Belföld
Közelebb a tőzsdei bevezetéshez a Gránit Bank
A Gránit Bank részvényei a közeljövőben elérhetővé válnak a befektetők számára. A cég tőzsdei bevezetésére az utóbbi években készült, és most a közel 45 százalékban Tiborcz István tulajdonában lévő bank a következő lépésre készül.
A kereskedés december 23-án indulhat, és a tervek szerint két héten át tart. A kezdeti időszakban a cég nem tervez osztalékot fizetni, azonban a jó növekedési kilátások miatt a későbbi időszakban erre is számíthatnak a befektetők.
A papírokat 13 172 és 15 054 forint közötti áron lehet jegyezni, ami nem túlzottan magas a várható könyv szerinti értékhez képest. Az értékelés az OTP bankéhoz képest magasabb, 1,6-2,0 körüli értékeltséget jelenthet. A bank növekedési kilátásai kedvezőek, az értékeléssel is jól tükrözik a bankot. A jegyzés két részből áll, lakossági és intézményi értékesítésre osztják a részvényeket.
A túljegyzés esetén összesen 2 277 558 darab, 30 milliárd forintnyi új törzsrészvényt terveznek értékesíteni. A bank vezetése nem fizetett osztalékot a tulajdonosoknak, és rövid távon sem tervez erre vonatkozó javaslattételt. A vezetők szerint legkorábban 2026 után várható osztalékfizetés, ezután az adózózott eredmény legfeljebb 25 százalékának megfelelő összeget oszthatják ki a részvényesek között. 2023-ban a csoport adózott eredménye 21,6 milliárd forint volt, de a vezetés célja szerint 2033-ban már elérheti a 110-122 milliárdot, miután addig évi 18-19 százalékot nő.
A csoport ugyanis úgy számol, a bank magyarországi banki piaci részesedése a vállalati hitelezési szegmensben 6-7 százalékra, míg lakossági hitelezésben 1,5-2 százalékra emelkedhet. A bankot Demján Sándor alapította 2010-ben, és ő is tervezte a tőzsdére lépést a céggel. A tulajdonosi szerkezet azóta alaposan átalakult, jelenleg a Tiberis Digital Kft.-n keresztül Tiborcz István, a miniszterelnök veje a legnagyobb tulajdonos (44,83%), de jelentős rész (32,32%) van a dolgozóknál is úgynevezett MRP-konstrukció (munkavállalói résztulajdonosi program) keretében.
(A kép forrása: Facebook/Gránit Bank)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Ismét megrongálták a dunavecsei Mária-szobrot
A település határában álló alkotás fejét ismeretlen személy távolította el az éjszaka folyamán. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a rendőrségi szemle a bejelentést követően azonnal megkezdődött.
A szobor elleni korábbi támadások
A Béke Királynője elnevezésű szobor az elmúlt években többször is célponttá vált. A 2023 májusi felszentelést követően alig két hét telt el az első rongálásig. Ezt követően az egyházközség adományokból biztonsági kamerákat szerelt fel, illetve a KDNP parlamenti frakciójának támogatásával pótolták a megrongált műalkotást.
A szoborral szembeni újabb incidensre 2023 szilveszterén került sor. Akkor az elkövető a szobor fejének letörése mellett fizikai behatással rongálta meg a szobor maradványait. Az eset miatt a tervezett újévi szoborszentelés elmaradt.
Hatósági eljárás
A rendőrség a rongálás bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytat büntetőeljárást. A nyomozás során a hatóságok vizsgálják a korábbi esetek és a mostani cselekmény közötti esetleges összefüggéseket.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a köznyugalom megzavarására alkalmas, ismétlődő vandalizmus tényének közlése, miközben a korábbi események felelevenítésével a bűncselekmény súlyosságát emeli ki.
Az eredeti szöveg „szétverte”, illetve „megtaposta” kifejezései a narratívában a felháborodás keltését szolgálják. Az elemzés során ezeket semleges, leíró jellegű megfogalmazásokra cseréltem, hogy a hírértékre koncentráljak.
A cikk a rendőrséget tekinti elsődleges forrásnak, azonban nem tér ki a biztonsági kamerák hatékonyságára, amelyek a korábbi rongálások után kerültek kihelyezésre.
Nem derül ki, hogy a korábban felszerelt kamerák rögzítették-e a mostani eseményt, illetve milyen eredményre jutottak a korábbi nyomozások az elkövetők azonosításával kapcsolatban.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Megszűnhetnek a Mediaworks megyei napilapjai a változó támogatási rendszer miatt
Két korábbi Mediaworks-újságíró, Zsuzsa és József a Deutsche Welle riportjában számolt be a szerkesztőségi munka körülményeiről. A beszámolók szerint a megyei lapoknál belső nyomásgyakorlás, központosítás és öncenzúra jellemezte a mindennapokat az elmúlt években. Míg József a munkaviszonyának fenntartása mellett döntött, Zsuzsa tavalyi nyugdíjazását a szakmai korlátok alóli felszabadulásként értékelte.
A megyei újságírás átalakulása
Polyák Gábor, az ELTE Média tanszékvezetője szerint a megyei sajtó elveszítette eredeti, helyi jellegét a KESMA-hoz tartozó Mediaworks irányítása alatt. A szakértő álláspontja szerint a tartalmi változások közvetlen összefüggésben állnak a példányszámok csökkenésével. Az olvasottsági adatok minden megyében drasztikus visszaesést mutatnak, ahogy a helyi híreket felváltotta a központilag irányított tartalom.
Pénzügyi bizonytalanság és a nyomtatott sajtó jövője
A lapok gazdálkodását korábban jelentős részben állami hirdetések támogatták. Az új kormányzati tervek azonban ezen források megszüntetését irányozzák elő, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a nyomtatott megyei napilapok fenntarthatóságát. A bevételi források elapadása miatt a szakértők a nyomtatott sajtó teljes eltűnését sem tartják kizártnak Magyarországon. A témát feldolgozó videóanyag a Deutsche Welle és a Telex együttműködésében készült.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a megyei sajtó jelenlegi válságának ok-okozati bemutatása, összekapcsolva a szerkesztőségi folyamatokat a gazdasági fenntarthatósággal.
Az eredeti forrás érzelmi töltetű kifejezéseit (pl. „felszabadulásként élte meg”) objektív leíró állításokra cseréltem (pl. „szakmai korlátok alóli felszabadulásként értékelte”), elkerülve a szubjektív minősítést.
A szöveg egyensúlyt teremt a személyes érintettségű beszámolók (újságírók) és a szakmai-akadémiai álláspont (médiajogász) között, a tényeket a gazdasági folyamatokra fókuszálva rögzíti.
Az eredeti szöveg nem tér ki arra, hogy a Mediaworksön kívüli, független helyi médiumok milyen gazdasági modellel próbálnak fennmaradni, ami árnyalhatná az „egységes megszűnés” képét.
(Kép: Illusztráció, pexels.com)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napjaFolytatódik a NAV nyomozása Rogán Antal találmányának ügyében
-
Közélet-Politika2 napjaBuda Péter irányítja a kormány nemzetbiztonsági stratégiai munkáját
-
Belföld2 napjaA Tisza.kormány kivezeti a pedagógusképzést és a pedagógus-továbbképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
-
Közélet-Politika3 napjaVitézy Dávid: Lázár János felperzselt földet hagyott maga után
-
Közélet-Politika2 napjaFrissítette ingatlanjai adatait Kapitány István a vagyonnyilatkozatában
-
Közélet-Politika2 napjaSulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordul a közjogi tisztségviselők leváltását célzó módosítások miatt
-
Belföld2 napjaMagyar légtérbe lépő izraeli utasszállító miatt riasztották a Gripeneket
-
Közélet-Politika2 napjaTarr Zoltán visszavonta a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójának megbízatását
