Folytatódott Ádám Zoltán pere a Corvinus Egyetemmel szemben

OkosHír:

A Budapesti Corvinus Egyetem elbocsátott oktatója, Ádám Zoltán munkaügyi pere március 10-én folytatódott. Ádám Zoltánt 2023 októberében bocsátották el azonnali hatállyal, miután szabálytalansági eljárást indítottak ellene.

A bíróság Dunavölgyi Mária adjunktust, az Alkalmazotti Tanács vezetőjét hallgatta meg tanúként. Dunavölgyi a bíróságon elmondta, hogy tudomása volt Ádám Zoltán és az egyetem vezetése közötti konfliktusokról. Példaként említette, hogy Ádám Zoltán korábban pert indított az egyetem ellen a kommunikációs szabályzat miatt. A tanú szerint az egyetem akkori vezetése nem fogadta pozitívan a perindítást. Dunavölgyi azt is elmondta, hogy egy alkalommal, amikor hárman (Ádám Zoltán, Dunavölgyi és egy harmadik személy) tárgyaltak az egyetem stratégiájáról Anthony Radev elnökkel, Radev a tanú és a harmadik személlyel udvariasan viselkedett, míg Ádám Zoltánnal konfrontatívan.

Ádám Zoltán etikai eljárást kezdeményezett 2023 februárjában, mert egy diák, Megdet Rahimkulov – egy milliárdos unokája – úgy vizsgázhatott le, hogy eredetileg nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit. A diák Ádám Zoltán kurzusára járt. Ádám Zoltán konzultált Vyacheslav Arbuzov tantárgyi felelőssel a vizsga megtagadásáról. A diák édesanyja ezután az intézményben járt, hogy fia mégis vizsgázhasson, majd az egyik dékán le is vizsgáztatta.

Az etikai eljárás első fokon megállapította a rektor és két dékán felelősségét, majd másodfokon a rektorhelyettes felmentette őket. Ezt követően Szabó Lajos szabálytalansági eljárást indított, amelyet Domahidi Ákos kancellár vezetett le. Az eljárás során egy másik hallgató esete is előkerült, aki szintén úgy vizsgázhatott, hogy nem teljesítette a feltételeket. Ez a diák Vyacheslav Arbuzov kurzusára járt, nem Ádám Zoltánéra. Ádám Zoltánt azzal vádolták, hogy nem küldte el a kancellárnak az Arbuzovval folytatott levelezését a hallgató ügyében. Az egyetem szerint ez azt bizonyítja, hogy Ádám Zoltán diszkriminálta Rahimkulovot, mert őt nem engedték vizsgázni, míg a másik diákot igen.

Az egyetem IT-vezetője szakvéleményt készített arról, hogy a levelezési rendszerben nem fordulhat elő, hogy egy levél elküldöttként jelenik meg, de valójában nem ment el. Az egyetem szerint, ha Ádám Zoltán nem küldte el a leveleket, az minimum szándékos gondatlanság.

Ádám Zoltán visszautasította, hogy nem működött volna együtt a kancellárral. Azt állította, hogy a szabálytalansági eljárás során ellenséges légkört tapasztalt. Az egyetem szerint Ádám Zoltán sértő megnyilvánulásokat tett, például kétségbe vonta, hogy a kancellár képes értelmezni egy angol nyelvű e-mailt, illetve „megtagadta” a levelek átküldését.

Dunavölgyi Mária elmondta, hogy Ádám Zoltán a szabálytalansági eljárás során kétségbeesett üzenetet küldött neki, hogy úgy érzi, ez a bőrére megy. A tanú szerint Ádám Zoltán kirúgása sokkoló volt. A szakszervezet petíciót indított Ádám Zoltán védelmében, de Dunavölgyi nem gondolta, hogy a végén kirúgják. Ádám Zoltán kirúgása után a szakszervezet gyűlést hívott össze, ahol megjelent a kancellár, és érvelt a kirúgás mellett.

Az Alkalmazotti Tanács felmérést készített, amelyben a válaszolók 80 százaléka elítélte az Ádám Zoltán elleni eljárást. A válaszolók kevesebb mint fele hallott az eredeti, Ádám Zoltán által kezdeményezett etikai eljárásról. A szakszervezet egyik tagja, Kerényi Péter szerint Ádám Zoltán 2023 júniusában írásbeli figyelmeztetést kapott a kommunikációs szabályok megsértése miatt.

A tárgyalás április végén folytatódik.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például idézőjelekkel kiemelte a „bőrére megy” kifejezést, ami drámai hatást keltett. Emellett a „legendák keringtek” megfogalmazás a téma fontosságát sugallta, anélkül, hogy konkrét bizonyítékot mutatott volna be.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk több helyen is feltételezéseket tálalt következtetésként. Például, amikor Dunavölgyi Mária véleményét idézték, miszerint „sokan gondolták, hogy az utóbbi, én viszont remélem, hogy a koncepciós pereket már a hátunk mögött hagytuk,” ez egyértelműen egy feltételezés, ami konklúzióként van bemutatva.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások valóságtartalma nem ellenőrizhető teljes mértékben a források hiánya miatt. Az állítások egy része tanúvallomásokra és az érintettek elmondásaira épül, amelyek szubjektív véleményeket tükrözhetnek.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy Ádám Zoltán és a Corvinus Egyetem vezetése között konfliktus volt, ami a tanár elbocsátásához vezetett. Az ügyben több szabálytalanság is felmerült, és az etikai eljárás lefolytatása is vitatott körülmények között történt.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az esemény rávilágíthat a felsőoktatási intézményekben tapasztalható esetleges visszaélésekre és a véleménynyilvánítás korlátozására. Az ügy további vizsgálata és nyilvánossága növelheti a közbizalmat a jogállami intézményekben, vagy éppen ellenkezőleg, tovább ronthatja azt, ha az eljárások nem transzparensek és igazságosak.

(Forrás: 444.hu)