Gazdasági mutatók és társadalompolitika

A miniszterelnök felidézte a 2010-es kormányváltás idejét, amikor a magyar gazdaság kritikus állapotban volt. Azóta a foglalkoztatottak száma 3,6 millióról 4,7 millióra emelkedett. A távlati cél az ötmillió munkavállaló elérése, amit a történelmi területvesztésekkel indokolt a kormányfő.

A szociális intézkedések közül kiemelte a 13. havi nyugdíj visszaépítését és a 14. havi nyugdíj első részletének kifizetését. A családtámogatási rendszer bővülése keretében megkétszerezik a gyermekek után járó adókedvezményt. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a gyermekvállalás a nemzet jövője szempontjából kulcsfontosságú közösségi ügy.

Külpolitikai feszültségek és az olajblokád

Magyarország továbbra is elzárkózik a fegyverszállításoktól és az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtástól. A miniszterelnök szerint az Európai Unió tagállamai saját jólétüket kockáztatják az ukrán pénzügyi segélyekkel.

A kormányfő élesen bírálta az Ukrajna által bevezetett olajblokádot, amelyet zsarolásnak minősített. Kijelentette, hogy Magyarország nem enged a nyomásgyakorlásnak. Amíg a Barátság kőolajvezeték nem üzemel zavartalanul, a kormány minden Ukrajnának kedvező uniós döntést megvétóz.

A 2026-os választások tétje

Orbán Viktor szerint a következő választás meghatározza, hogy nemzeti vagy „ukránpárti” kormánya lesz-e az országnak. Úgy véli, Brüsszel és Ukrajna közösen támogatnak egy új politikai erőt a jelenlegi kabinet elmozdítására. A miniszterelnök az ellenfeleit átalakult kommunistáknak nevezte.

A kampányidőszakban a kormánypártok fokozott mozgósítást terveznek, különösen a digitális térben zajló véleményformálás miatt. A miniszterelnök a politikai közösségét „szeretetközösségként” írta le, szembeállítva azt a másik oldal „gyűlöletközösségével”. A cél a biztonság és a háborús konfliktusokból való kimaradás garantálása.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: ORBÁN VIKTOR/Facebook

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a roma holokausztra emlékező tárlat megnyitóján kiemelte, hogy minden nemzet történelmében léteznek fájó pontok. A miniszter szerint a közép-európai létből fakadóan a magyar történelem összetettebb folyamatokat mutat, mint a szerencsésebb adottságú országoké.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a pharrajimos eseményei emlékeztetnek és tanítanak. Kifejtette, hogy a múlt tragédiái felkiáltójelként szolgálnak, amelyek arra intenek, hogy meg kell akadályozni a gyűlölet és a pusztítás visszatérését Magyarországra. A politikus szerint a nemzeti emlékezet nélkülözhetetlen szerepet tölt be a jövő formálásában.

A történelmi tapasztalatok és a jelenlegi biztonságpolitika

Szijjártó Péter a beszédében kitért a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborúra. Úgy vélekedett, hogy a világháborúk és a holokauszt borzalmai után Magyarországnak mindent meg kell tennie a békéje megőrzéséért. Kijelentette, hogy a kormány biztosítani fogja az ország távmaradását a fegyveres konfliktusoktól.

A miniszter kritikával illette a nyugat-európai politikai vezetést, mivel szerinte ők sajátjukként tekintenek a konfliktusra. Álláspontja szerint ez a megközelítés veszélybe sodorja a kontinenst egy nukleáris szuperhatalommal szemben. Megismételte, hogy Magyarország nem finanszírozza az ukrajnai fegyveres konfliktus folytatását.

A kormányzati álláspont szerint az Európai Uniót eredetileg a béke szövetségeként hozták létre, és a kabinet ellenzi annak katonai szövetséggé történő átalakítását. Szijjártó Péter zárógondolataiban megerősítette: a szuverén magyar kormány fellép minden olyan nyomásgyakorlás ellen, amely az országot háborúba sodorná, így tisztelegve a múlt áldozatainak emléke előtt.

(Forrás: demokrata.hu)

(Kép: Szijjártó Péter – fb képernyőkép)