OkosHír:
Az Európai Űrügynökség (ESA) 2025. március 19-én nyilvánosságra hozta az Euclid űrtávcsővel gyűjtött első adatokat. Az adatokhoz kapcsolódóan az Euclid Konzorcium 34 tudományos cikket publikált, amelyek bemutatják az előzetes eredményeket. A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói is részt vettek a nemzetközi együttműködésben.
A közzétett adatok a tervezett felmérés 0,45 százalékát fedik le. A projekt célja, hogy az elkövetkező öt évben feltérképezze az Univerzumot.
Az Euclid Konzorcium az ESA-val és a NASA-val együttműködve tervezte, építette és működteti az űrtávcső műszereit és adatfeldolgozó rendszerét. A hat évre tervezett küldetés célja az extragalaktikus égbolt egyharmadának feltérképezése. A projekt reményei szerint adatokat szolgáltat a sötét anyag és a sötét energia tulajdonságairól.
Az Euclid a galaxisok morfológiai tulajdonságait és térbeli eloszlását méri. A nagy felbontású látható tartományú képalkotó műszer (VIS) és a közeli infravörös műszer (NISP) segítségével a galaxisok távolságát és tömegét becsülik meg.
Az űrtávcsövet 2023. július 1-jén indították, és 2024. február 14-én kezdte meg a felméréseket. A konzorcium több mint 2600 tagot számlál, akik 300-nál is több intézetben dolgoznak, köztük Magyarországon is. A projektben 15 európai ország, Kanada, Japán és az Egyesült Államok szakemberei vesznek részt.
A 2024 májusában közzétett teszt megfigyelések után a „Q1” (Quick Release 1) adatbázis vált elérhetővé az ESA Datalabs platformján keresztül.
Az Euclid három területet térképezett fel, amelyeken a jövőben többször áthalad majd. Egy hétnyi megfigyelés alatt, a három terület egyszeri átpásztázásával 26 millió galaxist észleltek, amelyek közül a legtávolabbiak körülbelül 10,5 milliárd fényévnyire vannak.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA felvételek számos csillagot, galaxishalmazt, aktív galaxismagot és tranziens jelenséget tartalmaznak.
A távoli galaxisokból érkező fényt az előtérben lévő anyag elhajlítja, ezt a jelenséget gravitációs lencsézésnek nevezik. Az Euclid ezt a módszert használja a sötét anyag eloszlásának feltérképezésére. A kollaboráció közzétett egy 500 erős lencsejelöltet tartalmazó katalógust.
A Euclid hat év alatt várhatóan több mint 1,5 milliárd galaxisról készít képeket, és naponta körülbelül 100 gigabájt adatot küld vissza. A kutatók mesterséges intelligencia (MI) algoritmusokat alkalmaznak a galaxisok azonosítására, elemzésére és katalogizálására.
A következő adatközlés a sötét anyag és a sötét energia természetével kapcsolatos eredményeket is tartalmaz majd. Az első ilyen adatközlés várhatóan 2026 októberében lesz. További adatközlések várhatók 2031 előtt, ami a Euclid fő felmérésének előre látható befejezési dátuma.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk nyelvi eszközökkel igyekezett hangsúlyozni az Euclid űrtávcső projekt jelentőségét és a kutatásban részt vevő magyar szakemberek szerepét. A cikk egyes állításai túlzóak lehetnek, például a „páratlan potenciál” vagy a „valódi kincsesbánya” kifejezések használata. A cikkben szereplő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, de a hatásvadász megfogalmazások miatt a tényszerű információk háttérbe szorulhatnak.
A cikk konklúziója, hogy az Euclid projekt jelentős előrelépést jelent a kozmológiai kutatásokban. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetett, de a magyar kutatók részvételével a hazai tudományos élet számára pozitív visszhangot generálhat.
