OkosHír: Kristó Ferenc 2007 óta dolgozik a Hódfó – Hódmezővásárhelyi Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft.-nél, amely önkormányzati tulajdonban van. Az 55 éves férfi 2002-ben keringési betegséget kapott, ami miatt munkaképességének 47 százaléka maradt meg. Kezdetben nehezen talált munkát, de végül a Hódfónál sikerült elhelyezkednie.
Rokkantsági ellátásban részesül, ami havi százezer forintot jelent. Ehhez hozzáadódik a minimálbér arányos része az 5 órás munkaviszonyából. Az összegek az utóbbi években a nyugdíjak és a minimálbér emelésével párhuzamosan emelkedtek.
Kristó Ferenc könnyű fizikai munkát végez, munkatársaival együtt különleges csillárokat készítenek egy francia cég megrendelésére. Az alkatrészeket kézzel szerelik össze. Kristó Ferenc szerint a munkatársai többsége elégedett a Hódfónál.
A rehabilitációs célú munkahelyeket létrehozó cég elődje 1991-ben alakult meg 9 fővel. A Hódfónál jelenleg több mint 160 ember dolgozik 4, 5 vagy 6 órás állásban – közölte Lőkösné Nagy Sarolta, a cég ügyvezetője. A dolgozók többsége Hódmezővásárhelyen él, de a környező településekről is járnak be.
A Hódfónál több mint 80 megváltozott munkaképességű ember vár arra, hogy munkát kaphasson. A cégvezető szerint a rokkantsági ellátás sokak számára nem elegendő a megélhetéshez. A létszám bővítése azonban gazdasági és pályázati korlátok miatt nehézségekbe ütközik.
A cég vezetője szerint több tényező is szerepet játszik abban, hogy sokan szeretnének a Hódfónál dolgozni. A betegséggel küzdő emberek nehezebben találnak munkát a munkaerőpiacon, és az idősebb életkor is akadályt jelenthet. A részmunkaidős foglalkoztatás nem jellemző széles körben. A közfoglalkoztatásban alkalmazottak száma csökkent az utóbbi években.
A közfoglalkoztatásban a költségvetési szervezeteknél a teljes munkaidőben dolgozók száma 2016-ban 179 ezer fő volt, ami 2022-re 63 ezer főre csökkent.
A megváltozott munkaképesség alapján elérhető állások lehetőséget jelenthetnek azok számára, akik kiszorulnak a munkaerőpiacról és a közfoglalkoztatásból. A Világgazdaság korábbi cikke szerint a hazai, aktív korú, megváltozott munkaképességű emberek közül csak 140-150 ezren dolgoznak. Azt, hogy a több mint 450 ezer megváltozott munkaképességű közül hányan és milyen feltételekkel tudnának dolgozni, nem tudni.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA Hódfónál dolgozók többsége minimálbért vagy annak arányos részét kapja. A megváltozott munkaképességűek bérét és közterheit az állam téríti meg a sikeres pályázó cégeknek. A pályázatokat évente be kell nyújtani, és a támogatás egy évre szól. Ez a dolgozókkal köthető szerződések időtartamát is befolyásolja. A pályázati támogatás csak a minimálbért és annak közterheit fedezi, a működési költségeket a Hódfónak saját bevételből kell fedeznie.
A Hódfónak több telephelye van, ahol bérmunkát végeznek. Csomagolóanyagokat, papírdobozokat, ágyneműt, lámpákat, dísztárgyakat és autóillatosítókat gyártanak. A megrendelések hullámzóak lehetnek, amihez a dolgozókat esetenként átcsoportosítják.
Lőkösné Nagy Sarolta pályázaton nyerte el a Hódfó vezetését, megbízatása öt évre szól. Tervei között szerepel a vásárhelyi hímzés megőrzése és népszerűsítése. A Hódfónál eddig is készítettek vásárhelyi népi motívumokkal díszített tárgyakat, és szeretné, ha ezek minél több helyre eljutnának.
A vásárhelyi hímzés alapanyagai, színvilága, motívumvilága és öltéstechnikája különleges. A hímzés domború mintázatú, kézzel varrják, és pasztellszíneket használnak. A hagyomány szerint kendervászonra, racka juh gyapjából font, növényi festékkel színezett fonallal varrják.
Az ügyvezető szeretné, ha a vásárhelyi hímzéssel díszített tárgyak országszerte elérhetőek lennének. A hímzés megőrzését fontosnak tartják, mert kevés más vásárhelyi hagyomány maradt fenn. A kézimunka-igényes darabok árát úgy szeretnék meghatározni, hogy legalább ne okozzon ráfizetést az eladásuk, ugyanakkor elérhető legyen az érdeklődők számára.
A hagyomány továbbvitele nehéz, mert nehéz beszerezni az alapanyagokat, és kevés a hímzést ismerő szakember. A régi mintákat városi dokumentumok őrzik. Lőkösné Nagy Sarolta szeretné, ha a megváltozott munkaképességű dolgozók közül minél többen megtanulnák a vásárhelyi hímzést, és tanfolyamokat is terveznek indítani.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több helyen is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál, például a „szűkös pénzből megélni” vagy a „bármilyen munkát elvállalna” kifejezésekkel. Ezek a megfogalmazások a nehéz helyzetben lévő emberek iránti együttérzést igyekeztek kiváltani.
- A cikkben több feltételezés is szerepelt, melyek következtetésként voltak tálalva. Például, a cikk azt sugallja, hogy a Hódfónál dolgozók azért nem mennek el, mert máshol nem találnak munkát. Ez egy lehetséges magyarázat, de nem feltétlenül az egyetlen vagy a legvalószínűbb.
- A cikkben leírt állítások valóságtartalmát nem vizsgáltam.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci helyzete Magyarországon nehéz, és kevés a számukra elérhető munkalehetőség. A Hódfó fontos szerepet játszik abban, hogy ezeknek az embereknek munkát biztosítson.
- Az esemény (a Hódfó működése és a vásárhelyi hímzés népszerűsítésére tett kísérletek) pozitív hatással lehet a magyar közéletre, mivel javíthatja a megváltozott munkaképességű emberek életminőségét és hozzájárulhat a helyi hagyományok megőrzéséhez.
