OkosHír: 2021 augusztusában több esemény is történt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) környékén. Augusztus 4-én a jegybank bemutatta a páncéltermében tárolt 7500 darab aranyrudat. Augusztus 8-án elhunyt idősebb Matolcsy György, a Pannónia Filmstúdió egyik alapítója. Augusztus 9-én jelent meg ifjabb Matolcsy György véleménycikke a Magyar Nemzetben, amelyben pénzügyi válság lehetőségét vetítette előre.
Ezzel párhuzamosan a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJAE) 2021 júniusában 5 milliárd forintért vásárolt tízéves futamidejű kötvényeket az MNB-hez tartozó PADME Alapítvány Optima Befektetési Zrt. nevű cégétől. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése részletesen foglalkozott ezzel a befektetéssel.
A tranzakcióval kapcsolatban összeférhetetlenségi kérdések merültek fel. Csizmadia Norbert a PADME kuratóriumi elnöke és az NJAE kuratóriumát is vezette a döntés idején. Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének felesége, az NJAE felügyelőbizottságában foglalt helyet.
Az ÁSZ jelentése szerint az ötmilliárdos kötvényjegyzés az egyetemi alapítványnak nem volt előnyös. Az alapítvány kuratóriuma a kötvényvásárlás után egy hónappal, július 20-án hatályon kívül helyezte az összeférhetetlenségi szabályt.
A jelentés szerint a döntéshozók a 150 milliárdos vagyont nem fejlesztésekre kívánták költeni, ehelyett majdnem a teljes összeget be akarták fektetni. A kötvényjegyzéshez az alapítványi kuratórium és a felügyelőbizottság hozzájárulására is szükség volt. A felügyelőbizottság tagjai Szemereyné Pataki Klaudia, Bíró Attila és Szabó József voltak. Az önkormányzati törvényt 2021 áprilisában módosították, hogy a polgármesterek és egyetemi alapítványi vezetők összeférhetetlenségéről szóló részt eltávolítsák.
Az első, ötmilliárdos kötvényvásárlás júniusban átment a kuratóriumon és a felügyelőbizottságon is. Ezt követően a kuratórium hatályon kívül helyezte az összeférhetetlenségi szabályokat, majd döntött egy második, 22,5 milliárdos kötvényvásárlásról. A felügyelőbizottság augusztus 4-i ülésén nem támogatta a 22,5 milliárdos kötvényvásárlást, de augusztus 10-én új, elektronikus döntéshozatalt kezdeményezett, amelyben már az előterjesztés elfogadását javasolta a kuratóriumnak. Októberben a felügyelőbizottság már nem emelt kifogást az ellen, hogy az alapítvány vagyonából újabb 100 milliárd forintért vegyenek az Optima kötvényeiből.
Az alapítvány a vagyona több mint 80 százalékát egyetlen típusú befektetésbe koncentrálta, ami évi 2,5 százalékos kamatot ígért, és elvileg bármikor visszaváltható lett volna. Az Optima a teljes pénzt a lengyel GTC SA ingatlanpiaci vállalat részvényeibe fektette.
2022 februárjában az alapítvány készíttetett egy független szakértői véleményt, amely felhívta a figyelmet, hogy a kockázatmentes intézményi állampapírok magasabb kamatot fizetnek. A szakértő diverzifikált befektetési portfólió kialakítását javasolta. A kuratórium és felügyelőbizottság 2022 márciusában elutasította a diverzifikációról szóló javaslatot, és az összes Optima-kötvény megtartásáról döntött.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása2022 őszén egy újabb szakértői vélemény az Optima-kötvények egy részének eladását javasolta. A kuratórium következő ülésén Csizmadia Norbert nem terjesztette elő a szakértői véleményt. A kötvények visszaváltását a következő időszakban sem kezdeményezték.
A felügyelőbizottság azt javasolta, hogy kérjék be a GTC-ről a szokásos tőzsdei riportokat. Csizmadia Norbert kijelentette, hogy a kibocsátó azt kérte, hogy kerüljön ki a visszaváltási opció a módosított megállapodásból.
2024 januárjában az egyetemi alapítvány kuratóriuma kezdeményezte a kötvények visszaváltását, de egy évet adott az Optimának a visszafizetésre. Az Optima nem tudta készpénzben visszafizetni a kötvényeket, ezért más eszközökben ajánlotta a tartozás rendezését. 2025 februárjában az Optima több épületet, aprópénzt és lengyel részvényeket ajánlott fel a 127,5 milliárd forint helyett.
Az ÁSZ jelentésében azt javasolta, hogy a részvények és az épületek elfogadása helyett gondoskodjanak a pénz és a kamatok bankszámlára történő visszafizetéséről, és az egyetemi infrastruktúra fejlesztésére költsék. Az alapítvány szerint az infrastruktúrát nem az egyetemi vagyonból, hanem annak kamataiból bérelnék, és a GTC 20 százalékos részesedése nem lenne rossz üzlet.
Az ÁSZ szerint a kötvények megvásárlásával nem tettek eleget a felelős gazdálkodás szabályainak. Az NJEA szerint nincs kár és szabálytalanság, és az alapítvány továbbra is nyitott a szakmai párbeszédre.
Megkeresték az alapítvány titkárságát, Csizmadia Norbertet, Szemereyné Pataki Klaudiát és Bíró Attilát, és amennyiben választ kapnak, beszámolnak róla.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több helyen alkalmazott olyan nyelvi eszközöket, amelyek befolyásolhatták az olvasó érzelmi reakcióit. Például a „furcsa befektetés” kifejezés eleve negatív kontextust teremt.
- Az eredeti cikk feltételezéseket tálalt következtetésként, például amikor az összeférhetetlenségi szabályok hatályon kívül helyezésének okait taglalta.
- A cikkben leírt állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben az ÁSZ jelentésére és más forrásokra támaszkodnak. Azonban a cikkben szereplő egyes vélemények és értelmezések szubjektívek lehetnek.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az alapítványi pénzek kezelése nem volt átlátható és felelős, és felmerül a gyanú, hogy a döntésekben nem kizárólag szakmai szempontok játszottak szerepet.
- Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel rávilágít az állami pénzek kezelésének problémáira és az összeférhetetlenségi helyzetekre.
