2022 novemberében a kormányzat a biztosítási szektor iránti fokozott érdeklődést mutatott, amelyet egy külön miniszteri biztos kinevezése és az Aegon Biztosító 45%-os állami tulajdonba vétele is jelzett. A közelmúltban azonban a miniszteri biztosi pozíció megszűnt, az Alfává átnevezett biztosító 35%-át az állam eladta, és a Posta biztosítók kétharmada is értékesítésre került. Egy felmérés szerint a válaszadók fele úgy véli, hogy a biztosítási szektor stratégiai jelentősége csökkent a kormány számára, vagy korábban sem volt kiemelt terület.
A kormány 2022-ben extraprofitadót vezetett be, melynek végleges kivezetésére vonatkozóan nem tett határozott ígéretet. A biztosítók számára az adóteher megfelezésére nyílt lehetőség, amennyiben körülbelül 200 milliárd forint értékben vásárolnak állampapírt. Egy másik felmérés szerint a válaszadók 59%-a arra számít, hogy az extraprofitadó a szektorban 2026-tól fennmarad vagy emelkedik.
A Biztosítás 2025 konferencia időpontja egybeesett a második lakásbiztosítási kampány negyedik napjával. A konferencián résztvevők arra voltak kíváncsiak, hogy a tavalyi 641 ezerhez képest idén hány ügyfél fog biztosítást váltani vagy átdolgozni márciusban. A Netrisk 800 ezres, az Insura 700 ezres, a FBAMSZ 650-700 ezres előzetes becslést adott. A szavazás során a válaszadók 69%-a alacsonyabb lakásbiztosítási aktivitást vár az idei kampányban, mint a tavalyi évben.
A szektor kevésbé derűlátó az új szerződést kötők számát illetően is, amely tavaly 331 ezer volt. A válaszadók 76%-a szerint ez a szám idén elmarad a tavalyitól. A meglévő szerződések egyébként egységesen április 30-ai évfordulóval mondhatók fel az idei évtől a kampányban szerződést váltók.
Egy másik téma az MNB etikus 2.0 életbiztosítási koncepciója, amely három lépcsőben lép hatályba (2024. január 1-jén, július 1-jén, illetve 2025. január 1-jén). A szabályozás célja a félreértékesítések és az érdekkonfliktusok megelőzése, egyedi költségmutató (TKM) bevezetése a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítási termékekre, valamint az eszközalapok 38%-ának felülvizsgálata. A válaszadók 60%-a pozitívan, 37%-a negatívan vélekedik a szabályozásról.
A szakmai közönség véleménye megoszlik arról, hogy a 2015-2017-ben bevezetett etikus 1.0 és a 2025-2026-ban életbe lépő etikus 2.0 együttesen milyen hatással lesz az életbiztosítási piac penetrációjára. A válaszadók többsége arra számít, hogy a szabályozás mérsékelten csökkenti a penetrációt.
A rendezvényen külön szekció foglalkozott az életbiztosítási piac üzleti folyamataival, beleértve a PMÁP-kamatfizetések hatását és a devizás életbiztosítási programok jövőjét. A válaszadók 81%-a szerint az ügyfeleket inkább a hozamlehetőségek érdeklik, mint a költségek bemutatása rendszeres díjas életbiztosítás megkötésekor.
A felmérésből az is kiderült, hogy a rendszeres díjas életbiztosítások értékesítésében a személyes tanácsadást lehetővé tevő csatornák továbbra is dominálnak az elkövetkező 5 évben, bár az online felületek jelentősége várhatóan növekedni fog.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA biztosítók saját ügynöki hálózatai valószínűleg megőrzik vezető pozíciójukat a következő fél évtizedben is, de sokan gondolják úgy, hogy a többes ügynöki és független biztosítási alkuszi csatornák is fontos szerepet játszanak majd. Az életbiztosítások online értékesítésében jelenleg kevesen bíznak.
Elemzés:
Az eredeti cikk több ponton is manipulálhatta az olvasót. Például, amikor azt írja, hogy „nem mert az utóbbi időben határozott ígéretet tenni a kormány”, ez sugall egyfajta kormányzati gyengeséget vagy bizonytalanságot. A „nem csoda, hogy a közönség fele úgy gondolja, feledésbe merült” megfogalmazás pedig azt sugallja, hogy a közönség véleménye egyértelmű és helyénvaló, holott ez csak egy vélemény a sok közül.
A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is megjelennek, például amikor a lakásbiztosítási kampány eredményeire vonatkozó várakozásokat tárgyalja. A cikk nem ad egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a megkérdezettek véleménye ténylegesen be fog következni.
A cikkben tett állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető teljes mértékben, mivel a közvélemény-kutatások eredményei pillanatnyi helyzetet tükröznek, és a jövőbeli eseményekre vonatkozó előrejelzések bizonytalanok. Az állítások annyiban felelnek meg a valóságnak, amennyiben a közvélemény-kutatás eredményei ténylegesen tükrözik a megkérdezettek véleményét.
A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a biztosítási szektorban jelentős változások zajlanak, és a piaci szereplők várakozásai nem feltétlenül pozitívak a jövőre nézve. A kormányzat szerepvállalása a szektorban kérdéses, és a szabályozási környezet is folyamatosan változik.
Az események hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a biztosítási szektor alakulása befolyásolhatja a lakosság pénzügyi biztonságát és a gazdasági stabilitást. A kormányzat intézkedései és a piaci szereplők reakciói hosszú távú következményekkel járhatnak.
