OkosHír: Tizennégy hazai üzleti és szakmai szervezet közös állásfoglalásban bírálja a kormány tervezett vagyonadóját. Az aláírók szerint az adó a nemzetközi tapasztalatok alapján hosszú távon nehezen tartható fenn, ezért azt kérik, hogy a gazdaságba visszaforgatott pénz csökkentse az adóalapot, és az 1–5 milliárd forint közötti vagyonokra külön, alacsonyabb kulcs vonatkozzon.

A tervezett vagyonadó jelentős adminisztratív terhekkel jár, és a bevezetése rendszerszintű problémákat okozhat. Ez áll annak a közös állásfoglalásnak a középpontjában, amelyet a hazai gazdaság több mint tíz érdekképviselete fogalmazott meg. A dokumentumról a Joint Venture Szövetség (JVSZ) csütörtökön tájékoztatta az MTI-t. Az aláírók szerint a vagyonadó hosszú távú fenntarthatósága a nemzetközi tapasztalatok alapján is kérdéses. Arra viszont nem hoztak konkrét országpéldát, hogy ez mire alapozódik.

Az állásfoglalást a JVSZ mellett tizenhárom szervezet írta alá. Köztük van az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ), az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). Csatlakozott hozzájuk a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége, a Digitális Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Magyarok a Piacon, a Modern & Stílusos Vidék Üzleti Közösség és a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége is.

Rövid volt a társadalmi egyeztetés a vagyonadóról

Az aláírók arra kérik a kormányt, hogy a tisztességes vállalkozókkal és magánszemélyekkel szemben méltányos, konstruktív eljárásokat alkalmazzon. Azt is kérik, hogy legyen nyitott az előre nem látható anomáliák szabályozási kezelésére. A közlemény szerint a végrehajtás bonyolult, a társadalmi egyeztetés határideje viszont rövid volt. Emiatt a szervezetek szerint nem lehetett érdemben megvitatni és összehangolni az eltérő szakmai álláspontokat. A szervezetek többsége ezért saját javaslatcsomagot is eljuttat a kormánynak.

Hirdetés

Az érdekképviseletek legfontosabb kérése, hogy az adó kiszámításakor vegyék figyelembe a gazdaságba visszaforgatott pénzt. Ez szerintük elengedhetetlen ahhoz, hogy mérsékelni lehessen a vagyonadó kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásait. Azt javasolják, hogy bizonyos mértékig le lehessen vonni az adóból a beruházásokat, az energiahatékonysági és digitalizációs fejlesztéseket, a kutatás-fejlesztést, a munkavállalók képzését és a közhasznú nonprofit szervezeteknek adott támogatásokat. Az aláírók úgy látják, hogy ezzel a Magyar Péter vezette kormány „piacelvű fordulatának” szándékát mutatná meg, és javítana az átláthatóan működő, fejlődni képes cégek helyzetén.

Harmadik adókulcs és a nehezen eladható vagyon

A szervezetek egy harmadik adókulcs bevezetését is javasolják az 1 és 5 milliárd forint közötti vagyonokra, amelyek szerintük jellemzően kisvállalkozókhoz tartoznak. Ezekre 0,3–0,5 százalékos kulcsot tartanának indokoltnak, amely akár évente emelkedhetne. A közleményből nem derül ki, hogy a tervezet jelenleg milyen kulcsokkal és milyen vagyonhatárokkal számol, ezért a javaslat mértékét nem lehet összevetni a tervezettel.

Az aláírók külön figyelmet kérnek a likvid, vagyis könnyen pénzzé tehető források és az illikvid vagyonelemek eltérő kezelésére. Érvelésük szerint cégek ezreinek a mérlegében magas a saját tőke, amely azonban nehezen pénzzé tehető és alacsony hozamú eszközökben, például ingatlanokban vagy gépekben áll. Ezeket szakértőkkel kellene újraértékeltetni, ami időbe és pénzbe kerül. Ráadásul a változások könyvelése a szervezetek szerint sok cégnél jelentősen ronthatja a banki megítélést és a hitelhez jutás esélyét.

Tőzsdei cégek és startupok

A közös álláspont szerint a vagyonadó-törvénynek külön kell kezelnie a tőzsdén jegyzett, a tőzsdére készülő és a fiatal, gyorsan növekvő cégeket, vagyis a startupokat. Az aláírók úgy vélik, hogy a jelenlegi tervezet mellett elrettentően drága lenne a tőzsdei jelenlét azoknak a cégeknek, amelyeknek kezdetben kicsi a közkézhányada, azaz a részvényeiknek csak kis része forog szabadon a tőzsdén. A startupok alapítói pedig szerintük nehéz helyzetbe kerülnének, ha a cégük jelentős külső tőkét vonna be, mert ez megnövelné a papíron számolt vagyonukat akkor is, ha nekik maguknak nincs ebből bevételük. A kormány reakciójáról nincs információ.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A demokrata.hu cikke gyakorlatilag az MTI-nek eljuttatott JVSZ-közlemény átvétele. A szöveg egészében az üzleti érdekképviseletek szemszögéből mutatja be a vagyonadót, mint terhes és kockázatos intézkedést.
Nyelvi eszközök A narrátor saját hangján is erősíti az aláírók súlyát, amikor „a hazai gazdaság meghatározó szereplőit” képviselő, illetve „meghatározó szervezetek”-ről ír. Az értékelő megfogalmazások, így a „rendszerszintű probléma” vagy az „elrettentő” tőzsdei költség, a közlemény nyelvét követik, és a cikk nem kezeli őket távolságtartással.
Forráskezelés Egyetlen forrás szólal meg: az érdekképviseletek közös közleménye. A kormány, a Pénzügyminisztérium és független adószakértők álláspontja hiányzik, ahogy a vagyonadót támogató érvek is.
Hiányzó kontextus A cikk nem ismerteti a tervezett adó kulcsait, vagyonhatárait és várható bevételét. Arról sem ír, hogy hány embert érintene, és mely országok tapasztalataira hivatkoznak az aláírók. A szöveg végén a lap támogatást kér az olvasóktól, ami nem tartozik a hírhez.

(Forrás: demokrata.hu)