Hadházy Ákos és a Momentum eltérő véleménye a tüntetések formájáról

OkosHír: Hadházy Ákos független képviselő és a Momentum Mozgalom között nézeteltérés alakult ki a tüntetések formáját illetően. A konfliktus a gyülekezési törvény módosítása elleni demonstrációk során vált nyilvánvalóvá. A múlt szerdai, Erzsébet hídon tartott tüntetésen egyes résztvevők megkérdezték Hadházyt, hogy a Momentum politikusai miért nem vettek részt a demonstráción, akik korábban jelen voltak a gyülekezési törvény szigorítása elleni tüntetéseken. Hadházy a kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem szeretné, ha kisebb támogatottságú pártok az eseményeket saját népszerűsítésükre használnák.

Hadházy szerint az ellenállás sikerét veszélyezteti, ha az a látszat alakul ki, hogy a résztvevők a saját pártjukat próbálják népszerűsíteni. A képviselő azt kérte a Momentum képviselőitől, hogy mellőzzék a pártjelvényeket a tüntetéseken, hangsúlyozva, hogy az esemény nem pártakció.

A tüntetések hat hete tartanak. Hadházy a békés, de határozott ellenállást támogatja, míg a Momentum figyelemfelkeltő akciókkal és hídfoglalásokkal kívánja elérni céljait. A párt elnöke, Tompos Márton szerint a Momentum a „harcos utcai ellenállásban” hisz, míg Hadházy más irányt képvisel. Tompos szerint a pártoknak helye van a politikai ügyekben, és nem érti, hogy Hadházy miért akarja kiszorítani a Momentumot a tiltakozásokból.

Március 18-án a Momentum és Hadházy közösen próbálták megakadályozni a gyülekezési törvény módosításának megszavazását a Parlamentben. Füstgyertyákat használtak, szovjet himnuszt játszottak, és Orbán–Putyin csókolózós képekkel szórták tele az épületet. Ezt követően közösen tüntettek a Kossuth téren és a Margit hídnál.

Később Hadházy az Erzsébet hídra szervezett tüntetéseket, és a pártokat távol próbálta tartani ezektől az eseményektől. A Momentum képviselői jelen voltak a tüntetéseken, és megkísérelték alakítani az eseményeket. Több alkalommal a Momentum vezetésével a tüntetők más hidakat foglaltak el, amihez nem volt rendőrségi engedélyük.

Egy alkalommal Hadházy a Ferenciek terén tartózkodott, majd az Erzsébet híd járdáján sétált, míg a Momentum a tüntetők egy részével a Szabadság hídra vonult, ahol leültek az úttestre. A rendőrség felszólította őket a helyszín elhagyására, majd azokat, akik nem engedelmeskedtek, kiemelték a tömegből. Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője szerint a rendőri intézkedés „az elmúlt hetek legdurvább beavatkozása” volt. A Momentum feljelentést tett az állítólagos erőszakos rendőri fellépés miatt, aminek következtében a Készenléti Rendőrség parancsnoka belső vizsgálatot rendelt el.

A Momentum a történtek után a rendőri fellépést „brutálisnak” és „erőszakos zaklatásnak” minősítette, míg Hadházy szerint csak békés ellenállással, pártok nélkül lehet eredményt elérni. Hadházy szerint a pártpolitikai haszonszerzés látszatát is kerülni kell. Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben sem sikerült meggyőznie a Momentumot arról, hogy ne üljenek be a parlamentbe.

Tompos Márton szerint pártja nem akarja „meglovagolni” a tüntetéseket, hanem a gyülekezési jog egy olyan ügy, amely fontos a párt tagságának. Hozzátette, hogy ha a Momentum támogatottsága ettől nő, annak örülnek, de ha nem, akkor is folytatják a tiltakozást. Szerinte az ügy nem a Momentumról vagy Hadházy Ákosról szól, hanem arról, hogy nem engedélyeznek olyan tüntetéseket, amelyek „kényelmetlenek a hatalomnak”.

Hadházy nem vett részt a Momentum által szervezett parlamenti blokádnál, és nem csatlakozott a párt képviselőihez az MTVA székházánál tartott pénteki tiltakozásokon sem. Szerinte a polgári engedetlenségnek csak akkor van értelme, ha tömegek vesznek részt benne. Hadházy szerint a parlamenti blokád nem volt hatékony, mert az Országháznak sok bejárata van, és legalább 20 ezer emberre lenne szükség a komolyabb blokádhoz.

Hadházy szerint az ilyen akciók kontraproduktívak lehetnek, mert a rendőri intézkedések és a pénzbüntetések sok embert elriaszthatnak a további tüntetésektől.

Tompos szerint a csendes tüntetés nem vezet célra, és a hídfoglalásokkal szeretnék felhívni a figyelmet a gyülekezési jog korlátozására. Azt tapasztalták, hogy ezek az akciók „ütik át a tüntetők és a sajtó ingerküszöbét”.

Hadházy szerint a hatalomnak a „balhézás” és a „lökdösődés” az érdeke, mert ezzel távol tarthatnak sok embert a tüntetésektől. Tompos szerint nem akarják provokálni a rendőröket, de ki fogják fejezni a nemtetszésüket, ha a tüntetőket nem engedik fel a Sándor-palotához. A polgári engedetlenségbe szerinte belefér az is, hogy leülnek a Szabadság híd úttestjére, ha azt a rendőrök nem engedélyezik.

Tompos szerint minél nagyobb a hírverés, annál többen hajlandóak megmozdulni. Azt is mondta, hogy nem lehet úgy elindítani egy tüntetéssorozatot, hogy csak akkor csinálnak valamit, ha már sokan vannak.

Hadházy abban bízik, hogy egyre többen lesznek a tüntetéseken, és az Erzsébet híd a szabadságukért tenni akaró emberek jelképe lesz. Tompos szerint a politikában az ügyek halála a közöny, és azt szeretné elkerülni, hogy visszavonják a gyülekezési törvény módosítását. Azt ígérte, hogy pártjával továbbra is támogatják Hadházy Ákos megmozdulásait, de saját akciókkal is készülnek.

Hadházy internetes szavazást indított a folytatásról, miután a rendőrség nem engedélyezte az Erzsébet híd elfoglalását május 1-jén. A szavazók többsége a Kossuth térre szavazott, ahol Hadházy már meghirdette az eseményt. A Momentum bejelentette, hogy ők is ott lesznek.

Hadházy szerint sokan aggódnak az esetleges börtönbüntetése miatt, és a szavazás eredménye azt mutatja, hogy a békés tüntetésekre többen hajlandóak kimenni. Szerinte azonban oda kell figyelni arra, hogy miként lehet a legnagyobb tömeget az ügy mellé állítani. Hadházy nem tekinti meghátrálásnak a Kossuth teret, mert onnan könnyen tovább lehet menni a hidak felé.

Hadházy azt mondta, hogy amíg minden héten több ezer ember azt skandálja, hogy nem hagyják abba, folytatni kell a tüntetéseket.

Tompos szerint a gyülekezési törvény módosításának visszavonásához kitartó tiltakozásra van szükség.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „meglovagolni” kifejezés a Momentum kapcsán, ami negatív konnotációt hordoz. A „balhézás” és „lökdösődés” szavak Hadházy véleményének bemutatásakor szintén a dramatizálást szolgálták.
• Feltételezések: A cikkben több feltételezés is szerepelt következtetésként tálalva. Például az, hogy a Momentum „meg akarja lovagolni” a tüntetéseket, vagy hogy a hatalomnak a „balhézás” az érdeke. Ezek az állítások nem voltak megfelelően alátámasztva, és inkább a szerző véleményét tükrözték.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások források hiányában nehezen ellenőrizhetőek. A szereplők állításait közvetítették, de nem történt kísérlet azok független megerősítésére.
• Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy Hadházy Ákos és a Momentum Mozgalom között jelentős nézeteltérés van a tüntetések formáját és célját illetően. Ez a konfliktus befolyásolhatja a jövőbeli tüntetések szervezését és hatékonyságát.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény rávilágít az ellenzéki szereplők közötti stratégiai különbségekre, ami gyengítheti az ellenzéki összefogást és a kormányellenes tüntetések erejét. Az eltérő vélemények megosztják a tüntetőket, ami csökkentheti a demonstrációk hatékonyságát.

(Forrás: telex.hu)