A kormány eláll a zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és visszaköveteli a kifizetett több mint 300 milliárd forintnyi állami forrást – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök.
A miniszterelnök közlése szerint az előző kabinet három ingatlankonstrukció keretében összesen bruttó 757 milliárd forint értékben kötött megállapodásokat. A beruházások célja állami szervezetek elhelyezése volt, a fejlesztéseket pedig magánbefektetői csoportok valósították meg. A döntést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jogi és pénzügyi átvilágítására alapozzák. Magyar Péter elmondása szerint a zárási feltételek közel fele nem teljesült a Bayer Construct csoport által épített beruházásnál.
Az ellenőrzés kimutatta, hogy az ingatlanokon továbbra is fennáll a zuglói önkormányzat elővásárlási joga. A szerződéses megállapodás értelmében ezt a terhet a tranzakció lezárása előtt töröltetni kellett volna, ami nem történt meg.
A zuglói beruházás háttere
A csaknem 7 hektáros területen megvalósult Zugló Városközpont projekt hét irodaházat és egy üzletközpontot foglal magában. A megállapodás szerint az állam eredetileg 244 milliárd forintért vásárolta volna meg az irodai ingatlanokat egy új kormányzati negyed kialakítására.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrásszöveg az előző kormányzat ingatlanberuházásait pazarló és visszás ügyletként keretezi, miközben a jelenlegi kormányzati elállást és forrásvisszakövetelést az államháztartás védelmeként mutatja be.
A szerző pejoratív és minősítő kifejezéseket használt az előző kormányzati döntések leírására: „300 milliárdos zuglói irodabizniszétől”, „túlárazott irodaházak”, valamint „gigaberuházást”. Az átdolgozás során ezeket a kifejezéseket semleges tényállásokra cseréltük.
A forrás kizárólag Magyar Péter miniszterelnök bejelentésére és a 444 által kikért adatigénylésekre támaszkodik. A beruházást végző Bayer Construct csoport, a korábbi kormányzati szereplők, valamint Zugló önkormányzatának álláspontja nem jelenik meg a szövegben.
A cikk nem tárgyalja a szerződésbontás esetleges jogi és kötbérkövetkezményeit, sem azt, hogy az elállás és a pénzeszközök visszakövetelése mekkora pénzügyi vagy peres kockázattal jár az állam számára.
