A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Szabadság téri székházának felújítási költségei az eredetileg tervezett 54,5 milliárd forintról 81,5 milliárd forintra emelkedtek a felújítási munkálatok során. A Menedzsment Fórum (Mfor) információi szerint a jegybank felügyelőbizottsága betekintést kért az építkezés dokumentumaiba, de erre nem volt lehetőségük.
A Sátori és Társa Mérnöki Iroda Kft. 2023 decemberében készült szakvéleménye szerint a felújítás eredeti vállalási ára négyzetméterenként 2,1 millió forint volt. A fővállalkozó, a Raw Development (amely közvetetten Somlai Bálint érdekeltségében van) a költségeket 84 milliárd forintra kívánta emelni, hivatkozva az áremelkedésekre. Az Mfor szerint szakértői vélemények alapján az elfogadott összeg 81,5 milliárd forintra emelkedett (plusz áfa). Az egyik szakvélemény az átadás dátumát 2025. március 3-ra, a másik 2025. február 28-ra tette.
A megnövekedett költségű tételek között szerepelnek:
- (A tételek részletezése a cikkben nem szerepel, így itt nem lehet felsorolni konkrétumokat)
Somlai Bálint az Mfor megkeresésére azt nyilatkozta, hogy a felújítás végösszege 81,5 milliárd forint plusz áfa lesz, ami a szerződésben rögzített összegnek felel meg.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA munkálatok befejezésének eredeti határideje 2024 májusa volt, de az épületet nem adták át a megrendelőnek. A jegybanki szervezet egy része 2025 januárjában költözött vissza az épületbe. A jegybank 2021 októberében kezdte meg az 1905-ben átadott épület rekonstrukcióját.
Elemzés
Az eredeti cikk több ponton is alkalmazott olyan nyelvi eszközöket, melyek befolyásolhatták az olvasót. Például, az „extrém áremelkedésekre” való hivatkozás dramatizálja a helyzetet, míg Matolcsy György fiának barátjának érdekeltségére való utalás kontextusba helyezés nélkül sugallhat összeférhetetlenséget. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is megjelennek, például a felügyelőbizottság betekintési kérelmének elutasításából levont következtetések. A cikkben szereplő állítások tényeken alapulnak, de a tálalásuk színezett lehetett.
A cikkből arra a konklúzióra lehet jutni, hogy a felújítási költségek jelentősen megnövekedtek, és az eredeti határidőket nem sikerült tartani. Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy felvet kérdéseket a közpénzek felhasználásának átláthatóságával és hatékonyságával kapcsolatban. Az, hogy a felügyelőbizottság nem kapott betekintést a dokumentumokba, tovább erősítheti a bizalmatlanságot.
