OkosHír: Az Európai Erdőtűz-megfigyelő Rendszer adatai alapján a 2015 és 2025 közötti időszakban 26 európai országban csaknem 24 ezer erdőtüzet regisztráltak. A lángok több mint 4,5 millió hektárt emésztettek fel, ami meghaladja Észtország teljes területét. A szakértők szerint a klímaváltozás és a vidéki területek elnéptelenedése együttesen okozza az óriástüzek terjedését.

Az Európai Erdőtűz-megfigyelő Rendszer (EFFIS) adatai szerint az erdőtüzek pusztítása folyamatosan növekvő kihívást jelent Európában. A 2015 és 2025 közötti tűzszezonokban rögzített adatok legalább 4,5 millió hektárnyi leégett területet dokumentálnak. A tényleges kiterjedés ennél magasabb lehet, mivel a kisebb terjedelmű tüzek nem érik el a műholdas észlelési küszöböt.


A statisztikák alapján a rendkívül nagy kiterjedésű, ötezer hektárt meghaladó erdőtüzek száma 2021 óta jelentősen emelkedett. A vizsgált tíz évben 134 extrém tűzesetet regisztráltak a kontinensen. Közülük 61 meghaladta a tízezer hektáros nagyságot. Ezek az óriástüzek szinte kizárólag Dél-Európában pusztítottak, különösen Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban. A leégett területek jelentős része természetvédelmi szempontból kiemelkedő övezet. Az elmúlt évtizedben leégett 4,5 millió hektárból csaknem 1,3 millió hektár esett a Natura 2000 hálózathoz tartozó területekre. Több esetben előfordult, hogy ugyanazt a védett övezetet tíz éven belül többször is elpusztították a lángok.

A pusztítás a mezőgazdaságot is súlyosan érintette. A tüzek legalább 926 ezer hektárnyi termőterületet perzseltek fel. Ez a teljes leégett terület több mint egyötödét teszi ki. A legsúlyosabb veszteségeket Olaszország, Portugália, Spanyolország és Görögország könyvelhette el.

Hirdetés

A tüzek kialakulásának okai és a megelőzés szerepe

A kutatók rámutatnak, hogy a szélsőséges időjárási körülmények mellett a vidék elnéptelenedése is növeli a kockázatokat. A helyi lakosság elvándorlása miatt visszaszorult az erdőgazdálkodás és a legeltetés. Emiatt nagy mennyiségű éghető növényzet halmozódott fel a területeken.

Az Európai Unió jelentős erőforrásokat mozgósít a tűzoltás támogatására. A szakértők szerint azonban a hangsúlyt a megelőzésre kell áthelyezni. Jelenleg az uniós források nagyobb részét az oltásra fordítják, holott az erdőkezelés és a korai felderítés hatékonyabb védelmet nyújthatna.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

A cikk az európai erdőtüzek növekvő gyakoriságát és intenzitását mutatja be adatvezérelt megközelítéssel, felhívva a figyelmet az uniós és nemzeti tűzvédelmi politikák megelőzési hiányosságaira, valamint a klímaváltozás és a vidéki elnéptelenedés strukturális hatásaira.

Nyelvi eszközök

Az eredeti szöveg drámai kifejezésekkel hangsúlyozza a helyzet súlyosságát. A szerző olyan kifejezéseket használ, mint a „pokoli tűzvész” vagy a „lángba borult”, amelyek érzelmi töltetet adnak a tényanyaghoz, jóllehet az adatsorok önmagukban is igazolják a pusztítás mértékét.

Forráskezelés

A cikk szakértőket (környezetkutató, ökológus professzor, egyetemi docens), uniós tisztségviselőt, helyi lakost/vállalkozót és korábbi polgármestert szólaltat meg. Bár a lakossági és szakmai perspektíva részletes, a nemzeti kormányok és hatóságok döntéshozói kevésbé kapnak közvetlen megszólalási lehetőséget az intézkedéseik védelmében.

Hiányzó kontextus

A cikk részletesen elemzi a tüzek kiterjedését és a megelőzés hiányát, azonban kevesebb figyelmet fordít az egyes országok konkrét tűzoltási kapacitásaira, a szándékos gyújtogatások arányára, valamint az újraerdősítési és tájrehabilitációs projektek meglévő eredményeire.

(Forrás: atlatszo.hu)