk több helyen is következtetésként tálal feltételezéseket, például a koponya azonosításakor („nagyon hasonlít Corvin János arcára, magyarán ez a koponya csakis Mátyás királyé lehet”). Ezek az állítások nem feltétlenül megalapozottak, és további bizonyítékokra van szükségük.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények, mint például a bazilika története és a feltárások eredményei, valószínűleg megfelelnek a valóságnak. Azonban a koponya azonosításával kapcsolatos állítások spekulatívak és további megerősítést igényelnek.
• Konklúzió: A cikk arra a konklúzióra jut, hogy a Magyarságkutató Intézet hamarosan korszakos eredményekről fog beszámolni a királysírok azonosításával kapcsolatban. Azonban a cikk óvatosságra int a túlzott várakozásokkal kapcsolatban, és hangsúlyozza a tudományos alaposság fontosságát.
• Hatás a magyar közéletre: Az eseménynek potenciális hatása lehet a magyar nemzeti identitásra és a történelemhez való viszonyra. A királysírok azonosítása erősítheti a nemzeti öntudatot és a történelmi emlékezetet.

(Forrás: demokrata.hu)