Belföld
Közelebb a tőzsdei bevezetéshez a Gránit Bank
A Gránit Bank részvényei a közeljövőben elérhetővé válnak a befektetők számára. A cég tőzsdei bevezetésére az utóbbi években készült, és most a közel 45 százalékban Tiborcz István tulajdonában lévő bank a következő lépésre készül.
A kereskedés december 23-án indulhat, és a tervek szerint két héten át tart. A kezdeti időszakban a cég nem tervez osztalékot fizetni, azonban a jó növekedési kilátások miatt a későbbi időszakban erre is számíthatnak a befektetők.
A papírokat 13 172 és 15 054 forint közötti áron lehet jegyezni, ami nem túlzottan magas a várható könyv szerinti értékhez képest. Az értékelés az OTP bankéhoz képest magasabb, 1,6-2,0 körüli értékeltséget jelenthet. A bank növekedési kilátásai kedvezőek, az értékeléssel is jól tükrözik a bankot. A jegyzés két részből áll, lakossági és intézményi értékesítésre osztják a részvényeket.
A túljegyzés esetén összesen 2 277 558 darab, 30 milliárd forintnyi új törzsrészvényt terveznek értékesíteni. A bank vezetése nem fizetett osztalékot a tulajdonosoknak, és rövid távon sem tervez erre vonatkozó javaslattételt. A vezetők szerint legkorábban 2026 után várható osztalékfizetés, ezután az adózózott eredmény legfeljebb 25 százalékának megfelelő összeget oszthatják ki a részvényesek között. 2023-ban a csoport adózott eredménye 21,6 milliárd forint volt, de a vezetés célja szerint 2033-ban már elérheti a 110-122 milliárdot, miután addig évi 18-19 százalékot nő.
A csoport ugyanis úgy számol, a bank magyarországi banki piaci részesedése a vállalati hitelezési szegmensben 6-7 százalékra, míg lakossági hitelezésben 1,5-2 százalékra emelkedhet. A bankot Demján Sándor alapította 2010-ben, és ő is tervezte a tőzsdére lépést a céggel. A tulajdonosi szerkezet azóta alaposan átalakult, jelenleg a Tiberis Digital Kft.-n keresztül Tiborcz István, a miniszterelnök veje a legnagyobb tulajdonos (44,83%), de jelentős rész (32,32%) van a dolgozóknál is úgynevezett MRP-konstrukció (munkavállalói résztulajdonosi program) keretében.
(A kép forrása: Facebook/Gránit Bank)
Belföld
Régi magyar szőlőfajták borainak kóstolója
OkosHír: Februárban alakult a Régi Magyar Szőlőfajtákért Egyesület, amely május elején nagykóstolót tartott. A kóstolón a résztvevők megismerkedhettek a régi magyar szőlőfajtákból készült borokkal. Szentesi József pázmándi és nadapi gazdálkodó 2023-as vörös dinkája gyümölcsös ízjegyeket mutatott. A 2023-as lisztes fehér borának könnyedségét emelték ki. A Somló Kincse Kézműves Kispince 2023-as balafánt, királyszőlő, gohér, alanttermő és szerémi zöld borai egyedi karakterrel, visszafogott intenzitással és egyensúllyal rendelkeztek a kóstoló véleménye szerint.
A bihardiószegi Heit Pince 2024-es szűretlen és derítetlen piros bakator bora, mely pezsgőspalackban, élesztőn érlelődött, a kóstoló szerint eltért a korábban kóstolt boroktól. A bor leheletnyi szénsavtartalommal rendelkezett. A szűrt, derített változat lazacszínű volt, és gyümölcsös ízvilágot mutatott. A 2019-es bakator 15 hónapot töltött hordóban, és a kóstoló szerint mézes, valamint főtt gesztenyére emlékeztető ízjegyeket tartalmazott.
2017 májusában jött létre a Bakator Szövetség, melynek tagjai Heit Lóránd, Bartos István, Maurer Oszkár, Málik Zoltán, Bencze István, Andrási László és Sass Krisztián. A szövetség célja a bakator fajta felélesztése és népszerűsítése.
Szentesi József 2022-es fekete muskotálya intenzív illattal rendelkezett. Az Itt és Most Pince 2022-es hajnoskék borát valószínűleg túlérettségben szüretelték, erre utal a mazsolás íz.
Az Egy bolond hármat csinál Bormanufaktúra 2023-as kékbajorja egyedi karakterrel rendelkezett. A Szent György-hegyi 2HA Pincészet 2023-as csókaszőlője likőrös felhanggal és hordós jegyekkel rendelkezett.
A kóstoló résztvevői szerint a régi magyar szőlőfajták a filoxéra-járvány előtt népszerűek voltak. A járvány után új, ellenállóbb fajtákat telepítettek.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több helyen is szubjektív véleményt fogalmaz meg, például a borok minőségének értékelésekor. A cikk érzelmi töltéssel bíró kifejezéseket is használ, amikor a régi fajták fontosságát hangsúlyozza, illetve a filoxéra-járvány következményeit értékeli. A cikk a Bakator Szövetség hitvallását idézi, amely vallási és hazafias elemeket tartalmaz, ezáltal befolyásolva az olvasót. A cikk konklúziója, miszerint a régi fajták felélesztése az önazonosságtudat gyógyulásának jele, egy feltételezés, amely nem feltétlenül támasztható alá objektív bizonyítékokkal. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem mérhető, de a cikk sugallja, hogy a régi fajták népszerűsítése hozzájárulhat a nemzeti identitás erősödéséhez.
Belföld
A felsőoktatási fórumon téma volt a magyar felsőoktatás
OkosHír: A tárcavezető szerint a Világoktatási Fórumon a magyar felsőoktatás két felszólalásban is megjelent. A fórumon 135 ország felsőoktatási miniszterei vettek részt. A miniszter szerint a magyar egyetemek az elmúlt években előrelépést értek el a nemzetközi rangsorokban. Állítása szerint jelenleg tizenkét magyar egyetem szerepel a világ legjobb öt százalékában, egy az első egy, három pedig a legjobb két százalékban. A miniszter szerint megduplázódott a tudományos teljesítmény, és 44 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, mérnöki, informatikai, agrár- és orvostudományi területekre felvett hallgatók száma.
A fórum résztvevői érdeklődtek a magyar felsőoktatás és a gazdasági szereplők közötti kapcsolat kialakításáról az alapítványi modell keretében. A miniszter elmondása szerint a kuratóriumokban társadalmi és gazdasági szereplők is helyet kapnak, akik hozzájárulnak az egyetemek tudományos életéhez.
A miniszter szerint jelenleg 46 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon, a cél pedig az, hogy számuk a következő években elérje a 80 ezret.
Hankó Balázs találkozott a Pannónia Ösztöndíjprogram résztvevőivel, akik az Egyesült Királyság egyetemein tanulnak magyar állami támogatással, majd tanulmányaik befejeztével Magyarországon folytatják munkájukat.
A miniszter említette, hogy az Európai Unió kizárta a magyar diákokat az Erasmus-, a kutatókat pedig a Horizon-programból, de Magyarország alternatív programokat indított. Példaként említette a Szegedi és a Cambridge-i Egyetem közös kutatását a nanoműanyagok környezetszennyező hatásáról.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást kívánt kelteni az olvasóban. Például a „látványos előrelépés”, „megújult egyetemek” és „nemzetközi szinten is versenyképes” kifejezések pozitív képet festenek a magyar felsőoktatásról, anélkül, hogy konkrét bizonyítékot mutatnának be. A cikk konklúziója, hogy a magyar felsőoktatás vonzó célpont a külföldi hallgatók számára, erre utal, hogy a világ figyelme a magyar felsőoktatás felé fordul, de ez az állítás nem támasztja alá konkrét adatokkal vagy független forrásokkal. A cikkben tett állítások egy része valósnak tűnik, de további adatok és független források szükségesek a teljes képhez. Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a kormányzat a felsőoktatás fejlesztését prioritásként kezeli, és ezt kommunikálja a nyilvánosság felé.
-
Külföld1 napja
George Simion óvást nyújtott be a romániai elnökválasztás eredménye ellen
-
Közélet1 napja
Szentkirályi Alexandra kommentekre reagált
-
Közélet14 órája
Bencsik András szerint a Fidesznek össze kell szednie magát a választások előtt
-
Közélet16 órája
Sulyok Tamás elutasította az összes kegyelmi kérvényt májusig
-
Közélet1 napja
Novák Katalin és Schiffer András Találkozója a Parlamentnél
-
Közélet1 napja
Orbán Viktor vacsorát adott a Türk Államok vezetőinek a Mol-toronyban
-
Gazdaság2 napja
Az üzbég elnök tárgyalásokat folytatott magyar vállalatok vezetőivel Budapesten
-
Közélet2 napja
Kocsis Máté kémtevékenységgel vádolt két ukrán állampolgárt