OkosHír: A Balaton vizének hőmérséklete február végén 1,5 °C-ot ért el. A szakemberek által végzett mérések szerint a Keszthelyi-medencében az algabiomassza (a-klorofill koncentráció) 13 µg/l értéket mutatott, ami megfelel a februári átlagnak. A Siófoki-medencében az algabiomassza 11 µg/l értéket ért el, ami a szakértők szerint közel háromszorosa az ezredforduló óta mért februári átlagnak. A mérés eredménye a tavaly augusztusi időszakhoz hasonlítható, amikor fonalas cianobaktériumok jelentek meg ebben a medencében.

A kutatók mindkét területen a 3 ezred milliméternél kisebb pikoalgák dominanciáját állapították meg. A pikoalgák speciális epifluoreszcens mikroszkópiával mutathatók ki, ahol az 1-3 mikrométeres sejtek fluoreszcenciájuk révén válnak láthatóvá. A pontos azonosításhoz DNS-alapú molekuláris biológiai vizsgálatok szükségesek.

A Keszthelyi-medencében a pikoalgák aránya 60% volt, míg a Siófoki-medencében 91%-os részesedést értek el a pikoeukarióta zöldalgák.

A pikoalgák biomasszája a Keszthelyi-medencében kétszeres, a Siófoki-medencében pedig tízszeres növekedést mutatott a szakértők szerint az időszakra jellemző értékekhez viszonyítva.

A szakértők megfigyelték, hogy a kora tavaszi időszakra jellemző nagyobb méretű algafajok, mint például a Monoraphidium és a Cyclotella, egyelőre nem jelentek meg számottevő mennyiségben.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője a héten a víz eutrofizációjával kapcsolatos problémákról beszélt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. A „figyelemre méltó változás” és az „emlékeztet a tavaly augusztusi megfigyelésekre” kifejezések például a rendkívüliség érzetét keltik, miközben pusztán tényközlésről van szó. A „télies jelleget mutat” megfogalmazás pedig szubjektív értékelést tartalmaz.

A cikkben megjelenő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a mérések helyesek és a szakértői vélemények megalapozottak. Ugyanakkor a cikk nem tartalmaz hivatkozásokat a mérésekre vagy a szakértői véleményekre, így azok hitelessége nem ellenőrizhető teljes mértékben.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Balaton Siófoki-medencéjében az algaösszetétel változása tapasztalható, amely eltér a korábbi években megszokottól. Ennek okai és következményei további vizsgálatokat igényelnek.

A megnövekedett algabiomassza hatással lehet a Balaton ökoszisztémájára és vízminőségére, ami érintheti a turizmust és a helyi gazdaságot is. A víz eutrofizációjával kapcsolatos problémák pedig hosszú távú kihívásokat jelenthetnek a tó állapotának megőrzése szempontjából.

(Forrás: portfolio.hu)
Kép: Balaton/Facebook

OkosHír: Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) adatai szerint a március 10 és 16 közötti héten csökkent az influenzás és akut légúti fertőzéses (ALF) megbetegedések száma. Ez a harmadik egymást követő hét, amikor csökkenés figyelhető meg. Az NNGYK becslése szerint a 11. héten országosan körülbelül 52 000 főnél fordult elő influenzaszerű megbetegedés, míg 255 600 főnél akut légúti fertőzés. 100 000 lakosra vetítve 542 fő keresett fel orvost influenzás panaszokkal, és 2 663 fő akut légúti fertőzés miatt.

Az akut légúti fertőzésben megbetegedettek korcsoport szerinti megoszlása a következő volt: a betegek 44,4%-a 0-14 éves gyermek, 26,4%-a 15-34 éves fiatal felnőtt, 19,7%-a 35-59 éves, és 9,5%-a 60 éven felüli. Az influenzaszerű megbetegedésben szenvedők 40,4%-a 0-14 éves gyermek, 30,3%-a 15-34 éves fiatal felnőtt, 22,1%-a 35-59 éves, míg 7,2%-a 60 éven felüli volt.

A 100 000 azonos korcsoportba tartozó lakosra jutó betegek száma a 3-5 évesek körében volt a legmagasabb (1 678), ami az országos érték (542) háromszorosa. Ezt követte a 6-14 évesek (1 355) érintettsége.

A 2025. év 11. hetében minden közigazgatási területen csökkent az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez képest.

A légúti figyelőszolgálat keretében kijelölt 24 kórház adatai szerint a 11. héten 274 főt vettek fel kórházba súlyos, akut légúti fertőzés (SARI) miatt, akik közül 42 fő részesült intenzív/szubintenzív ellátásban. A kórházba került SARI betegek 35,4%-a (97 fő) 2 éves vagy annál fiatalabb, 38,7%-a (106 fő) 60 éves vagy annál idősebb volt.

A kórházi ápolást igénylő betegek közül 56 főnél influenzavírus (32 A, 24 B), 72 főnél RSV, 2 főnél SARS-CoV-2 vírus állt a megbetegedések hátterében. Az RSV-pozitív betegek 79,2%-a (57 fő) a 2 éves vagy annál fiatalabbak között fordult elő, a COVID-19 fertőzöttek 60 évesnél idősebbek voltak. Influenzavírus okozta SARI megbetegedést valamennyi korosztályban diagnosztizáltak.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. Például a „tovább javult” kifejezés pozitív felhangot ad a helyzetnek, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét. A „magasra futó, és szokatlanul elhúzódó felsőlégúti szezon volt tapasztalható” megfogalmazás pedig dramatizálja a helyzetet, ami aggodalmat kelthet az olvasóban.

A cikkben szereplő állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben az NNGYK adatai helyesek. Azonban a „több éves időtávon vizsgálva” megállapítás nem feltétlenül tükrözi a teljes képet, mivel nem világos, hogy milyen időszakra vonatkozik a vizsgálat.

A cikk konklúziója, hogy a járványügyi helyzet javul Magyarországon, de a kórházi adatok azt mutatják, hogy a súlyos légúti fertőzések még mindig komoly problémát jelentenek, különösen a kisgyermekek és az idősek körében.

Az esemény hatása a magyar közéletre valószínűleg korlátozott, mivel a járványügyi helyzet javulása általában pozitív fogadtatásra talál. Azonban a kórházi adatok rávilágíthatnak a megelőzés és a kezelés fontosságára, ami befolyásolhatja az egészségügyi politikát.

„`

(Forrás: portfolio.hu)