A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette a bankszektor 2024-es eredményeit és a 2025. januári hitel- és betéti statisztikáit. A lakossági hitelezés területén növekedés volt tapasztalható. Januárban lakáshitelből 125 milliárd, személyi kölcsönből 74 milliárd, babaváró hitelből 16 milliárd, egyéb hitelből pedig 29 milliárd forintnyi összeg került kihelyezésre.
A lakáshitelezés 52%-kal, a személyi kölcsönök új szerződéses összege 44%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A babaváró hitelek kihelyezése 11%-kal csökkent. Ez a csökkenés összefüggésben lehet azzal, hogy a 35 és 41 év közötti állapotos nők már nem jogosultak erre a hitelre.
A lakossági hitelezés 12 havi gördülő kihelyezése 2843 milliárd forint volt 2022 májusában. 2025 januárjában ez az érték 10 milliárd forinttal maradt el ettől a csúcstól.
A lakáshitelek darabszáma 7%-kal, a személyi kölcsönöké 12%-kal nőtt januárban. A bővülés nagyobb részben az átlagos hitelösszeg növekedésének tudható be.
Az új személyi kölcsönök átlagos összege meghaladta a 3 millió forintot, a lakáshiteleké pedig megközelíti a 20 millió forintot. A CSOK Plusz program befolyásolhatja a lakáshitelek összegét.
A piaci kamatozású hitelek nagyobb növekedést mutatnak a támogatott hitelekhez képest. Januárban a piaci konstrukciók a teljes lakáshitelezés 79%-át, a jelzáloghitelezés 75%-át adták. A szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca korlátozott.
Az MNB adatai szerint az új lakások aránya a lakáshitelezésben januárban 16% volt, a felújítási célúaké 2,4%. A kormány új lakáspiaci tőkeprogramja és az áprilisban induló, 35 év alatti fiatalok számára elérhető 5%-os THM-plafonnal bíró lakáshitel, valamint a február 1-jével induló kamattámogatott otthonfelújítási kölcsön befolyásolhatja ezeket az arányokat.
A 10 éves kamatperiódusú és a végig fix kamatozású hitelek dominálnak. A változó kamatozású hitelek 20% körüli aránya a CSOK Plusz kamattámogatásának köszönhető.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA piaci kamatozású lakáshitelek átlagkamata 6,46% volt januárban, ami megegyezik a decemberi értékkel.
Az új személyi kölcsönök átlagos THM-e 16,4%-ra csökkent.
Az MNB adatai szerint a háztartási hitelállomány 9,7%-kal nőtt az elmúlt egy évben, ezen belül a lakáshitelek állománya 13,7%-kal, a személyi kölcsönöké 14,5%-kal.
Ami a betéteket illeti, 2021 után először emelkedett januárban a háztartási betétállomány.
A lakosságnak átlagosan 1,4%, a vállalatoknak 5,0%-os kamatot fizetnek a lekötött betétekre.
A háztartási betétek 84%-a nincs lekötve. A háztartások teljes betétállománya januárban minimálisan, az elmúlt egy évben 12,6%-kal emelkedett.
A vállalati hitelezés januárban gyengén teljesített. Februárban a Széchenyi Kártya beruházási célú hiteleinek kamata 5,0%-ról 3,5%-ra csökkent.
Januárban 149 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek a vállalatok, mint amennyit felvettek. Az elmúlt 12 hónapban 33 milliárd forint volt a plusz, ennyivel volt nagyobb a devizahitelek nettó felvétele a forinthitelek nettó törlesztésénél.
Míg a háztartások hitelállománya 9,7%-kal nőtt az elmúlt egy évben, a vállalatoknál ez 2,9% volt. Míg a háztartások betétállománya 12,6%-kal bővült egy év alatt, a vállalatoké 6,1%-kal.
Elemzés
- Az eredeti cikk helyenként pozitív felhanggal számolt be a lakossági hitelezés növekedéséről, például a „szebbik arcát mutatja” kifejezéssel. Ezzel szemben a vállalati hitelezés helyzetét kevésbé kedvező színben tüntette fel.
- A cikk feltételezéseket fogalmazott meg ok-okozati összefüggésekről, például a babaváró hitelek csökkenésével kapcsolatban, anélkül, hogy ezt adatokkal alátámasztotta volna.
- A cikkben szereplő állítások a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkoznak, így valószínűsíthető, hogy megfelelnek a valóságnak.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a lakossági hitelezés továbbra is dinamikusan növekszik, míg a vállalati hitelezés visszafogottabb.
- A lakossági hitelezés növekedése serkentheti a gazdasági növekedést, de túlzott mértéke eladósodáshoz is vezethet. A vállalati hitelezés visszafogottsága negatívan befolyásolhatja a beruházásokat és a gazdasági fejlődést.
