OkosHír:
Az Engame Akadémia 2025 áprilisában publikált egy kutatást, amely a magyar diákok külföldi továbbtanulási döntéseit vizsgálta. A kutatás 2025 januárja és márciusa között zajlott, és 504, 2004 és 2025 között külföldön tanuló vagy végzett magyar diákot kérdeztek meg.
A felmérés a külföldi felsőoktatás választásának okaira, a hazaköltözés tényezőire és a diákok egyetem utáni terveire fókuszált.
A 2022/23-as tanévben több mint 16 500 magyar diák tanult külföldön, míg a 2023/24-es tanévben ez a szám meghaladta a 17 500-at. Ez azt jelenti, hogy a magyar fiatalok körülbelül hét százaléka tanul külföldön.
A válaszadók 96 százaléka Európában tanul vagy tanult. A legnépszerűbb célországok az Egyesült Királyság, Hollandia, Dánia és Ausztria.
A gazdaságtudomány a legnépszerűbb képzési terület, a hallgatók 30,7 százaléka választotta ezt. Ezt követi a társadalomtudomány 14,9 százalékkal, majd az interdiszciplináris képzések, amelyeken a válaszadók 12,3 százaléka vesz részt.
A válaszadók 48,8 százaléka a hazai politikai és társadalmi környezetet jelölte meg a külföldi továbbtanulás fő okaként. A második leggyakoribb indok a külföldi diplomával elérhető munkalehetőség volt (36,1 százalék). A válaszadók 33,1 százaléka a magyar felsőoktatás színvonalát tartotta meghatározónak, míg 30,3 százalékuk a kalandvágyat említette.
A válaszadók 90,5 százaléka a közeli családtagok ösztönzését emelte ki a külföldi továbbtanulás kapcsán. A barátok a válaszadók 56,5 százalékát bátorították, míg a tanárok a kitöltők 31,6 százaléka szerint támogatták a döntést.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA kutatás rákérdezett a diákok anyagi hátterére is. A külföldön tanuló magyar hallgatók jellemzően családi támogatással, egyetem melletti munkából és a fogadó állam ösztöndíjából fedezik költségeiket. A válaszadók 84 százaléka veszi igénybe közeli családtagok anyagi támogatását, 64 százalékuk a saját fizetéséből finanszírozza megélhetését és tandíját, és 63 százalékuk a saját megtakarításaira támaszkodik.
A diákok a külföldi életben leginkább az egyetemi képzés színvonalát emelték ki (61 százalék). További pozitív tényezőként említették az egyetem környezetét és elhelyezkedését, az egyetem hangulatát, a lakóhely elhelyezkedését és környezetét, valamint az új barátságok kialakítását. A legnagyobb nehézséget a családtól való távolság jelentette.
A 2017-es kutatáshoz képest a külföldön végzettek közül többen térnek vissza Magyarországra a tanulmányaik befejezése után. A 210 végzett fiatal 39,5 százaléka költözött vissza Magyarországra. A hazatértek többsége (72 százaléka) közvetlenül a diplomázás után jött haza. A tanulmányaikkal végzett, de még külföldön élő válaszadók 28 százaléka tervezi, hogy hazaköltözik, míg 72 százalékuk nem szeretne visszajönni Magyarországra.
A jelenleg kint tanuló fiatalok 27,1 százaléka tervezi, hogy egyetemi tanulmányai befejezése után vagy később visszaköltözik Magyarországra. További 40,4 százalék nem tervezi a közeljövőben a visszaköltözést, és 32,5 százalékuk nem tudott válaszolni erre a kérdésre.
A hazaköltözés mellett a család, barátok, lakóhely iránti kötődés szól, míg a kint maradás mellett a szakmai lehetőségek és kapcsolatok, valamint az életszínvonal. A hazatérők jellemzően Nagy-Britanniában végeztek, de csak egy diák jelölte meg a Brexitet hazatérési vagy országváltási indokként.
A külföldi továbbtanulás után a hazaköltözést hátráltathatja a munkahelyi kultúra, a jogi akadályok, valamint a társadalmi és jogi környezet. A hazaköltözöttek több mint fele (51,8 százalék) nyilatkozott úgy, hogy a jövőben újra külföldre szeretne költözni. A hazaköltözöttek harmada (33,7 százalék) nem tudja még eldönteni, hogy hosszútávon itthon marad-e, és 14,5 százalék mondta azt, hogy most nem tervez újra külföldre költözni.
A végzettek legnagyobb aránya (74,8 százalék) alkalmazottként dolgozik, míg 10,5 százalékuk vállalkozó vagy szabadúszó. A válaszadók 6,2 százaléka nem dolgozik, míg közel 7 százalék közalkalmazottként, 3,8 százalékuk egyetemi oktatóként vagy kutatóként helyezkedett el.
Az Engame Akadémia 2010 óta tart iskola melletti kiegészítő képzéseket a 14-19 éves diákoknak, és segíti a diákok külföldi továbbtanulását.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is sugall érzelmi befolyásolást, például a „talán önmagában nem újdonság” bevezetővel, ami a téma fontosságát relativizálja. A „leginkább a hazai politikai és társadalmi környezet befolyásolja” kijelentés következtetésként van tálalva, holott ez egy válaszadói vélemény, és nem feltétlenül tükrözi a teljes valóságot. A cikk konklúziója, hogy a politikai és társadalmi környezet a fő motiváció, de ezt az állítást óvatosabban kell kezelni, mivel a válaszadók más tényezőket is említettek. Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy rávilágít a fiatalok elvándorlásának okaira, ami a politikai és oktatási rendszer számára is fontos visszajelzés lehet.
