Az orosz-ukrán háború lezárását célzó tárgyalásokkal kapcsolatos fejlemények

OkosHír: Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság vezető szakértője és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint az Egyesült Államok diplomáciai egyeztetései sajátos mintát követnek az orosz-ukrán háború lezárását célzó tárgyalások kapcsán. A múlt héten Marco Rubio amerikai külügyminiszter részt vett egy párizsi egyeztetésen nyugat-európai országokkal és Ukrajnával. Ezt követően az amerikaiak visszaléptek a szerdai londoni csúcstalálkozótól, ahol a többi résztvevő sem képviseltette magát magas szinten. A Bloomberg korábban nyilvánosságra hozott egy A4-es oldalnyi amerikai béketervezetet.

A kiszivárgott információk szerint a tervezet számos területi, politikai és biztonsági engedményt tartalmazott Oroszország számára, míg Ukrajna számára nem egyértelmű ígéreteket tartalmazott. A Guardian szerkesztőségi cikke szerint ez az oroszoknak kedvezett volna. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több nyilatkozatban is jelezte, hogy a Krím kérdése nem képezi alku tárgyát. Erre reagálva Rubio állítólag kiszállt a párbeszédből, és Donald Trump kijelentette, hogy Ukrajnának 2014-ben kellett volna harcolnia a Krímért.

Rubio Párizsban kijelentette, hogy az Egyesült Államok feladja a tűzszüneti és béke-erőfeszítéseit, ha a felek nem közelednek egymáshoz. Egyes vélemények szerint ez az ukrán vezetésnek szólt, mivel Moszkva a tárgyalásokat elhúzta, miközben az ukrajnai harctéren javította pozícióit.

Donald Trump szerint Zelenszkij kijelentései nehezítik a háború lezárását, utalva arra, hogy Ukrajna nem hajlandó elismerni a Krím Oroszországhoz tartozását. Trump szerint közel a megállapodás.

Egy Kijevet ért orosz rakéta- és dróntámadás után Trump felszólította Vlagyimir Putyint a harcok leállítására és a béke megkötésére. Később Trump azt mondta, Oroszország engedményt tett azzal, hogy nem foglalta el egész Ukrajnát. Arra a kérdésre, hogy újabb szankciókkal sújtaná-e Oroszországot, Trump egy hét múlva ígért választ.

Steve Witkoff, Trump követe pénteken negyedszer találkozott az orosz elnökkel Moszkvában. Witkoff korábban több, Oroszországnak kedvező kijelentést tett Ukrajna rovására.

Rácz András szerint az A4-es béketerv kiszivárgása nem volt véletlen, hanem az ukrán diplomácia eszköze arra, hogy megakadályozza a számukra kedvezőtlen javaslatok elfogadását. Szerinte a terv összhangban van azzal, amit amerikai tisztviselők általában mondanak.

Rácz szerint a tervezet hibája, hogy olyan vállalásokat tartalmaz, amelyek nem a leendő aláírók hatáskörébe tartoznak, például Ukrajna NATO-tagságának kérdése. A tervezet európai békefenntartók telepítéséről is szól, amit nem egyeztettek az európai országokkal.

A dokumentum problémája továbbá, hogy „irreverzibilis engedményt ad az oroszoknak a Krím elfoglalásának hivatalos elismerésével”, cserébe homályos következményekkel. Rácz szerint ez precedenst teremtene az erőszakos területszerzés mellett.

Kína sem támogatta az amerikai tervezetet, mivel az legitimálná az erővel végrehajtott területmódosítást, ami hatással lehet Tajvanra.

Rácz szerint az ukránok megtanultak együtt élni a Krím 2014-es elcsatolásával, de a mostani tervezet újdonsága, hogy nem rendelkezik arról, mi történik, ha Oroszország megsérti a megállapodást.

Egy januári-februári közvélemény-kutatás szerint az ukránok bizonyos területi engedményekre hajlandóbbak lennének, főleg a Donbaszt illetően. A tervezet azonban valószínűleg összetartja majd az ukránokat Zelenszkij mögött.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szerint egyes területek feladása ideiglenes megoldás lehet a béke érdekében. Szerhij Lescsenko ukrán elnöki tanácsadó szerint a kormány álláspontja egyértelmű: előbb teljes tűzszünetet kell biztosítani.

Rácz szerint Putyin többször jelezte, hogy kész területi kompromisszumra a zaporizzsjai atomerőmű környékével kapcsolatban. Az amerikai tervezet szerint Ukrajna nem kapná meg teljesen az erőművet és szűk térségét, hanem átadná azt az amerikaiaknak, ami Rácz szerint nehezen érthető, mivel nekik nincs tudásuk a szovjet típusú reaktorok üzemeltetéséhez. Hozzátette, az erőmű talán jobb kezekben lenne a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél.

Rácz szerint Moszkvának nagyobb ráhatása volt az A4-es tervre, mint Kijevnek. Nincs olyan ukrán vezető, aki belemenne a Krím-annexió elismerésébe. Ez Trump különmegbízottjának, Steve Witkoffnak a hatása, aki miatt az orosz igényeket figyelembe veszik Washingtonban.

Rácz András szerint az ukránok többsége elutasítja, hogy Oroszország és az Egyesült Államok Ukrajna kihagyásával tárgyaljanak Ukrajnáról.

Rácz szerint a terv egyfajta menekülőút lehet az amerikaiaknak. A pesszimista értelmezés szerint Witkoff elvitte Washingtonba az orosz narratívát, a Fehér Ház pedig magáévá tette azt.

Putyin az elmúlt napokban azt is bedobta, hogy közvetlenül is tárgyalna az ukrán vezetéssel. Rácz szerint a Kreml szándékosan összevissza beszél, párhuzamos narratívákat futtat.

Ha az amerikaiak otthagyják a konfliktust, az Moszkvának jó, mert ezt követheti a katonai támogatás felfüggesztése Ukrajna felé.

Korábban Ukrajna bizonyos feltételekkel belement volna egy tűzszünetbe, de most nem valószínű, hogy az amerikaiak nyomására belemennének egy fegyvernyugvásba, ha hiányoznak a feltételek, amik közül a legfontosabbak a nyugati biztonsági garanciák lennének. Működő tűzszünethez mindkét félnek tennie kell vállalásokat, ráadásul a tűzszünet betartatásának tényleges technikai feltételei is hiányoznak.

Rácz szerint a háború folytatódik, és amíg nincs tűzszünet, addig folytatni kell Ukrajna katonai támogatását. A britek jelentős segélycsomagot jelentettek be, emellett London biztosítja az ukránok és az európaiak közti koordinációt.

Hogy talpon maradna-e Ukrajna az amerikaiak nélkül, az nehéz kérdés. Rácz szerint a fegyverszállítások jelentős részét képes lenne Európa pótolni, de a Patriot- és HIMARS-rendszereket nem. A hírszerzési támogatás kiváltása nehezebb.

A brit–francia–német hármas szerepe pont az ukrán utánpótlás miatt nem mellékes. Rácz szerint Moszkva ugyanis nem megegyezni, hanem győzni akar. A nyugat-európaiak fegyverszállítása épp ezért fontos igazán.

A fronton ugyanis nem pihennek a támadó orosz erők: április 16-18. környékén újrakezdték a nagy gépesített támadó műveleteket, de visszaverték őket. Az alig 30 órásnak mondott „húsvéti tűzszünet” során az oroszok és az ukránok azzal vádolták egymást, hogy a másik fél nem szüntette be a harcokat.

Intenzívebbek a városok elleni támadások is, épp csütörtökre virradóra zajlott le a háború egyik legnagyobb légitámadása Kijev ellen (miközben Zelenszkij Dél-Afrikában tárgyalt). Rácz szerint ez is bizonyítja, hogy az oroszok „nem fegyverszünetet akarnak, hanem katonailag győzni, kikényszeríteni az ukrán megadást, még több területet igyekeznek megszerezni”, amivel egyre intenzívebbé válik a konfliktus.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott. Például, amikor azt állította, hogy a béketervezet „számos területi-politikai-biztonsági engedményt tett az orosz félnek”, ez egy értékítélet, nem pedig objektív tény. Hasonlóképpen, a „homályos, elmismásolt ígéretcsírák” kifejezés negatív konnotációt hordoz. A cikkben szereplő feltételezések, mint például az, hogy Moszkva a tárgyalásokat időhúzásra használja, nem voltak megfelelően alátámasztva.

A cikk konklúziója az volt, hogy az oroszok nem a békére törekednek, hanem katonai győzelemre, ami egy leegyszerűsítő értelmezés. Az események hatása a magyar közéletre közvetlenül nem volt megfogalmazva, de a cikk sugallta, hogy a konfliktus eszkalációja negatív következményekkel járhat.

Az átfogalmazott cikk célja az volt, hogy eltávolítsa ezeket az elfogultságokat és objektíven mutassa be a tényeket, anélkül, hogy bármilyen irányba befolyásolná az olvasót.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Rácz András/Facebook