Az elmúlt években emelkedett a külföldi munkavállalók száma Magyarországon, különösen azokon a területeken, ahol munkaerőhiány tapasztalható. A Pénzcentrum információi szerint jelenleg főként a Fülöp-szigetekről, Örményországból és Grúziából érkeznek munkavállalók, emellett az SSC szektorban is nőtt a nem EU-s országokból érkezők száma.
A Pénzcentrum szerint a cégek számára a legnagyobb kihívást az engedélyeztetési folyamat, az adminisztrációs terhek és a társadalmi befogadás kérdése jelenti, miközben a versenyképességük megőrzése érdekében munkaerőt keresnek.
A Mi Hazánk Mozgalom felhívta a figyelmet a külföldi munkavállalók számának növekedésére. Állításuk szerint a kormány olyan beruházásokat támogat, amelyekhez nincs elegendő hazai munkaerő, és magyar állampolgárokat külföldiekkel helyettesítenek a munkahelyeken.
A Pénzcentrum a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva azt írta, hogy 2023 végére több tízezer külföldi dolgozott Magyarországon, főként Ázsiából és Kelet-Európából. A KSH adatai szerint 2024-ben 110 000 külföldi állampolgár tartózkodott Magyarországon, ami enyhe növekedés a 2023-as 108 000-hez képest. 2024-ben az európai országokból érkezők száma 62 966 fő volt, ami közel azonos a 2023-as 63 010 fővel. A nem európai országokból érkezők száma 2023-ban 45 000 főről 2024-re 47 034 főre emelkedett.
A KSH adatai szerint 2024 februárjában a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma először haladta meg a 100 ezer főt, elérve a 100 500 főt, ami 12 600 fős emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A cikk szerint nagyszámban érkeztek munkavállalók a Fülöp-szigetekről, Vietnámból és Kirgizisztánból. A beáramlás a cikk szerint akkor csökkent, amikor az ipari termelés visszaesett.
A cikk szerint egyes vélemények szerint szükség van az „olcsó munkaerőre”, de gazdasági szakértők rámutattak, hogy a jogszabályok szerint a külföldi munkavállalók fizetése nem térhet el a magyar munkavállalókétól.
A cikk szerint az SSC szektorban a kezdő fizetések bruttó 500 000–700 000 forint között mozognak, míg a tapasztaltabb dolgozók 750 000–1 000 000 forint körüli összegeket kereshetnek.
A cikkben idézett szakértő szerint a munkavállalási engedélyek benyújtásakor a munkáltatóknak figyelniük kell a bérekre. Az EU Kék Kártya esetében külön szabályozott minimum bérre kell figyelni, míg a magyar kártyánál a KSH által meghatározott, FEOR szám szerinti bér 80 százalékánál alacsonyabb összeget nem lehet megadni.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA cikk szerint a HR-szolgáltatók segítenek a cégeknek a külföldi munkavállalók alkalmazásában.
A cikk szerint szakértők szerint nehézséget okoznak a „szociális integráció kihívásai” és az „idegenellenesség”, ezért fontos a „nyitott és befogadó munkahelyi kultúra kialakítása”. A cikkben idézett Kovács Endre szerint az SSC-k élen járnak ebben, Nógrádi József szerint pedig a megfelelő tájékoztatás és érzékenyítés elengedhetetlen, de ezt nehezíti a téma átpolitizáltsága. Nógrádi szerint az érkező munkavállalók 20 százaléka felsőfokú végzettséggel bír, és további 15-20 százalék is magasan képzett szakember.
Elemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. Például a „igen aggasztó tény” kifejezés használata a külföldi munkavállalók számának növekedésével kapcsolatban, vagy a „harmadik világbeli” jelző alkalmazása, ami negatív konnotációt hordoz. A cikk feltételezéseket is tényként kezelt, például amikor azt állította, hogy a kormány szándékosan támogat olyan beruházásokat, amelyekhez nincs elegendő hazai munkaerő.
A cikkben tett állítások részben megfelelnek a valóságnak, amennyiben a KSH adataira hivatkoznak a munkavállalók számát illetően. Azonban az ok-okozati összefüggések feltárása és a kormány szándékainak interpretálása spekulatív jellegű.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a külföldi munkavállalók számának növekedése megosztja a magyar társadalmat. Egyesek szerint ez a folyamat gazdasági szükségesség, míg mások szerint veszélyt jelent a magyar munkaerőre és a nemzeti identitásra.
Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a téma politikai viták tárgyát képezi. A külföldi munkavállalók kérdése befolyásolhatja a választói preferenciákat és a politikai pártok stratégiáit.
