Gazdaság

Februári lakbérek: Országos növekedés, budapesti stagnálás

OkosHír: A februári lakbérek országosan 8,6%-kal, Budapesten 8,0%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest. A 2015-ös bázisidőszakhoz viszonyítva országosan 117%-os, Budapesten 105%-os növekedés mérhető. A reállakbérindex országosan 27%-kal, Budapesten 20%-kal haladta meg a 2015-ös bázisértéket. Az előző hónaphoz képest azonban mind országosan, mind Budapesten csökkenés volt tapasztalható.

Budapesten a pesti belső kerületekben 0,9%-os csökkenés következett be a lakbérekben egy hónap alatt. A kiadásra kínált lakások bére a budai kerületekben is csökkent: a hegyvidéken 0,3%-kal, az egyéb budai kerületekben 0,8%-kal. A pesti átmeneti kerületekben nem történt változás, míg a külső pesti kerületekben 2,8%-os növekedés volt tapasztalható a bérleti díjakban.

Egy év alatt a budapesti kerületcsoportokban 7,0–8,9% közötti mértékben emelkedtek a lakbérek, a pesti oldalon nagyobb arányú növekedés volt megfigyelhető.

Március elején a fővárosban kiadásra kínált lakóingatlanok átlagos bérleti díja 250 ezer forintot tett ki, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel.

A fővárosban a bérlők majdnem 11 ezer lakás közül választhatnak, ami 21 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A XIII. kerületben található a legtöbb kiadó lakás, közel 1500 ingatlan, ami 50 százalékos növekedést jelent a tavaly március eleji adatokhoz képest. A kerületben az átlagos bérleti díj 250 ezer forint maradt. A bérleti díjak öt további kerületben is ezen a szinten vannak: III., VII., IX., XI., XXII.

A legmagasabb átlagos bérleti díj az V. kerületben (345 ezer forint/hó), a legalacsonyabb a XV. kerületben (185 ezer forint/hó) volt.

A vidéki városokban a legerősebb piaccal rendelkező vármegyeszékhelyek közül Debrecenben 116 százalékkal nőtt a kínálat egy év alatt. Az átlagos bérleti díjak 15 százalékkal nőttek, elérve a 230 ezer forintot.

Győrben 31 százalékkal több kiadó lakás jelent meg egy év alatt, a bérleti díj jelenleg 190 ezer forint, ami 6 százalékos növekedést jelent.

Szegeden a kínálat 8 százalékos bővülését a bérleti díjak 16 százalékos emelkedése kísérte, így március elején 160 ezer forint volt az átlagos lakbér. Hasonló átlagos lakbérek voltak Pécsen, Egerben és Veszprémben, valamint Szombathelyen, Székesfehérváron és Kecskeméten is.

A legalacsonyabb átlagos bérleti díjak Miskolcon, Békéscsabán, Szolnokon és Salgótarjánban voltak, 120-125 ezer forint körül.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikkben egyes megfogalmazások (pl. „szerény mértékű”, „drágább budai kerületeknek köszönhető”, „olcsóbb lokációknak számító pesti külső kerületek”) érzelmi töltettel rendelkeznek, és befolyásolhatják az olvasó véleményét. A cikk Balogh László szakértői véleményét is tartalmazza, ami önmagában nem probléma, de a forrás kritikus vizsgálata nélkül elfogultsághoz vezethet.
Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a lakáspiac eladói oldalán aktívabb befektetők a kínálat bővüléséhez vezetnek, ami fékezőleg hathat a bérleti díjak emelkedésére. Ez egy valószínű, de nem bizonyított összefüggés.
Állítások helyessége: A cikkben szereplő adatok a megnevezett forrásból (ingatlan.com) származnak. Az adatok helyességének ellenőrzése a forrás megbízhatóságának függvénye.
Konklúzió: A cikkből az a következtetés vonható le, hogy a lakbérek országosan emelkednek, Budapesten viszont stagnálnak vagy enyhén csökkennek. A budapesti stagnálás a kínálat bővülésével magyarázható.
Hatás a magyar közéletre: A lakbérek alakulása jelentős hatással van a lakhatási költségekre, különösen a fiatalok és az alacsonyabb jövedelműek számára. A cikkben leírtak befolyásolhatják a lakáspolitikai döntéseket és a lakáspiac szereplőinek viselkedését.

(Forrás: portfolio.hu)

Gazdaság

Trump vámokkal fenyegeti Kanadát és az Európai Uniót

OkosHír:

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, március 27-én a Truth Social platformon közzétett egy bejegyzést, amelyben vámokkal fenyegette Kanadát és az Európai Uniót. A bejegyzés szerint, ha az Európai Unió és Kanada együttműködnek az Egyesült Államok gazdasági károsításában, az Egyesült Államok jelentős vámokat vet ki mindkettőre.

A bejegyzés nem részletezi, hogy Trump milyen konkrét lépésekben látja az említett országok Amerika-ellenes együttműködését. Az sem egyértelmű, hogy Trump az Európai Uniót egyetlen országnak tekinti-e, vagy más oka volt a pontatlan megfogalmazásnak.

Az Egyesült Államok korábban 25 százalékos védővámokat vezetett be Kanada és az Európai Unió ellen. A kanadai vámokat április 2-ig felfüggesztették. Kanada és az Európai Unió is ellenvámokat jelentett be válaszul. Mark Carney kanadai miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kritizálták a vámintézkedéseket.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például a „már megint” kifejezés sugallja, hogy Trump viselkedése ismétlődő és negatív. A „Trump pontosan miben látja Kanada és az EU Amerika-ellenes összeesküvését” mondat összeesküvés-elméletet sejtet, ami nem feltétlenül állja meg a helyét. A „ha elvesztette volna a fonalat” megjegyzés pedig lekicsinylő Trump intézkedéseivel kapcsolatban. A cikkben tett állítások megfelelnek a valóságnak, amennyiben a tények helyesek, de a megfogalmazás elfogult lehet. A cikk konklúziója az, hogy Trump vámháborút folytat, ami negatív hatással lehet a nemzetközi kereskedelemre.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: Facebook/Donald J. Trump)

Tovább

Belföld

Budapesti Közgyűlés elfogadta a BKK és BKV 2025-ös üzleti tervét

OkosHír:

A Budapesti Közgyűlés 2025. március 27-én 22 igen szavazattal, 9 ellenében elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV idei üzleti tervét.

A Karácsony Gergely főpolgármester által benyújtott előterjesztés szerint a közösségi közlekedés használatának ösztönzése és a megfizethetőség továbbra is fontos szempont. A tarifaszövetségi megállapodás értelmében a kölcsönös bérletelfogadás 2024. március 1-jei bevezetésével kialakított bérletárak nem változnak.

Az előterjesztés szerint a jegyek árában nem tervezik az infláció teljes mértékű érvényesítését, és nem cél a más nagyvárosok díjainak meghaladása sem. Azonban az eseti és napijegyek árainak 10-20 százalékos emelése várhatóan mintegy nettó 880 millió forint többletbevételt eredményezhet évente. Ezzel a budapesti vonaljegy ára 450 forintról 500 forintra emelkedne.

A döntés értelmében a helyszínen váltott vonaljegy ára 600 forintról 700 forintra, a tíz darabos gyűjtőjegy 4000 forintról 4500 forintra, a 30 perces jegy pedig 530 forintról 600 forintra emelkedik.

A közgyűlés arról is határozott, hogy októbertől a bérlettel rendelkezők számára a 100E vonalon történő utazáshoz kedvezményes kiegészítő repülőtéri vonaljegyet vezetnek be, melynek ára az előreváltott vonaljegy árának kétszerese lesz. Az ebből adódó bevételkiesést a bruttó 2200 forintos repülőtéri vonaljegy árának bruttó 2500 forintra emelésével tervezik ellentételezni.

A testület nem tárgyalta Vitézy Dávidnak, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének javaslatát a belső-erzsébetvárosi sétálóutcák kiterjesztéséről. Karácsony Gergely főpolgármester közölte, hogy Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester egyeztetést kért az önkormányzattal a kérdésben.

A közösségi költségvetési program első négy ciklusáról készített hatásvizsgálattal kapcsolatban Vitézy Dávid javaslatára a közgyűlés úgy döntött, hogy megvizsgálják, hogyan lehet elérni, hogy a jövőben a rendelkezésre álló forrásokból olyan projektek valósuljanak meg, amelyek hatékonyabban szolgálják Budapest fejlődését, megvalósításuk gyorsabb és jobban segítik a területi kiegyenlítődést.

A képviselők döntöttek a Fővárosi Szociális Közalapítvány tagjairól is. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője megismételte, hogy a párt továbbra sem támogatja Bódis Krisztina közalapítványi tagságát.

Bujdosó Anna (Tisza Párt) szerint olyan szakemberekre van szükség, mint Bódis Krisztina, és Incze Zsuzsa sokat tett a gyermekvédelemért.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) felvetette, hogy a főváros egy olyan civil szervezet működését támogatja, amely drogfogyasztással kapcsolatos tanácsokat ad, és megkérdőjelezte ennek helyességét.

Karácsony Gergely válaszában hangsúlyozta, hogy a főváros elkötelezett a drogfüggők segítése mellett.

Barna Judit (Tisza Párt) jelezte, hogy pártjának fenntartásai vannak az alapítvány működésével kapcsolatban, ezért jelöltek két tagot a kuratóriumba, míg a Fidesz nem nevezett meg jelöltet.

Az árvízvédelmi pályázatok benyújtására vonatkozó javaslat tárgyalásakor civilek is felszólaltak a Római-part árvízvédelmével kapcsolatban. Az ülés előtt a Rom-part egyesület demonstrációt tartott.

Olti Gergely helyi lakos kifogásolta, hogy a Királyok útja – Nánási útra épített mobilgát kettévágná Óbudát. Tálosné Vass Katalin, a Civilek a Római-partért Egyesület képviseletében arról beszélt, hogy a Nánási úti gát nagyobb biztonságot jelent.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a főváros már költött uniós forrást a projektre, így ha nem tudja befejezni, vissza kell fizetnie a pénzt.

A képviselők megszavazták a Podmaniczky Mozgalom előterjesztését arról, hogy a főpolgármester tegyen javaslatot a főváros díszvilágításáról szóló önkormányzati rendelet módosítására, ami hajnali 1 óráig meghosszabbítja a díszvilágítás üzemidejét a május 15. és szeptember 30. közötti nyári időszak alatt az UNESCO világörökségi helyszínnek számító budapesti Duna-partok és a Budai Várnegyed világörökségi területén.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg színezett nyelvezetet használt. Például a „nincs helye” kifejezés Bódis Krisztina közalapítványi tagságával kapcsolatban, vagy a „primitív módon támadni” Karácsony Gergely megfogalmazása.
Feltételezések: A cikkben több feltételezés is megjelent következtetésként. Például, hogy a jegyáremelésből származó többletbevétel pontosan 880 millió forint lesz, vagy hogy a Nánási úti gát nagyobb biztonságot jelent. Ezek az állítások forrásmegjelölés nélkül szerepeltek.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások tényként kezeltek bizonyos politikai álláspontokat (pl. Bódis Krisztina véleménye a rezsicsökkentésről), anélkül, hogy ezeket kontextusba helyezték volna.
Konklúzió: A cikkből arra lehet következtetni, hogy a Budapesti Közgyűlés fontos döntéseket hozott a közlekedés, a szociális ellátás és az árvízvédelem területén, miközben politikai viták is zajlottak.
Hatás a magyar közéletre: A döntések hatással lehetnek a budapesti közlekedés áraira és minőségére, a szociális ellátórendszer működésére, valamint a Római-part árvízvédelmére. A politikai viták tovább polarizálhatják a közvéleményt.

(Forrás: demokrata.hu)

(Kép: Facebook/BKK – Budapesti Közlekedési Központ)

Tovább