OkosHír: Az előzetes augusztusi felmérések szerint mintegy 1,4 millió hektáron keletkezett mezőgazdasági kár az idei aszály és fagy miatt, a kárterület nagysága pedig az év végére elérheti a másfél millió hektárt is. A gazdálkodók veszteségei nyomán várhatóan mintegy 150 milliárd forintos kárigény érkezik a tárcához, amely a 29 milliárd forintos törvényi keret mellett 20 milliárd forintnyi uniós forrással tervezi a támogatást.

A rendkívül száraz időjárás és a tavaszi fagyok miatt az ország területének jelentős részén, különösen az Alföldön és a Dunántúlon súlyos károkat szenvedtek a szántóföldi kultúrák. A gazdálkodók sok helyen be sem takarítják a kiégett kukoricatáblákat, miközben az előzetes becslések szerint a terméskieséssel sújtott terület nagysága az év végéig meghaladhatja a másfél millió hektárt. Az Alföld több térségében mindössze 80-100 milliméternyi csapadék hullott, ami a szokásos évi mennyiség töredéke, ezért a szakmai előrejelzések szerint a termelők egyre nagyobb arányban kényszerülnek a kukoricatermesztés feladására, és áttérhetnek az őszi kalászosokra vagy a területek pihentetésére.

A termelői veszteségek enyhítésére az állami kárenyhítési alapban jelenleg 29 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, amelyről a szaktárca arányos visszaosztás mellett tervezi a kifizetéseket. Mivel a gazdálkodói igények a becslések szerint elérhetik a 150 milliárd forintot, az Agrárminisztérium brüsszeli jóváhagyással további 20 milliárd forintot csoportosít át az uniós vidékfejlesztési pillérből, erre az összegre azonban a gazdáknak külön pályázati eljárásban kell jelentkezniük. Egyes ellenzéki bírálatok szerint ez a pályázati forma növeli az adminisztratív terheket, és bizonytalanságot teremt a kifizetések körül, miközben a gazdálkodók kötelező befizetései változatlanok maradnak.

Költségnövekedés és strukturális viták a mezőgazdaságban

A szárazság mellett a megnövekedett működési költségek is terhelik az ágazatot: a gázolaj ára meghaladja a 700 forintot, miközben a gázárak emelkedése drágítja a műtrágyagyártást. Az agrártárca döntése értelmében a mezőgazdasági termelők a korábbi 114 forintos kedvezmény mellett további 14-15 forintot igényelhetnek vissza a gázolaj jövedéki adójából, így a teljes támogatási összeg eléri a 128 forintot literenként. A piaci helyzetet nehezíti, hogy a takarmánykukorica tonnánkénti felvásárlási ára mintegy 90 ezer forint körül mozog, ami az öntözött területek bekerülési költségének csupán a töredékét fedezi.

Hirdetés

Bóna Szabolcs agrárminiszter álláspontja szerint a gazdálkodóknak alkalmazkodniuk kell az éghajlati viszonyokhoz, és elkerülhetetlen a terményszerkezet átalakítása a szárazságtűrőbb kultúrák javára. A szakmai szervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az átállás többéves folyamat, amelyhez célzott beruházási támogatásokra és szakmai tanácsadásra van szükség. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését miniszteri biztos felügyeli, ahol a költségvetés felülvizsgálata és létszámleépítések mellett vizsgálat indult a korábbi gazdálkodásból hiányzó 14 milliárd forint felderítésére.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A publicisztika célja a természeti aszálykárok és a globális energiadrágulás következményeit kizárólag a kormányzatra hárítani, azt sugallva, hogy a kabinet elhanyagolja a családi gazdaságokat és külföldi érdekeket szolgál ki a hazai termelőkkel szemben.
Nyelvi eszközök A szerző túlzó és megbélyegző kifejezésekkel él: a kormányzati pályázati rendszert a „feudális hűbéri viszonyaitól” terhelt konstrukciónak állítja be, a választópolgárok döntését pedig azzal a sértő fordulattal illeti, hogy „alaposan berúgott a hazai választók jelentős része”.
Forráskezelés Az írás nem hivatkozik hivatalos dokumentumokra vagy nevesített szakértőkre, a gazdálkodók véleményét kollektív, ellenőrizhetetlen kategóriaként („a gazdáktól tudjuk”) jeleníti meg, a miniszter kijelentéseit pedig egyoldalú parafrázisban mutatja be.
Hiányzó kontextus A cikk elhallgatja, hogy az aszály és a szélsőséges időjárás egész Közép-Európát érintő, objektív éghajlati jelenség, valamint nem említi a megelőző évek öntözésfejlesztési programjainak korlátait és a korábbi kamarai gazdálkodás körüli viták pontos hátterét sem.

(Forrás: demokrata.hu)