A Magyar-kormány üléseinek napirendje és az ott folyó viták továbbra sem nyilvánosak. A Miniszterelnökség elutasított egy közérdekű adatigénylést, amely a kabinet május 12-i megalakulása óta készült összefoglalókat és jegyzőkönyveket kérte ki. A minisztérium a kormányzati igazgatásról szóló 2018-as törvényre hivatkozott, amely kimondja: „a kormány ülései – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvánosak”. A nyilvánosság így a kormányülésekről elsősorban a miniszterelnök és a miniszterek Facebook-bejegyzéseiből, valamint a kormányszóvivői tájékoztatókból értesülhet. A múlt szerdai ülésről például Magyar Péter Facebook-oldalán fotó és videó jelent meg egy gyulai puncsos minyonról, a napirendet viszont nem hozták nyilvánosságra.
A kormány az elmúlt fél évben szinte minden héten ülésezett a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületében. A kormánytagok bejegyzései szerint az ülések gyakran hosszúra, olykor éjszakába nyúlnak, és többtucatnyi napirendi pontot tárgyalnak. Az adatigénylő szerint ez azért aggályos, mert így a kormány maga dönti el, mely döntéseket és témákat hoz nyilvánosságra. Elismerte ugyanakkor, hogy bizonyos kérdéseknél a titkosság nemzetbiztonsági okból indokolt lehet.
Mit ír elő a törvény a kormányülések dokumentálásáról
A 2018-as törvény nem teszi kötelezővé, hogy a kabinet üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készüljön, és a hangrögzítési kötelezettséget is 2018-ban törölték egy 2010-es jogszabályból. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára csak összefoglalót készít, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a résztvevők nevét, a tárgyalt anyagok címét és előterjesztőit, a napirenden kívül felmerült ügyeket, valamint a döntések lényegét. Szó szerinti hozzászólás akkor kerül bele, ha egy résztvevő ezt külön kéri. Egy máig hatályos 2010-es ügyrendi határozat szerint az összefoglalóhoz az ülés végén, illetve a kormány tagjának kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével hangfelvétel is készülhet, amelyet a kormánytagok és az állandó meghívottak később meghallgathatnak. Az ülések egyes részeit tehát rögzítik, a teljes vitát viszont nem.
Magyar Péter miniszterelnök egy július 2-i sajtótájékoztatón újságírói kérdésre azt mondta, hogy a kormányülésekről hangfelvétel és emlékeztető is készül. Szerinte a kilencvenes évek elején „nem volt ilyen up to date és folyamatos tájékoztatás”, ezért akkor nagyobb szükség volt szó szerinti jegyzőkönyvre, mint ma, amikor „mindenről azonnal tudni akar mindenki”. Arról nem nyilatkozott, hogy a felvételek tartalmát mikor és hogyan ismerheti meg a nyilvánosság. A Miniszterelnökség sajtóosztálya nem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy tervezik-e a törvény módosítását, rögzítik-e az üléseket teljes egészükben, és miként teljesítik a kampányban tett átláthatósági ígéretüket.
Régi kormányülések nyilvánosságra hozatala
A téma azért időszerű, mert a Tisza Párt választási ígéretéhez igazodva a kormány nemzetbiztonsági vizsgálat után elkezdte közzétenni a 2010 és 2026 közötti kormányülések összefoglalóit és a titkosított, úgynevezett 2000-es kormányhatározatok listáját. Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének huszadik évfordulóján a kormány honlapján megjelentek a 2006 őszi kormányülések ötven évre titkosított összefoglalói is. Arra a kérdésre, hogy nem tartják-e ellentmondásosnak a korábbi kormányok dokumentumainak közzétételét, miközben a sajátjaikat titokban tartják, a Miniszterelnökség szintén nem reagált.
A kormányülések rögzítésének története
Kormányülésekről már a XIX. század közepén is részletes jegyzőkönyvek készültek, amelyek ma is kutathatók a levéltárakban. A rendszerváltás előtt magnóval is rögzíteni kezdték a kabinetüléseket, és ezt az Antall- és a Horn-kormány is folytatta. Az első Orbán-kormány egy 1998-as határozattal eltörölte ezt a kötelezettséget, és rövid emlékeztetőkre tért át. Majtényi László akkori adatvédelmi biztos kifogásolta a döntést, a kormány azonban úgy vélte, hogy az ülésen elhangzottak nem közérdekűek.
A Nyilvánosság Klub indítványára az Alkotmánybíróság 2006-ban kimondta, hogy a jegyzőkönyv és a hangfelvétel hiánya közvetlenül és jelentősen korlátozza a közérdekű adatok megismerésének jogát, az Országgyűlés pedig mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő. A határozat szerint a polgároknak joguk van az életüket érintő döntések indokait és a döntéshozók álláspontjait „akár késleltetetten is” megismerni. A szocialista többségű parlament ezután ismét törvényben írta elő a hangfelvétel készítését. A második Orbán-kormány 2010 után rendelettel újra eltörölte ezt a kötelezettséget. Jóri András adatvédelmi biztos 2011-ben az Alkotmánybírósághoz fordult, a testület azonban a működésére vonatkozó szabályok megváltozása miatt már nem bírálhatta el az indítványt.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
